Életmódtanácsadók és laikusok körében gyakran elhangzik: a pozitív gondolkodás nemcsak a pszichés állapotnak tesz jót, hanem a betegek testi gyógyulását is hatékonyan segíti. Megerősíti ezt az orvostudomány is? Igen!

„Minden a fejben dől el”, „akarni kell a gyógyulást”, „a pozitív gondolatok pozitívan hatnak az egészségre” – számtalan ilyen jó tanácsot kapnak a betegek, igaz, többnyire a laikus hozzátartozóktól. Ugyanakkor a betegápolók tapasztalatai is azt mutatják, hogy az az ember, aki nem adja fel a harcot, hanem betegen is bízik a gyógyulásban és motivált, illetve mindent meg is tesz érte, nagyobb eséllyel lábal ki a betegségből, mint az, aki reménytelenül belesüllyed az önsajnálatba.

Érzelmek vihara

A kutatások összefüggést találtak a jókedv, a remény- és örömteli gondolatok, valamint az egészség között: a pozitívabb életérzés stresszoldó és fájdalomcsökkentő hatású, sőt, még olyan paraméterek javulását is tapasztalták, mint a vérnyomás, a testtömeg, a vércukorszint, sőt, a várható élettartam is.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy elkerülhetők a negatív érzelmek, például a harag és a szomorúság – megvan a maguk szerepe. De nem szabad, hogy végleg felboruljon az egyensúly a pozitív és negatív érzelmek között!

Különösen akkor nehezíthetik meg a negatív érzelmek mindennapjainkat, ha nem annyira a jelenhez, az adott helyzetben adódó, megoldandó nehézségekhez kapcsolódnak, hanem például a múltbeli eseményeken való görcsös rágódás vagy a jövő iránti túlzott aggodalmak hatására uralkodnak el.

A pozitív érzelmek tudatosabbá, kreatívabbá, rugalmasabbá tesznek, érzelmi jóllétet alakítanak ki, általuk új túlélési eszközökhöz juthatunk, így hozzásegítenek ahhoz, hogy mielőbb túljuthassunk a nehézségeken.

A pozitív érzelmek testi állapotra tett hatása mögött agyi folyamatok vannak. Dr. Richard J. Davidson, a Wisconsin

Madison Egyetem neurológusa arra a következtetésre jutott, hogy ezek a „jutalmazó” mechanizmusok befolyásolják, aktivizálják az agy különböző területeinek, köztük a többek között a motiváció, a jutalmazás kognitív feldolgozásáért is felelős ventrális striátum működését is. Minél tovább tart az aktiválás, annál jobban érzi magát az ember.

Az agy e részének folyamatos aktiválása összefüggésbe hozható a szervezetben bekövetkező egészséges változásokkal, például a stresszhormonok alacsonyabb szintjével. Ezen felül hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel, betegségekkel szembeni eredményesebb védekezéshez is.

Ezzel szemben a negatív érzelmek aktiválhatják az amygdala néven ismert agyi régiót (melynek fontos szerepe van az érzelmek felismerésében, azonosításában és feldolgozásában), szerepet játszik a félelem és a szorongás kialakulásában – ez a folyamat a stresszhormonok magasabb szintjéhez vezethet.

Fejleszthető a pozitivitás

Több módszerrel is „edzhetjük” és befolyásolhatjuk pozitív irányba a gondolkodásunkat – ezt a célt szolgálják a stresszkezelő módszerek. Így mindenki számára ajánlott például a meditáció, relaxáció, vagy ha motivált egy folyamatra, pszichoterápia, hiszen ezek fejleszthetik a pozitív, egészséges változásokhoz szükséges készségeket.

Az alkotó tevékenységek, az önmegvalósító, az apróbb-nagyobb sikereket, örömet szerző hobbik is ilyen hatást válthatnak ki. Kertészkedés, kreatív barkácsolás, kézimunka, festés, agyagozás, sakk, rejtvényfejtés – a sort ki-ki ízlése szerint folytathatja. Az aktivitás, a rendszeres testmozgás is hozzájárul a derűsebb életszemlélethez.

Ezt úgy a legszerencsésebb beépíteni az életünkbe, hogy az örömszerzés mellett lehetőleg társaságot, emberi kapcsolatokat is építsen. Találhatunk szervezett csoportokat sétára, túrázásra, labdajátékokra, teniszre, pingpongra, társastáncra, tai chi-re, de akár tornára vagy kocogásra is.

Kimutatták a humorérzék, a derű, a nevetés jótékony élettani hatásait is. Egy jóízű nevetés hatására endorfin, dopamin és szerotonin szabadul fel, amely stresszoldó, görcsoldó hatású, csökkenti a vérnyomást, serkenti a légzést, a keringést, a szívműködést és a szervezet oxigénellátását, továbbá csökkenti a fájdalomérzetet, erősíti az immunrendszert. A kacagás jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már nevetőterápiákat, nevetőjóga-gyakorlatokat is kidolgoztak.

A cikk a Budai Egészségközpont közreműködésével készült.