A stressz negatív hatásairól szinte mindenki hallott, de az eustressz, vagyis a pozitív stressz egészségtámogató szerepe kevéssé közismert.

Manapság rengeteg szó esik a stresszről, mint számos testi és lelki betegség forrásáról, pedig a stressz nem kizárólag csak káros lehet. Maga a szó a latin strictus, vagyis szoros kifejezésből származik, és eredetileg a hidak szakítószilárdságára használták.

A stressz fogalmával a magyar Selye János ismertette meg a világot, aki először 1936-ban írta le a szervezet reakcióegyüttesét, amellyel az egyensúlyát megzavaró külső körülményre reagál. Bár manapság a hétköznapi életben egyértelműen negatív fogalomként, Selye szerint a stresszreakció nélkülözhetetlen a változó környezethez való alkalmazkodáshoz, vagyis az ember fizikai és lelki fejlődéséhez, illetve az egészség helyreállítását is szolgálja. Ugyanakkor természetesen ő is leírta, hogy a túlzott, elhúzódó, krónikusan fennálló stressz számos betegség forrása lehet, az alvászavaroktól a szorongáson, gyomorbántalmakon, szív- és érrendszeri problémákon át a depresszióig.

Szívdobogás, gyomorideg, izzadás

Selye megkülönböztette egymástól a pozitív, fejlődést szolgáló eustresszt és a negatív hatású distresszt. Érdekes, hogy a két jelenség fizikailag eleinte nem igazán különbözik egymástól. A szív hevesebben dobog, a gondolatok össze-vissza cikáznak, a gyomor összeszorul, az ember izzadni kezd vagy éppen a hideg rázza.

Eustressz motivál, energizál, a distressz azonban fokozatos védekezést vált ki a személyből, ezáltal hosszútávon az ellenállóképességet gyengíti, akár egészségkárosodáshoz is vezethet.

Eustresszt bármilyen örömteli, de nagy izgalmakkal járó, változást hozó esemény kiválthat, például egy munkahelyi előléptetés, gyerek születése, költözés a vágyott lakásba, egy régóta dédelgetett utazási terv megvalósulása. De eustresszel járhat például a kölcsönös, beteljesült szerelem kezdeti, heves időszakának megélése is.

Ha olyan kihívás, változás jön az életünkbe, aminek örülünk, fogadására felkészültnek érezzük magunkat, akkor eustresszt tapasztalhatunk. Ugyanakkor fontos az, hogy a személy hogyan tekint egy-egy helyzetre. Előfordulhat, hogy ugyanaz az esemény valakinek negatív, míg másnak pozitív stresszel jár. Tehát, hogy az adott stressz jótékony vagy káros, függ attól is, hogy a személy hogyan értékeli a szituációt. Ilyen például a repülés, amit egyesek örömmel, míg mások komoly félelemmel élnek át.

Az eustressz haszna

Az eustressz több szempontból is nagyon hasznos a szervezet számára. Egyrészt fokozza a teljesítményt, javítja a koncentrációt például a munkában vagy a sportban, energiával, pozitív érzésekkel áraszt el bennünket. Másfelől hosszabb távon segít abban is, hogy a negatív stresszel jobban meg tudjunk birkózni.

Erősíti ugyanis a személy megküzdő képességét, az új, váratlan helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a komfortzóna kiszélesítését. Leegyszerűsítve a „jó stressz” tulajdonképpen megedz, hogy a későbbi negatív stresszhelyzetekkel is meg tudjunk küzdeni. A stressz akkor tud igazán jól hatni, ha az az optimális tartományon belül marad, hogy a javunkat szolgálja.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusainak közreműködésével készült.