Nem jelent automatikus megfázást, ha a korábbiaknál hűvösebb irodában kell dolgozni, de az egyéni érzékenységek nagyban különbözhetnek.
Az energiaárak emelkedése miatt sok helyen spórolni kell a fűtéssel, és a korábbiaknál hűvösebb munkahelyeken dolgozni. Magyarországon október elején lépett életbe az a rendelet, amely szerint a kórházak és a bentlakásos intézmények kivételével legfeljebb 18 fokig lehet felfűteni a közintézmények épületeit. Ez mindenképpen hidegebb körülményeket jelent az eddig megszokottnál, a korábbi szabályozás ugyanis úgy szólt, hogy szellemi munka esetén 21-24 Celsius-fok közötti irodai hőmérsékletet kell biztosítania a munkáltatónak. Ez nagyjából megegyezett azzal, amit az otthoni hőmérséklet esetében is javasolnak a szakemberek. A nappaliba 21-22 fok az ideálisnak mondott hőmérséklet, a hálószobában viszont ennél alacsonyabb, 18-19 Celsius-fok az optimális. A magyarországi lakásokban eddig ennél lényegesen melegebb volt, különösen azokban, amelyekben távfűtést használtak. Ezekben az otthonokban télen sem ment 23-24 fok alá a hőmérő higanyszála. Ehhez képest valóban jelentős változásnak tűnik a maximum 18 fokos előírás a munkahelyeken.
Az egyéni hőérzet eltérései
A helyzetet bonyolítja, hogy az ideális hőmérséklet mindenkinek mást jelent, az egyéni hőérzékenység ugyanis jelentős különbségeket mutat. A gyerekek és az idős emberek melegebb környezetben érzik jól magukat, mint az egészséges felnőttek. Eltér a rendszeresen sportoló és a kevésbé aktív emberek, valamint a nők és a férfiak hőérzete is. Mivel a nők anyagcseréje lassabb, a férfiaké gyorsabb, a gyorsabb anyagcsere pedig több hőt termel, a férfiak valamivel jobban bírják a hideget. Ezért van az, hogy egy adott hőmérsékleten a nők többsége már fázik, míg a férfiak nagyobb része még nem. (Kivételek azonban mindkét nem esetében vannak.)
Egy több mint ötszáz fős németországi kutatás során egy 16 foktól 32 Celsius-fokig terjedő hőmérsékleti skálán vizsgálták, hogy milyen az ideális irodai környezet a férfi és a női munkavállalók számára. Matematikai, verbális és kognitív feladatokat kellett a résztvevőknek megoldaniuk, miközben folyton változott a szoba hőmérséklete. A kutatás eredménye szerint a nők melegebb környezetben érték el teljesítőképességük csúcsát, mint a férfiak. Vagyis a szellemi munkához nekik jobban fűtött irodákra lenne szükségük. Meglepő, de a vizsgálat készítői arra jutottak, hogy a nők esetében már a hőmérséklet néhány fokos emelkedése is komoly teljesítménynövekedéssel jár. A magyarázat egyszerű: ha valaki akár egy kicsit is fázik, a szervezetének több energiát kell a test melegen tartására fordítani, ami azzal jár, hogy kevesebb marad a gondolkodásra.
A túl meleg vagy túl hideg irodák egészségügyi hatásai
A teljesítménynél is lényegesebb, hogy milyen egészségügyi problémákat okozhat a túl hűvös munkahelyi környezet. Az biztos, hogy a hidegebb munkahely jobban kedvez a légúti betegségek terjedésének, és azok, akik hajlamosak rá, könnyebben felfázhatnak, ha alacsonyabb a hőmérséklet. (Ez megint csak a nőket érinti elsősorban.) Azt azonban – éppen az egyéni eltérések miatt – nehéz megmondani, hogy a fenti problémák pontosan hány Celsius-foktól jelentkezhetnek. Automatikus megfázással biztosan nem jár, ha hűvösebb irodában kell ülni, de a 18 fokos környezet egész nap sokaknak kellemetlen lehet. Különösen igaz ez azokra, akiknek a lakása ennél lényegesen melegebb, 22-24 fokos például a távfűtés miatt. Nekik a két hely közötti hőmérsékletkülönbség még feltűnőbb lehet.
Néhány óvintézkedést azért lehet tenni, ha a munkahelyen csökkent az eddig megszokott hőmérsékletet. A réteges, melegebb öltözködésen túl hasznos lehet a meleg italok rendszeres fogyasztása, és az, ha óránként legalább tíz percre megszakítjuk a munkát, és átmozgatjuk a tagjainkat. A mozgás hőt termel, felfrissíti a vérkeringést, javítja a közérzetet. Bár ez most kevéssé időszerű, de a túl meleg munkahelyi környezet sem ideális. Ilyenkor ugyanis romlik a reakcióidő, a koncentráció, bágyadtabbak, álmosabbak lehetünk.
A hőmérséklet mellett a páratartalom is lényeges egy munkahelyi környezetben. Egészséges felnőttek számára ülőmunka esetén a 40-60 százalékos páratartalom az optimális. Ha ennél alacsonyabb, akkor az arra hajlamosak torokkaparást, a szájszárazságot, szemeikben égő érzést tapasztalhatnak. Ha viszont a páratartalom magasabb az ideálisnál, az számos kórokozó, gomba elszaporodásának kedvez, növeli a fertőző betegségek terjedésének kockázatát, és nem tesz jót az allergiának sem.
A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyászának közreműködésével készült el.
