Egyre több munkahelyen szerelnek fel klímaberendezést, amellyel télen-nyáron egyenletes hőmérsékletről lehet gondoskodni. A kényelmi berendezésnek azonban nemcsak előnyei vannak, hiszen nem megfelelő használat esetén gondokat is okozhat.

Az utóbbi évtizedekben a légkondicionálók használata olyannyira elterjedt, hogy szerepe, jelentősége, a költsége és a többi közgazdasági és környezeti hatása lassan megközelíti a fűtését. Ezekkel a hatásokkal egy-egy munkahelyen belül és globálisan is számolni kell, ráadásul érdemes figyelembe venni a klímaberendezés használatának egészségi következményeit is.

A klíma növelheti a hatékonyságot, egészségvédő hatású

A helyiség túl alacsony hőfoka diszkomfort érzést okoz, a túl magas pedig ellankaszt, álmosít. Ugyanakkor, ha a munkahelyen ideális, vagyis 20-26 Celsius fok közötti a hőmérséklet, az frissít, növelheti a hatékonyságot, a munkavállalók így a legjobb teljesítményüket nyújthatják. A dolgozók egészségének védelmét szolgálja az is, hogy a – jól beállított, karbantartott - légkondicionáló tisztítja a levegőt, nagy hatékonysággal szűri a kültéri levegőben lévő allergéneket, szennyeződéseket, polleneket. Ugyanakkor nem feletkezhetünk el a klímaberendezés lehetséges káros hatásairól sem.

„Beteg épület szindróma”?

A „beteg épület szindróma” (sick building syndrome - SBS) jelensége lassan fél évszázada ismert: a zárt, beltéri levegő rossz minősége miatt a huzamosan ott tartózkodóknál kialakuló tünetegyüttest értik alatta a szakemberek. A tünetek között szemviszketés, könnyezés, orrfolyás, orrdugulás, köhögés, száraz és viszkető bőr, krónikus arcüreggyulladás, fejfájás, dekoncentráltság, hányinger, fáradékonyság is előfordulhat, és az asztmás tünetek is súlyosbodhatnak. Az SBS-t kiválthatja a nedves, penészes fal, a túl nedves vagy éppen túl száraz levegő, és a rosszul beállított, nem megfelelően karbantartott klímaberendezés is. A meleg levegő hűtése páralecsapódással jár, a nedvesség pedig kedvez a mikroorganizmusok, például a baktériumok és a gombák szaporodásának. A Covid-járvány idején felmerült az is, hogy a zárt térben lévő „konzerv” levegő, vagyis a légkondik használata növelheti a Covid-19 terjedésének kockázatát is. A legsúlyosabb fertőzés, amit a nem megfelelően karbantartott klíma okozhat, az ún. legionárius-betegség, amelyet a Legionella pneumophila baktérium okoz, és magas lázzal, tüdőgyulladással jár.

Fagyos hangulat: a klíma egyéb hátrányai

A klímaberendezések általánossá válásának fogadtatása nem egyértelmű, a telepítésének nemcsak támogatói, hanem ellenzői is vannak. Ezek egyrészt sokallják az üzemeltetés költségét, ami, különösen az energiatakarékosság szükségessége idején jelentős gazdasági tételnek számít. Másrészt a globális hatásokra, így a környezetszennyezésre, illetve az erősödő üvegházhatásra figyelmeztetnek. A munkahelyi mikrokörnyezet légkörére is hatással lehet a klíma, és nemcsak szó szerint: gyakran alakul ki heves vita a dolgozók között azzal kapcsolatban, hogy milyen hőfokra állítsák. Van, aki 18, más 26 fokos helyiségben érzi magát komfortosan, és rossz közérzetre, meghűlésre, mozgásszervi fájdalmakra panaszkodik, ha nem a kívánsága teljesül. Valóban megbetegedést is okozhat, ha nem megfelelően van beállítva a klímaberendezés, például, ha közvetlenül valaki munkaállomása fölé van elhelyezve, és egyenesen a munkavállalóra áramlik a hideg levegő, abból könnyen lehet meghűlés, hurut, nyaki, vállízületi meghűlés, fájdalom is. Figyelni kell arra is, hogy a levegő páratartalma 60-70% között legyen, mert ha a légkondicionált levegő túl száraz, az légúti panaszokat, nyálkahártya-szárazságot, szemszárazságot, allergiás panaszokat válthat ki.

Tanácsok a klíma megfelelő használatára

A negatívumok kiküszöbölhetők azzal, ha gondosan választják ki az adott helyiség nagyságának megfelelő teljesítményű készüléket, és szakszerűen szereltetik be, majd rendszeresen karbantartják, tisztíttatják azt. A hőfokot ajánlatos úgy beállítani, hogy a külső hőmérsékletnél mintegy hat-nyolc fokkal legyen hűvösebb a helyiségben. Senki felé sem szabad irányítani a klíma fúvókáit, még ha gyors felüdülést is várnánk attól, mert a nyári hőségben átizzadva akár tüdőgyulladást is könnyen kiválthat a hideg légáramlat. Érdemes betartani a fokozatosságot, és legjobb, ha már a munkaidő kezdete előtt lehűtik a levegőt, és utána csak szakaszosan üzemeltetik a klímaberendezést.

A cikk a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosának közreműködésével készült el.