Fiatalkorunkban sokan valamilyen vezető pozícióban képzeljük el magunkat, de valóban bárki alkalmas ilyen feladatra vagy speciális személyiségjegyekre van szükségünk?

Sokan csupán egzisztenciális kérdésként tekintenek a magasabb pozíciókra, például úgy gondolják, hogyha valaki egy cég tulajdonosa, abból automatikusan vezető válik. Ez azonban korántsem így van: a vállalkozáshoz szükséges tőke birtoklása önmagában nem tesz senkit sikeres vezetővé, ahhoz különféle szakmai, kapcsolatteremtő, kommunikációs és szervezői készségek, képességek is elengedhetetlenek. Ezekhez pedig kell annyi önismeret, ami segít eldönteni, hogy érdemes-e vezetői babérokat célul kitűzni, szabad-e vállalni az azzal együtt járó felelősséget.

A legfontosabb vezetői tulajdonságok

A jó vezető alapvetően fontos tulajdonsága a megfelelő szakértelem: ha nem is érthet mindenhez tökéletesen, akkor is rendelkeznie kell annyi elméleti és gyakorlati szaktudással, hogy képes legyen felmérni az adódó feladatokat, átlátni a munkafolyamatokat, megítélni munkatársai kompetenciáit.

Legalább ennyire fontos vezetői tulajdonság a jó kommunikációs és kapcsolatteremtési képesség, hogy a főnök a munkatársaihoz odafigyeléssel és empatikusan viszonyuljon, az üzleti partnerekkel, üzletfelekkel pedig sikeres párbeszédet folytasson. Vegyen részt a mindennapi feladatokban, képes legyen hatékonyan irányítani és segíteni, buzdítani, motiválni a csapatát. A vezető ne várjon el semmi olyat a beosztottjaitól, amit ő maga nem teljesít: a személyes példamutatás a leghatékonyabb motiváció. Nélkülözhetetlen a rugalmasság, a megoldásközpontúság, a kompromisszumkészség is, ha valamilyen konfliktus alakul ki.

A vezetőnek jó stratégának kell lennie: fontos, hogy átlássa a folyamatokat és az irányítása alatt álló cég vagy intézmény múltját, jelenét és jövőjét egyaránt. Képes legyen a lehetőségeket felismerni, koncepciót építeni, reális célokat kitűzni, az ahhoz vezető folyamatot megtervezni, szervezni, irányítani, az idővel gazdálkodni, jókor jó döntéseket hozni, az adott feladatokhoz a legmegfelelőbb embereket megtalálni.

A problémamegoldó képesség is a vezetői alapkészségek közé tartozik. Sokszor az elérni kívánt cél érdekében másokat is meg kell hallgatni, esetleg átadni a döntéshozatalt, majd megfelelően kiosztani a feladatokat, megszervezni a munkát. Fontos a vezetők felől érkező kooperatív, asszertív kommunikáció is.

Vannak ezen kívül olyan személyiségjegyek, amelyek növelik a vezetői alkalmasságot: ilyen a kreativitás, a határozottság, az egészséges önbizalom – kiegészítve azzal, hogy a legjobb vezetőkből nem hiányzik az a fajta alázat sem, amely mindig figyelmezteti őket, hogy nem feltétlenül náluk van a bölcsek köve, a lehetőségeik, képességeik nem korlátlanok és másokra is mindig tekintettel kell lenniük.

Ehhez kapcsolódik az is, hogy a legjobb vezetők képesek hosszabb távon is nyitottak maradni, folyamatosan megújulni, és befogadni új információkat, az „élethosszig tartó tanulásban” is példát mutatva a beosztottjaiknak. Szerencsés, ha mindehhez derűs, életigenlő szemlélet, pozitív gondolkodás is társul.

A vezetői pozíció igen sok nehézséggel jár, nyomás alá kerül ilyenkor az ember, így a rugalmas stressztűrő képesség is az alapvető vezetői készségek közé tartozik. Meg kell találni a feszültségoldás megfelelő módjait és ezeket mielőbb beépíteni a mindennapi életbe. Ennek lehet aktív és passzív formái is. Aktívhoz tartozik a sport, passzív akár meditáció vagy relaxációs gyakorlatok, mely önmegnyugtató befelé fordulást eredményezhet. Ezek olyan aktivitások, melyek kikapcsolódást és örömet szereznek. Mindenképpen kerülni kell az egészségkárosító szokásokat (túlzott kávé fogyasztás, alkoholizálás, dohányzás, nyugtató stb.), hiszen ezek stresszoldó hatása legfeljebb csak átmeneti.

A személyiségből következő vezetői stílusok

Látható, hogy a vezető pozícióhoz szükséges képességek, személyiségjegyek egy része alkati adottság, más része viszont tanulható. Azon nagyon nehéz változtatni például, ha valaki introvertált, zárkózott, vagy szorongó, tépelődő, mélabúra hajlamos személyiség, de a szakértelem, a kommunikáció, a szervezési adottságok fejleszthetők.

Egyik-másik szükséges tulajdonság megléte vagy hiánya, aránya dönti el, hogy kiből, milyen vezető válik. Megkülönböztethetünk többféle vezetői stílust, melyek közül az alábbiak a leggyakoribak:

- a vezetést pusztán a feladatok kiadására és ellenőrzésére korlátozó tranzakciós
- a folyamatosan megújulásra törekvő transzformációs
- a mindig másokat segítő, szolgáló
- a munkatársakkal együtt tevékenykedő demokratikus
- a hatalomra koncentráló autokratikus
- a szabályokat mindennél fontosabbnak tartó bürokratikus
- a mindent másokra hagyó, „Laissez-Faire”
- és a munkatársakat sikeresen inspiráló, magával ragadó karizmatikus.

Ugyanakkor semmi sem fehér vagy fekete, mindegyik típusnak van előnye és hátránya is. Az azonban mindenképpen javára válik az érintettnek, ha tisztában van vele, hogy az ő módszerei hova tartoznak, így módjában áll szükség esetén változtatni is rajtuk.

Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a vezetőknél az erősségek és gyengeségek felismerése nélkülözhetetlen a további fejlődésre, melyben szakember segítségével tovább tudja gondolni az aktuális állapotot. Pszichológussal folytatott coachinggal látványos fejlődések érhetők el.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusának közreműködésével készült.