HRDoktor

Az éjszakai műszakok egészségügyi kockázatai

2020. november 09. - hrdoktor

Az emberi szervezet úgy van kitalálva, hogy legfőképpen nappal tevékenykedik, ekkor aktív, majd éjjel alszik, regenerálódik. Ám ennek ellentmond, hogy sokaknak, nagyobb hányadában a férfiaknak olyan a munkaköre, ami megköveteli az éjszakai munkavégzést. A rendszeresen éjjeli és váltott műszakban dolgozóknak viszont számos egészségügyi kockázattal kell számolniuk.

Gondoljunk a sofőrökre, recepciósokra, pékekre, az éjjeli őrökre, az egészségügyben, a rendvédelemben, a tűzoltóságnál és a kereskedelemben, szórakoztató iparban dolgozókra, illetve a gyárakban, üzemekben több műszakos munkát végzőkre.

hrdoktor-ejszakai-muszak-1.jpg

A rendszeres éjszakai munka egészségügyi hatásai

A tartósan éjszakai vagy váltott műszakban dolgozók az alvás-ébrenlét ritmusának felborulása miatt többek között bizonyos anyagcsere- és endokrinológiai változásokat tapasztalhatnak, pl.:

  • fáradtság
  • koncentrációhiány
  • romló mentális és fizikai teljesítmény
  • fokozott stressz
  • magasabb vérnyomás és pulzusszám
  • gyengébb immunrendszer
  • lelki kimerültség
  • pszichés panaszok: szorongás, depresszió
  • nőknél a menstruációs ciklus zavarai.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy mindezek hosszú távon a krónikus betegség kialakulásának esélyét növelhetik, ilyen lehet például: a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, az emésztőrendszeri betegségek, az anyagcserezavarok, a daganatos elváltozások stb. Ekképpen a rendszeres éjszakai műszak lassan és csendben teheti tönkre a munkavállalók egészségét, ám fontos tudni, hogy egy bizonyos betegség kialakulásért általában nem csak egy tényező felelős, vagyis a legtöbb esetben nem okolható mindenért csak az éjszakai munkavégzés. Mindenesetre egyes statisztikák szerint minden 5. éjszakai műszakban munkát vállalónak egy idő után munkahelyet kell váltania a tapasztalt negatív hatások miatt.

Az éjszakai munka nem való mindenkinek

Pontosan a fentiek miatt nem tanácsos a tartós éjszakai munkavégzés az olyan krónikus betegségben szenvedőknek, amelyeket fokozhat az alvás-ébrenlét ritmus felborulása, pl. a gyógyszeresen vagy inzulinnal kezelt cukorbetegek, valamint a súlyos szív- és érrendszeri betegséggel küzdők.

Éjszaka dolgozó rendőröket vizsgáltak

Egy 2020-as kutatás az egymást követő éjszakai műszakok számának az alvás időtartamára és minőségére gyakorolt hatását vizsgálta. A kutatásban 73 éjszakai műszakban dolgozó 25-62 év közötti rendőr vett részt – átlagéletkoruk 38 év volt. A legtöbb résztvevő egészségi állapotát kiválónak (31%) vagy nagyon jónak (47%) értékelte, 78%-uk pedig közepesen vagy nagyon aktív volt fizikailag a szabadidejében is.

Mindannyian három munkarendben dolgoztak: két, négy és hét egymást követő éjszakai műszakban, amelyet ugyanannyi regeneráló nap követett, azaz nappali munkanapok vagy szabadnapok (2 + 2, 4 + 4 és 7 + 7). 22%-uk kevesebb mint 3 éves éjszakai műszakban, 38%-uk 3-10 éves éjszakai műszakban, 40%-uk pedig több mint 10 éves éjszakai műszakban szerzett tapasztalatot.

Az alvási naplók és az aktigráfia alapján értékelt alvást az éjszakai műszakok és a regeneráló napok után ismételt mérések elemzésével hasonlították össze. A 2 + 2 munkarend szerinti regeneráló napok 13%-a nappali munkanap volt, míg a 4 + 4, illetve 7 + 7 munkarendben szereplő regeneráló napok 35%-a, illetve 34%-a nappali munkanap volt. Az átlagos ébredési idő 06:48 volt a regeneráló napokon munkával, és 07:25 volt a regeneráló napokon munka nélkül.

hrdoktor-ejszakai-muszak-2.jpg

A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a résztvevők rövidebb alvási időt, idő előtti ébredést, kevesebb elalvási nehézséget és több nem frissítő alvást tapasztaltak az éjszakai műszakok után, összehasonlítva a regeneráló napokon tapasztaltakkal. Az alvás időtartama és minősége nem változott az egymást követő éjszakai műszakok számának növekedésével. Az alvás az utolsó éjszakai műszak után rövidebb és rosszabb minőségű volt a 2 + 2, illetve a 4 + 4 munkarendben, összehasonlítva a második, illetve a negyedik éjszakai műszakkal a 7 + 7 munkarend esetében.

Mindezekből azt a következtetést vonták le, hogy az éjszakai műszakban végzett munka után csökkent az alvás időtartama és több egymást követő éjszakai műszakkal sem nőtt meg. Ez pedig felhalmozódott alvásadóssághoz vezet. A kutatás arra is rámutatott, hogy az éjszakai műszakok sorozatában, az utolsó éjszakai műszak után volt a legrövidebb az alvás időtartama és a legrosszabb az alvás minősége. Tehát az éjszakai műszakos munkavégzés jócskán befolyásolja az alvás időtartamát és minőségét.

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat kiemelt fontosságú

Minden munkavállaló esetében nélkülözhetetlen a körültekintő foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, ám az éjszakai/váltakozó műszakban dolgozóknál különösen lényegbevágó az alaposság. A rendszertelen alvás miatt kialakuló koncentrációs problémák, a testi-lelki kimerültség ugyanis nemcsak az egyént, hanem a munkaadót is érintik, hiszen ezen faktorok többek között akár balesetveszélyt és munkavédelmi kockázatot is jelenthetnek.

A cikk a Budai Egészségközpont szomnológus szakorvosainak közreműködésével készült.

A bejegyzés trackback címe:

https://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr7816278024

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

laci_52 2020.11.10. 23:51:23

Tapasztalatból beszélek: az éjszakai munka kilöki az embert a normál életritmusából. Ledolgozott éjszaka után reggel és délelőtt a normális 8 helyett legfeljebb 5-6 órát tudtam aludni, ami néhány nap után krónikus fáradtságot okozott és napokig tartott a regenerálódás. Óriási megkönnyebbülést hozott, amikor 3 év után végleg feladhattam az éjszakai munkát.
süti beállítások módosítása