Ismerős helyzet? Kinn tombol a nyár, bent az irodában pedig – képletesen szólva és valóságosan is – hűvös, szinte fagyos a levegő? A munkatársak jószerint egymás kezéből kapják ki a légkondi távirányítóját, és mindig akad, aki megfázásáért, vállfájdalmaiért a klímát okolja. Nem is alaptalanul! Nézzük, mennyire indokolt a „légkondi-para”?

Nem mindenki örül felhőtlenül a munkahelyi klímaberendezés használatának, gyakran alakul ki vita a hőfok beállítása körül. Van, aki legszívesebben 16 fokra állítaná, hogy legalább a munkahelyre beérve fel tudjon frissülni a kinti tikkasztó hőség után, más vállkendőt, pulóvert, sőt, vállra borítható gyapjútakarót használ a normál hőfokra hűtött irodában is, hogy ne betegedjen meg miatta. És valóban, ahogy egyre általánosabbá válik a légkondi használata a lakásokban, autókban és a közintézményekben, munkahelyeken is, úgy szaporodik azon esetek száma, amikor különböző meghűléses betegségeket, gyulladásokat, mozgásszervi fájdalmakat vált ki a légkondi nem megfelelő használata. Hogyan kerülhetjük el az ezzel kapcsolatos feszültséget, illetve az esetleges egészségkárosító hatásokat?

Mennyi az ideális hőmérséklet?

A munkaegészségügyi előírások kitérnek a munkahelyeken biztosítandó hőmérsékletre is, az irodai, ülő-, szellemi munkát végzők számára fűtésszezonban 20-22 Celsius fokot írnak elő. Hogy a nyári hőségben mennyire ajánlatos hűteni a helyiséget, arra abból következtethetünk, hogy melegnek a rendszeresen 24 foknál magasabb hőmérsékletű munkahely számít, ahol a dolgozóknak óránként legalább öt perc plusz pihenőidő is jár. A munkáltató feladata a munkavállalók komfortérzetét és a teljesítményét leginkább elősegítő hőmérsékletet és megfelelő szellőzést biztosítani a munkahelyeken. A klímaberendezés elhelyezésénél ügyelniük kell arra, hogy az ott dolgozókat ne érje extrém hőhatás, és az üzemeltetése közben ne szennyezze a helyiség levegőjét. A rendszeres tisztítással, a szűrők előírás szerinti cseréjével megakadályozható, hogy kórokozók szaporodjanak el a készülékben.

A légkondicionálók beállításánál követendő alapszabály, hogy a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség ne legyen több hat-nyolc foknál. Így például, ha kint 32 fok van, bent ajánlatos 24 fokra hűteni a hőmérsékletet, ez kellemesen frissít, de még nem okoz meghűlést, egészségkárosodást.

A túlzott légkondi-használat veszélyei

Ha a klímaberendezés túl alacsony hőfokra van beállítva, ha túl nagy a különbség a benti és kinti levegő hőmérséklete között, vagy ha a készülék valakire hosszasan „ráfújja” a kiáramló hideg levegőt, annak az ízületei, izmai fájdalmasan merevvé válhatnak, egyes szervei áthűlhetnek, fogékonyabbá válhatnak a különböző gyulladásos megbetegedésekre.

A hideg miatt ugyanis az érintett testrészen a hajszálerek összehúzódnak, a véráramlás, azzal a sejtek, szövetek oxigénellátása romlik. Nem a túlérzékeny kollégák hisztije tehát, hanem tény, hogy a légkondi túlzott használata sokféle megbetegedést, nyak-, váll-, térd- és derékfájdalmakat, hólyag- és veseproblémákat okozhat. Mivel a hideg levegő kiszáríthatja a nyálkahártyákat, légúti hurutokat, szemszárazságot, kötőhártya-gyulladást is kiválthat, felerősítheti az allergiás tüneteket is.

Ha nincs rendszeresen, megfelelően tisztítva a klíma, elszaporodhatnak benne a baktériumok, vírusok és gombák is, akár a súlyos legionárius-betegség és a szisztémás gombafertőzés is kialakulhat.

Öt kompromisszumos tipp, ami enyhítheti a meleg helyzetet

• A helyiségben tartózkodók állapodjanak meg egy időtartamban, ami alatt megfelelően lehűl a szoba, utána kapcsolják ki.
• Ha valaki túlérzékeny a klímára, időzítse erre a hűtés idejére az ebéd- vagy kávészünetét.
• A munkaállomásokat, az íróasztalokat úgy állítsák, hogy senkit ne érjen közvetlenül a hideg légáramlat.
• Legjobb a munkaidő kezdete előtt elvégezni az iroda levegőjének lehűtését.
• Aki hajlamos a meghűlésre, illetve előfordulnak hát- és vállfájdalmai, tartson egy kabátkát, pulóvert bent az irodában, amit elővigyázatosságból felvehet azokon a napokon, amikor a legnagyobb intenzitással használják a légkondit.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.