Az nem szorul magyarázatra, milyen inspiráló lehet az egész cégre, az összes vele együtt dolgozó munkatársra néhány energikus, derűs, pozitív beállítottságú ember. Azonban ez fordítva is igaz: akár egyetlen negatív kisugárzású munkatárs is mérgező hatással lehet a többiekre, hosszabb távon a cég eredményességét, sőt, még a munkatársak egészségét is ronthatja.

Fotó: kues1 / Freepik

Miről ismerhetjük meg a negatív hozzáállású munkatársakat? Jellemző rájuk a kishitűség, az önbizalomhiány, a visszahúzódás, a világgal szembeni sértődött, sebzett alapállás. Mindennek a rossz oldalát látják, leszólják az új ötleteket, nem feltételezik egyetlen futó projekt sikerét sem, és szinte vadásznak az elért eredmények mellett minden apró fellelhető hiányosságra. Kedvenc kifejezésük az „igen, de…”. Nem szívesen vesznek részt a munkahelyi közösség programjaiban, nem tudnak csapatjátékosként együttműködni. Vannak közöttük, akik gyermekkorból hozott sémák, játszmák, rossz családi forgatókönyvek rabjai: beidegződésükké vált az otthon, a szülőktől kapott program, amely szegénységre, sikertelenségre, sérülékenységre, bizalmatlanságra, szeretetlenségre, pechességre, kudarcsorozatra vagy éppen önmagukkal való örök elégedetlenségre, teljesítmény-orientáltságra „ítélte” őket.

Egy-egy ilyen munkatárs is képes megrontani a munkahelyi környezetet, és még inkább így van, ha a negatív ember vezető beosztást tölt be. A mérgező menedzserre jellemző például, hogy elszigetelődik beosztottjaitól, nem válaszol a megkereséseikre, leveleikre, telefonhívásaikra. Magára hagyja őket a feladatokkal, nem próbál követhető, világos célokat, menetrendet kitűzni, ugyanakkor tévedhetetlennek tartja magát. A negatív főnökre jellemző az is, hogy követhetetlen szempontok alapján válogat a munkatársai között, egyesekkel kivételez, másokat elhanyagol.

A cégnek árthat a munkavállalók negativizmusa

A  munkavállalók egészségét nemcsak az ergonómiailag rosszul beállított munkaasztal, a hátfájdalmakat okozó szék vagy a rossz világítás károsíthatja: legalább ekkora jelentősége van annak a pszichés illetve pszichoszomatikus hatásnak, amit egy-egy negativitást sugárzó munkatárs okoz. Ők ugyanis nemcsak a munkahelyi légkört rontják meg, hanem a saját és a munkatársaik termelékenységét, hatékonyságát, eredményességét is, ami akár költségekben is kifejezhető kárt is okoz. A motiváltság, a munkakedv csökken, nagyobb a fluktuáció, a cégtől való elvándorlás, és megnő a betegállományban töltött napok száma, sőt, a munkahelyi balesetek kockázata is.

Fotó: yanalya / Freepik

Károsítja a munkavállalók egészségét

A negativizmus közvetve egészségkárosodást is okoz: a kedvetlenül, lelkesedés nélkül, motiválatlanul végzett munka jelentősen megnöveli a munkavállalót érő stresszt, ami a legkülönbözőbb betegségeknek lehet a melegágya. Így például ilyen körülmények között megnő a depresszió, a keringési és szívproblémák, a gyomor-bélrendszeri bajok, az anyagcserezavarok és a bőrbetegségek kockázata. Jellegzetes tünetek jelentkezhetnek, például szájszárazság, verejtékezés, magas vérnyomás, székelési zavarok, libidóhiány stb. A stressz miatti akaratlan védekező testtartás következménye lehet a gyakori nyaki- és hátfájdalom is.

Mit tehetnek a munkaadók és a munkatársak?

A legfontosabb, hogy a vezető felismerje a csapatában a negatív hatású munkatársat, és kezelje a helyzetet, mielőtt súlyosabb kárt okozna. A leghatékonyabb a negativizmus ellen a valódi, nyílt kommunikáció, a munkatársak közötti kölcsönös tisztelet, udvariasság, az eredményeik ismerete és elismerése. A negatív embereket leszerelhetjük azzal, ha lehetőség szerint kerüljük a vitát velük, de ha mégis sor kerül erre, akkor ragaszkodjunk a konkrétumokhoz, tényekhez, adatokhoz a pesszimista általánosságokkal, megérzésekkel és kétségekkel szemben. Ugyanakkor a negatív munkatárs az óvatosságával, realizmusával, a projekt buktatóinak megvilágításával még hasznára is lehet a cégnek.

A legtöbbet maga az érintett tehet, ha felismeri, hogy eluralkodtak rajta a negatív gondolatok, életérzések. Tudatosan igyekezzék ezeket kerülni, a dolgok pozitív oldalát is meglátni, a stresszt lehetőség szerint kezelni, valamilyen hatékony stresszoldó technikát (erre alkalmas mozgást, jógát, mélylégzést, meditációt stb.) elsajátítani. Szükség esetén – például a gyermekkori sémák, görcsök oldására – szakszerű terápiás segítségre is szükség lehet. 

 A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.