Sok munkaadó véli úgy, hogy munkavállalóit elsősorban vagy kizárólag pénzzel tudja motiválni. Ez azonban nem így van: az anyagi ellentételezés, jutalmazás nem csodaszer, a pozitív hatása korlátozott, és mellette sok más, kevésbé kézzelfogható módja is lehet a dolgozók hatékony ösztönzésének.
A munkavállalók teljesítménye összefügg ugyan a munkájukért kapott bérrel, illetve az ösztönzésül kapott béremeléssel, de korántsem áll egyenes arányban vele, számtalan egyéb körülmény befolyásolja. Még az is előfordulhat, hogy a túl későn nyújtott, esetleg igazságtalannak érzett, nem megfelelő indoklással szétosztott, vagy kínosan kis mértékű béremelés nem ösztönöz, hanem éppen ellenkező hatást vált ki: demotivál, kiábrándulást kelt.
Mitől függ, mennyire hatékony ösztönző a pénz?
A pénz a megélhetés alapja, így a munkájukból élők számára a bér a legfontosabb szempontok egyike az elhelyezkedésnél, és nagy szerepe van abban, hogy kitart-e az adott munkahely mellett, tartósan motivált-e a munkájában. A jövedelem mértéke emellett a megbecsültség jele is. Ha nem felel meg a dolgozó képzettségének, az könnyen frusztrálja, kisebbrendűség érzéssel tölti el, rontja a motiváltságot és a céghez való lojalitást is.
A bér típusa is befolyásolja, hogy a jövedelem mennyire motiválja a munkavállalót. A legkisebb ösztönző ereje az órabérnek van, hiszen ebben az esetben nem a teljesítményt, hanem a munkában töltött időt ismerik el a juttatással. Természetesen a teljesítmény alapú bérezés esetében van a legszorosabb összefüggés pénz és a hatékonyság között, de ez adott esetben a munkavállaló biztonságérzetének rovására mehet, hiszen nincs garantálva, hogy mindig egyforma teljesítményre képes.
A havi fix bér jó esetben biztonságot nyújt a munkavállalónak, biztosítja a nyugodt megélhetését, ezért ennek ösztönző hatása nagyobb. A fix bér megemelése motiváló lehet, de ahhoz, hogy a dolgozóra valóban pozitív hatást tegyen, egy-egy alkalommal érzékelhető, legalább öt-hét százalékos növelésre van szükség. A munkavállalók profitorientáltsága sem egyforma: a férfiaké általában magasabb, mint a nőké, akik számára az egyéb értékek, előnyök legalább ilyen fontosak, sőt, ösztönzőbbek lehetnek.
Belső ösztönzők: az elismerés szerepe
A pénz mellett ugyanis sok egyéb is ösztönző hatású lehet: az elismerés, a pozitív visszajelzés, a megbecsülés, a felelősségteljes pozíció, a szakmai előbbre jutás. Ha a munkavállaló érzi, hogy a szakmai tudását értékelik, megbíznak benne, számít a véleménye, saját hatáskörében önálló döntéseket is hozhat, az az adott esetben ösztönzőbb lehet, mint a pénz. A főnökök és beosztottjaik, illetve a munkatársak közötti összetartás, segítőkészség, baráti hangnem szintén motiváló tényező. Mindennek természetesen csak akkor van szerepe, ha a megélhetéshez szükséges pénzeszközök a dolgozó rendelkezésére állnak, mert a tartós pénzhiány minden mást felülír, a legpozitívabb munkahelyi tényezők ösztönző hatását is kioltja.
Komfortos körülmények: elégedettség és biztonság
A munkavégzés körülményei, a munkahelyi környezet is jelentős hatással van a dolgozók motiváltságára. A munkavállaló igényeinek, élethelyzetének legmegfelelőbb, rugalmas munkaidő, vagy a ma mindinkább terjedő távmunka, home office lehetőség hasonlóan ösztönző hatású. A munkahely légköre, berendezése, kényelme, az ergonómiailag megfelelő munkaállomások is növelhetik a munkavállalók teljesítőképességét, lelkesedését, motiváltságát. Jelentős motiváló erő lehet az is, ha a dolgozók érzik, hogy a munkaadónak fontos a komfortérzetük, egészségük, gondol ennek fenntartására is szervezett egészségügyi szűrésekkel, szabadidős programokkal, mozgáslehetőség vagy például munkahelyi vállmasszázs szervezésével.
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.