A munkából való hiányzás egyik leggyakoribb okát a váz- és izomrendszer eredetű panaszok adják. Ezeknek jelentős részét az érintettek mindennapi tevékenységei befolyásolják, és gyakran a munkavégzés is olyan, ami a panaszokat súlyosbíthatja. Ide tartozik több, különböző eredetű gerincpanasz és felső végtaghoz kapcsolódó rendellenesség is. Hogyan ismerhetők fel ezek a kockázatok és mit tehetünk az elkerülésükért?

A leggyakoribb munkahelyi ártalmak közé tartoznak a munkavégzéshez kapcsolódó váz- és izomrendszeri megbetegedések: az EU országaiban a munkavállalók 24% szenved hátfájástól, 22% pedig izomfájdalmaktól. A problémával mindenképpen foglalkozni kell, hiszen Európában és világszerte a munkavállalók millióit sújtja, életminőségét rontja, a munkából való hiányzás leggyakoribb okát jelenti, és kimutathatóan jelentős az a gazdasági kár is, amely a munkáltatókra hárul emiatt.

A váz- és izomrendszeri megbetegedések közé a derekat, hátat, nyakat, a vállakat és a végtagokat érintő, az ízületek, csontok, inak és izmok, valamint a helyi keringészavaraival járó problémák tartoznak. Az érintettek nemcsak a gyakori fájdalomtól szenvednek, hanem teljesítményük is jelentősen csökken, életminőségük is romlik. A tünetek változatosak: bizsergés, zsibbadás, gyengeség, teljesítménycsökkenés, görcsös fájdalom, merevség, duzzanat jelezheti a bajt.

Mi okozhat váz- és izomrendszeri panaszokat?

A munkavégzéshez kapcsolódó váz- és izomrendszeri megbetegedések hátterében állhat a tartósan nagy intenzitású fizikai megterhelés, vagy éppen a kényelmetlen, rossz testtartásban rögzülve a statikus testhelyzet is, emellett a kézi tehermozgatás, nagy súlyok emelgetése, ismétlődő mozdulatok, a vibráció, a hosszas hideghatás, a feszített tempó, a rossz világítás, az állandó ülő-, például monitor előtt végzett munka. Leggyakrabban nem csak egy, hanem több fizikai körülmény együttese okozza a bajt, amit pszichoszociális tényezők, például a stressz, a rossz közérzet, a monotónia, a munkával való elégedetlenség még inkább felerősítenek. Fontos az adott testrész helyzete a munkavégzés közben (például a csukló egyenes vagy szögben van-e tartva a számítógép használatakor), és az is, mekkora erőt kell kifejteni munkavégzés közben, illetve milyen gyakran kell ismételni azt a mozdulatsort. Mindehhez az egyéni tényezők is hozzájárulnak, például az általános egészségi állapot, a korábbi kórtörténet, a fizikai képességek, az életkor, a túlsúly, a dohányzás vagy más egészségrontó szokások.

Mit tehet a munkáltató?

A munkahelyi megbetegedések csökkentéséért a munkáltatóknak meg kell határozniuk, fel kell mérniük az adott területen lévő kockázatot, ellenőrizniük kell a váz- és izomrendszeri panaszokhoz vezető munkahelyi tényezőket. Arra kell ösztönözniük a munkavállalókat, hogy korai stádiumban jelentsék az esetleges váz- és izomrendszeri megbetegedéseket, és működjenek együtt azok elkerülésében, kockázatcsökkentő intézkedések kidolgozásában.

A munkáltatóknak gondoskodniuk kell a dolgozók megfelelő tájékoztatásáról az egyes, kockázatos (például emelésekkel vagy egy-egy mozdulatsor gyakori ismétlésével járó) munkafolyamatok lehető legbiztonságosabb végzésének módjáról, a megelőzés egyéb lehetőségeiről, például az egészséges, fitt életmódról, azon belül különösen a gyógytornásztól megtanult egyéni gyógytorna rendszeres otthoni végzéséről. A munkáltatóknak külön kell foglalkozniuk az egyik leggyakoribb munkaeszközzel, a számítógéppel végzett munka körülményeivel is, mivel ez különösen gyakran vezet hátfájdalmakhoz, illetve felső végtagi rendellenességekhez: a számítógépes munkaállomások feleljenek meg az ergonómiai követelményeknek, és a munkáltató gondoskodjék az óránkénti pihenőidőről.

A munkáltatóknak biztosítaniuk kell a munkavállalók rendszeres kapcsolattartását foglalkozás-egészségügyi szakemberekkel, tanácsadókkal, terapeutákkal. Örvendetes divat például a munkahelyi masszázs bevezetése, amely 15-20 percig a felsőtestre irányulva sokat enyhíthet a nyak-, vállfájdalmakon, izomgörcsökön, de a leghatásosabb a munkahelyi gyógytorna biztosítása: a munkáltató ezek megszervezésével is sokat segíthet.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.