A munkáltatóknak erkölcsi kötelezettségük és jogi felelősségük, hogy biztosítsák munkavállalóik biztonságát és egészségét a mindennapi munkavégzés során. De vajon milyen szempontokra kell odafigyelniük, hogy hatékonyan oldhassák meg ezt a feladatot? Összegyűjtöttük, a munkahelyi kockázatértékeléshez kapcsolódó leggyakoribb kérdéseket és tapasztalt szakembereink közreműködésével meg is válaszoltuk azokat. Lássuk, mit kérdeznek leggyakrabban a munkáltatók a kockázatértékelésről!

Míg sokak a saját bőrükön tapasztalják, addig mások számára talán újdonságnak számít, hogy a munkahelyi stressz közvetlenül befolyásolja a munkavállaló egészségét. Ma már egyre több kutatás bizonyítja, hogy az egészségi állapotunkra nézve óriási hatása van annak, hogyan érezzük magunkat a munkahelyünkön.

Az open office elősegíti a könnyebb és gyorsabb együttműködést a kollégák között, ugyanakkor kétségbevonhatatlan előnyei mellett számos kihívás elé is állítja az egyterű irodákban dolgozó embereket. Cikkünkben összefoglaljuk a pro és kontra érveket az egyterű irodákkal kapcsolatban, valamint annak is utánajárunk, hogyan lehet egészséges, jó kisugárzású hellyé alakítani az ilyen típusú tereket.

Mit szólna ahhoz, ha azt mondanánk, hogy az irodai kávéskanna fogantyúján akár 34-szer több baktérium nyüzsöghet, mint egy iskolai mosdóban? Természetesen nem minden baktérium és vírus káros és betegít meg bennünket, de az őszi időjárás, „náthás” időszak közeledtével nagyon fontos tisztában lenni a megelőzési lehetőségekkel.

Becslések szerint a világon évente több mint 300 ezer munkavállaló hal meg munkahelyi balesetben, és 65-160 millióan betegednek meg munkahelyi szennyezés miatt vagy a nem megfelelő munkahelyi körülmények következtében. Magyarországon évente 17-21 ezer munkabaleset történik, amelyek közül 60-80 esetben halálos a végkimenetel. Írásunkban megvizsgáljuk, melyek a leggyakoribb munkahelyi balesetek és mit tehetünk a megelőzésük érdekében.

Nyakunkon az iskolakezdés. Szeptembertől nem csak a gyerekek napirendje változik meg, hanem a családos kollégáké is. Megfelelő kommunikációval és önérvényesítéssel – és persze megértő munkahelyi csapattal – könnyebben teremthető meg az egyensúly munka és iskola között.

Munkahelyünk nem csak egy hely, ahová bejárunk dolgozni. Napjaink legalább egyharmadát ott töltjük, így a munka mellett sok más eseménynek, például ebédszüneteinknek, társas érintkezéseinknek, önmegvalósításunknak is helyszínt biztosít. Olyan élettér, amely folyamatosan hatást gyakorol testünkre, lelkünkre, szellemünkre. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan érezzük magunkat ott, mint ahogy az sem, hogy az évek során milyen egészségügyi hatással van ránk az ottani közeg.