Sokunk számára az ebédszünet utáni időszak tartogatja a legtöbb kihívást. Az ébrenlét megőrzésében a sokadik kávé sem segít, hatékony munka helyett pedig már annak is örülünk, ha nyitva tudjuk tartani a szemünket. Vágyakozva eszünkbe juthat a gyermekkorunk, amikor még kézzel-lábbal küzdöttünk a délutáni alvás ellen. Ahelyett, hogy visszasírnánk ezt az időszakot, fogadjunk meg néhány tippet, amely segít abban, hogy koncentráltabban és éberebb figyelmemmel töltsük el munkanapunk második felét.

A munkába beérkezve gyakran egy megbeszéléssel kezdünk, vagy az olvasatlan e-mailekkel teli postaládánkban kezdjük meg a tisztogatást, intézkedünk, telefonálunk, tárgyalunk, egyszóval aktívan belevetjük magunkat a legsürgősebb feladatok elvégzésébe. Ennek következtében felpörgünk, szervezetünk energiafelhasználása is fokozódik. Az ebédidő után azonban hiába vetnénk magunkat bele az újabb feladathalmazba, valahogy mégsem tudunk ennyire felpörögni. Mi állhat ennek hátterében, és hogyan kerülhetjük el a délutáni mélypontokat?

1. Élvezzük ki az ebédszünetet!

Sokan az íróasztaluk mellett fogyasztják el ebédjüket. Ez azért sem jó, mert a hamarjában, kapkodva elfogyasztott étel megemésztése plusz energiát igényel, másrészt azért sem, mert szünetek beiktatása nélkül szellemi frissességünket sem tudjuk visszanyerni. Ülőmunkát végzőknek egyébként is fontos, hogy óránként felálljanak pár percre, és átmozgassák testüket, különösen a karjukat, vállukat, szemüket.

2. Kerüljük a kiadós, nehéz ebédeket!

A délutáni fáradtság egyik legfőbb okozója, hogy energiáink nagy részét leköti az emésztés. Agyunkból a vér az emésztési folyamatok területére koncentrálódik, ezért érezzük magunkat annyira fáradtnak, dekoncentráltnak. A nassolás, a folyamatos evés pedig csak ront a helyzeten. Tésztafélék és egyéb szénhidrátbombák helyett inkább fogyasszunk fehérjékben gazdag ételeket: fehérhúsokat, halat, sajtot, tojást, szóját, hüvelyes zöldségeket, illetve magvakat. A mogyorónak például kifejezetten jótékony hatása van a szellemi munkát végzők számára.

3. Csökkentsük a cukorbevitelt!

Délutáni energiahiányunkat hajlamosak vagyunk „gyors megoldásként” édességek fogyasztásával csökkenteni, ezzel azonban csak rontunk a helyzeten. Az egyszerű vagy más néven finomított cukrok ugyanis gyorsabban emelik meg a vércukorszintet, mint az összetett szénhidrátok. A finomított cukrok bár kezdetben megemelik az inzulinszintet, ezt követően hirtelen inzulincsökkenést idéznek elő. Ennek következtében hamarosan újból éhesek és energiahiányosak leszünk, rosszabbodik a fizikai és szellemi teljesítőképességünk, hosszú távon pedig cukorbetegség, illetve szív-és érrendszeri panaszok is jelentkezhetnek.

Az egyszerű cukrokkal ellentétben a természetes szénhidráttartalmú ételek hosszú ideig képesek stabilizálni a szervezet vércukorszintjét, ezáltal pedig az energiaszintjét is. Így a finomított cukrokat tartalmazó ételek (csokoládé, üdítőitalok) helyett fogyasszunk inkább összetett szénhidrátokban gazdag ételeket, például zöldségeket, gyümölcsöket, olajos magvakat.

4. És igen, nyugodtan igyunk EGY kávét, ha szeretjük!

Sokan démonizálják a kávét, mondván, hogy függőséget okozó szer, amely káros hatással van a szervezetre. A mérsékelt kávéfogyasztás azonban számos előnnyel jár. Így például javítja a fizikai és mentális teljesítményt, valamint csökkentheti az Alzheimer-kór és a cukorbetegség kockázatát. Úgyhogy a fehérjében gazdag, könnyű ebéd után nyugodtan igyunk egy kávét, ha szeretjük. Arra azonban ügyeljünk, hogy késő délután ezt már ne kövesse újabb adag, hiszen a túlzott koffeinfogyasztás egyik kellemetlen mellékhatása lehet az alvászavar. Kialvatlanul munkába menni pedig csak még hosszabbá és nehezebbé teszi a munkanapokat.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.