Az aranyér civilizációs gondnak számít: manapság annyira gyakori kellemetlenség, hogy háromból egy felnőttet biztosan érint. Vannak olyan munkakörök, ahol szinte foglalkozási ártalomnak számít, különösen sok ülő munkát végző embert érint. Vajon feltétlenül így kell ennek lennie? Mit tehet a munkavállaló illetve a munkaadó az életminőséget jelentősen rontó,  fájdalmas elváltozás megelőzéséért és enyhítéséért?

A munkahelyről való távolmaradás egyik leggyakoribb oka a derékfájás, amelynek tünetei a tompa fájdalomtól a szúró érzésen keresztül a nyilallásig terjedhet. Különösen érinti ez az ülőmunkát végző irodai dolgozókat, akik órák hosszat töltenek ugyanabban a pozícióban. Ha azonban odafigyelünk a problémára, tudunk tenni ellene.

A hatékony munkavégzéshez szükséges egy optimális mértékű feszültség, mely motiválja, hajtja az egyént. A túlzott mértékű munkahelyi stressz hatására viszont felborul a motivációs egyensúly, azaz ami korábban motorja volt a teljesítménynek, elkezdi fékezni azt. Ha nem kapunk elegendő elismerést az általunk megtett erőfeszítésekért cserébe, akkor csökken a hatékonyság, feszültté válnak a munkahelyi kapcsolatok, megszaporodhatnak a betegszabadságok, a stresszbetegségek, és nő a fluktuáció. Mit tehetünk ez ellen?

Biztosan Önnek is van olyan kollégája, akinek munkaállomása néha napján nem író-, hanem inkább svédasztalra hasonlít. Szépen, egymás mellett sorakoznak a finomságok: egy kis csoki itt, egy kis keksz ott. Munkatársunk pedig le sem tagadhatná, hogy szeret munka közben (is) nassolni.

A felső végtag-fájdalom hátterében sokszor a rossz munkahelyi körülmények vagy épp szokások állnak, s emiatt akár teljesen munkaképtelenné is válhatunk. A kellemetlen tünetek pontos okának kiderítése hosszú ideig eltarthat, holott az esetek többségében csak néhány apró dologra kéne odafigyelnünk, hogy elkerüljük a bajt.

Ismer olyan kollégát, aki többnyire csendben üli végig az értekezleteket? Esetleg mi magunk igénylünk napi egy-két óra magányt egy találkozókkal telezsúfolt, hektikus nap után? Az introvertált embereket könnyű merev „kockaként” elkönyvelni, holott egyszerűen csak más a kommunikációjuk. Ehhez pedig bizonyos szakmák jobban passzolnak.

Hazánkban még biztosan furcsán néznének ránk, ha ebédidő után rádőlnénk az íróasztalon elhelyezett kispárnánkra. Egyelőre távol állunk attól, hogy hivatalosan is elfogadottá váljon a munkahelyi szunyókálás, holott egyre több kutatás bizonyítja annak előnyeit. Kínában már hosszú évek óta bevett szokás, amely valószínűleg abból is következik, hogy a távol-keleti ország lakóinak munkabírása jóval megelőzi például az európaiakét.

Az elektronikus eszközök rengeteget könnyítenek életünkön, azonban a túlzásba vitt használatuk, különösen a számítógép, mobiltelefon, televízió, playstation, stb. túlzásba vitt használata káros hatással van testünkre, lelkünkre egyaránt. Egészségünk érdekében fontos, hogy időnként elektronikus diétát tartsunk.

A gerincsérvműtét az egyik leggyakoribb műtét a gerincsebészetben. Joggal merül fel a kérdés a munkavállalókban vagy épp a munkáltatókban, hogy műtét után mikor lehet, és egyáltalán lehetséges-e visszatérni régi munkakörbe. Milyen életmódbeli változtatásokra van szükség és mit tehet a munkaadó a kollégájáért?

Mindannyian tudjuk, hogy a rendszeres testmozgás mennyire fontos része az egészséges életnek. Kutatási eredmények azonban azt bizonyítják, hogy bizonyos napszakok még inkább felerősítik a mozgás jótékony hatásait.