Az egész napot tönkreteheti a túl kevés alvás: a krónikus fáradtság és kialvatlanság befolyásolja a fizikai és pszichés teljesítményt, a szociális kapcsolatokat, még a munkahelyi légkört is. Egyes kutatások szerint az alváshiánytól szenvedő ember rosszabb állapotban van, mint ha alkohol hatása alatt lenne.

Gárdonyi idejében még nem létezett a pozitív pszichológia tudománya, mégis, az egyik leghíresebb mondata épp olyan, mintha ismerte volna annak alaptételeit, köztük a pszichológiai tőke fogalmát. „A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében” – ez a gondolat modern formában a cégek, munkahelyek sikerének, hatékonyságának is egyik kulcsa lehet.

Az irodai kényes kérdések egyike a testszag problémája. Ha többen ülnek egy helyiségben, és közülük valakinek kellemetlen, erős testszaga van, akkor azt általában mindenki érzi – őt magát kivéve. Változtatni azonban csakis ő tud rajta, ezért valahogy muszáj felhívni rá a figyelmét. De hogyan?

Még el sem kezdődött a nap igazán, és máris fáradtnak érzi magát, legszívesebben visszafeküdne? Hiába issza a sokadik kávét, kába, álmos, nyomott a hangulata is? A nappali aluszékonyság, a hiperszomnia tüneteit ajánlatos komolyan venni, nemcsak azért, mert kár a kedvetlenül, sikertelenül telt napokért, hanem, mert ennél súlyosabb következményei is lehetnek.

Egyre több ember választja, hogy otthonról dolgozik, akár részmunkaidőben, akár teljes munkaidőben. Amerikában már a munkavállalók több mint ötöde távmunkában dolgozik. Bár a gondolat vonzó lehet, hogy laza otthoni ruhában, akár a konyhaasztalnál ülve is elláthatja a feladatait, de ez a helyzet nemcsak előnyökkel, hanem jelentős hátrányokkal is jár, akár a mentális egészségre is hatással lehet.

Mindannyiunkkal megtörtént már, hogy parányi csípést éreztünk egy tárgyat megérintve, hogy megrázott a kilincs vagy az irodai szék, esetleg szikrát vetett és égnek állt fésülködéskor a hajunk. Miért alakul ki az elektrosztatikus feltöltődés jelensége? Meddig tekinthető jelentéktelen apróságnak, milyen körülmények között válhat veszélyessé?

Az aranyér civilizációs gondnak számít: manapság annyira gyakori kellemetlenség, hogy háromból egy felnőttet biztosan érint. Vannak olyan munkakörök, ahol szinte foglalkozási ártalomnak számít, különösen sok ülő munkát végző embert érint. Vajon feltétlenül így kell ennek lennie? Mit tehet a munkavállaló illetve a munkaadó az életminőséget jelentősen rontó,  fájdalmas elváltozás megelőzéséért és enyhítéséért?

A munkahelyről való távolmaradás egyik leggyakoribb oka a derékfájás, amelynek tünetei a tompa fájdalomtól a szúró érzésen keresztül a nyilallásig terjedhet. Különösen érinti ez az ülőmunkát végző irodai dolgozókat, akik órák hosszat töltenek ugyanabban a pozícióban. Ha azonban odafigyelünk a problémára, tudunk tenni ellene.

A hatékony munkavégzéshez szükséges egy optimális mértékű feszültség, mely motiválja, hajtja az egyént. A túlzott mértékű munkahelyi stressz hatására viszont felborul a motivációs egyensúly, azaz ami korábban motorja volt a teljesítménynek, elkezdi fékezni azt. Ha nem kapunk elegendő elismerést az általunk megtett erőfeszítésekért cserébe, akkor csökken a hatékonyság, feszültté válnak a munkahelyi kapcsolatok, megszaporodhatnak a betegszabadságok, a stresszbetegségek, és nő a fluktuáció. Mit tehetünk ez ellen?

Biztosan Önnek is van olyan kollégája, akinek munkaállomása néha napján nem író-, hanem inkább svédasztalra hasonlít. Szépen, egymás mellett sorakoznak a finomságok: egy kis csoki itt, egy kis keksz ott. Munkatársunk pedig le sem tagadhatná, hogy szeret munka közben (is) nassolni.