Minden, munkájából élő ember ismeri azt az állapotot, amikor nem érzi jól magát, nem megy a munka, rosszkedv, fásult közöny vesz erőt rajta, szinte utálkozva nézi az aznap rá váró elintéznivalókat. A motiválatlanság, kiüresedettség érzése lehet átmeneti, de tartósan is megmaradhat. Milyen okok vezethetnek a munkaundorig?
Sok munkaadó véli úgy, hogy munkavállalóit elsősorban vagy kizárólag pénzzel tudja motiválni. Ez azonban nem így van: az anyagi ellentételezés, jutalmazás nem csodaszer, a pozitív hatása korlátozott, és mellette sok más, kevésbé kézzelfogható módja is lehet a dolgozók hatékony ösztönzésének.
A folyamatos, tartós stresszhatás nemcsak az elszenvedőjének hangulatát, munkaképességét befolyásolja, hanem testi tüneteket is kiválthat. A legtöbb feszültség a munkahelyen éri az embereket, így ennek egészségre tett hatásával külön is számolni kell.
A kreativitás hatalmas érték, számos cégnél, szervezetnél az előbbre jutás, a fejlődés alapja. Mi jellemzi a kiemelkedően ötletgazdag embereket, milyen munkahelyi tényezők segíthetik, és melyek akadályozzák a munkatársakban lévő kreativitás kibontakozását?
Mindenki ismeri azt az állapotot, amikor az egész napot munkával töltjük ugyan, de a dolgok mégsem haladnak úgy, ahogy szeretnénk. Hogyan érhetjük el, hogy ne csak leterheltek, elfoglaltak legyünk, hanem eredményesek is? Mit tehet a munkavállaló és mit a munkaadó a hatékonyság növeléséért?
Szinte félve, ideges gyomorral megy be a munkahelyére, mert úgy érzi, hogy ott folyamatosan bántásnak, macerálásnak, egzecíroztatásnak van kitéve? Lehet, hogy Ön is munkahelyi zaklatás áldozata!
Nemcsak a munkahelyi eredményességünket, hanem a közérzetünket, sőt az egészségünket is befolyásolja a főnökünk személyisége, és a vele való jó vagy éppen feszültséggel terhelt kapcsolatunk. Nézzük most azt a három személyiségtípust, akiket nem túlzás „mérgezőnek” nevezni!
Kontraproduktív munkahelyi viselkedésnek azt tekinti a szakirodalom, amikor a munkatársak valamelyike figyelmen kívül hagyja a társas és szervezeti szabályokat, értékeket, célokat, és magatartása ellentétes a szervezet legitimizált érdekeivel. De mi válthatja ki ezt a viselkedést annak ellenére, hogy a munkavállaló és a munkaadó számára egyaránt hátrányos?
Mi történik a vizsgálati eredményekkel, mit tudhat meg a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi orvostól?
Ön hány órát tölt naponta monitor, képernyő előtt? A munkaidő java részében ott dolgozik, majd otthon is a számítógép elé ül? Észrevette már, mit tesz a szemével, egész testével ez a napi 9-12 óra, felfedezte már magán az ún. képernyő-mérgezés tüneteit?
