HRDoktor

A történelem legveszélyesebb foglalkozásai

2022. augusztus 22. - hrdoktor

Nemcsak a kaszkadőrök vagy a tűzoltók közismerten kockázatos feladatai veszélyeztetik az egészséget, a történelem során számos komoly egészségkárosodással járó munkakör született.

Ha valaki megkérdezi, hogy melyik munkakörök a legveszélyesebbek, melyek a legártalmasabbak az egészségre, akkor valószínűleg a legtöbben a tűzoltókat, a katonákat, a vadászpilótákat, a rendőröket, az ipari alpinistákat, a kaszkadőröket, az építkezéseken dolgozó munkásokat vagy a nehéziparban dolgozókat említenék. Ezek valóban veszélyes foglalkozások, elsősorban a balesetveszély, a zuhanások, égések, törések kockázata miatt. De a történelem során számos olyan munkakör is létrejött, amelyek elsőre nem tűntek ilyen veszélyesnek, mégis maradandó egészségkárosodást, hosszabb távon halált okozhattak a dolgozóknak.

A gyufagyári munkások és a rádiumlányok

A radioaktivitás használatának kezdetén senki, még a radioaktív anyagok felfedezői sem voltak tisztában azzal, hogy milyen károsak ezek az anyagok az egészségre. A radioaktivitás úttörő kutatója, Marie Curie halálát szinte biztosan a káros hatású, ionizáló sugárzás okozta. Akárcsak az úgynevezett rádiumlányokét, azokét a fiatal nőkét, akik radioaktív festékkel dolgoztak, ezzel festették például a sötétben is látható órák számlapjait. Az 1920-as években dolgozó nők rendszeresen megnyalták az ecseteket, amelyekkel festették a számlapokat, így szabályosan ették a rádiumos festéket. A rádium felhalmozódott a szervezetükben, beépült a csontjaikba és többek között vérszegénységet, csontvelősorvadást, az állkapocs elhalását (ez az úgynevezett rádiumállkapocs), és rákot okozott.

hrdoktor_legveszelyesebb_foglalkozasok1.jpg

A gyufagyári dolgozók gyakran szenvedtek egy hasonlóan szörnyű betegségben, amit esetükben a gyufákhoz használt foszfor okozott. Régebben ugyanis a gyufafejekben nem a ma használt vörösfoszfor, hanem a sokkal veszélyesebb fehérfoszfor volt. A munkások szervezetében felhalmozódott a foszfor, ami foszfornekrózishoz vezetett. A betegség kezdetben fogfájással járt, majd elhaltak a száj és az állkapocs körüli szövetek. A szervezetben felgyűlt méreganyagok miatt tályogok alakultak ki a szájban és a torokban, végül lyukak jelentek meg az arcon, amelyeken át láthatóvá vált a szájüreg.

Orvosok és bányászok

Ugyancsak a radioaktivitás használata veszélyeztette az orvosok, radiológusok egészségét. Ma már szigorúan szabályozzák, hogy az egészségügyi dolgozók, orvosok, nővérek, asszisztensek mekkora sugárterhelésnek lehetnek kitéve évente. Korábban azonban bőven érte őket egyrészt a használt műszerből, másrészt a beteg testéről visszaverődő, a daganatos betegségek kialakulásának esélyét növelő radioaktív sugárzás. A sugárterhelés csökkentésére találták ki, hogy röntgenfelvétel készítése során a radiológus tartózkodjon egy másik helyiségben, és ha mégis érintkezik a beteggel, akkor viseljen speciális védőfelszerelést (például ólomkötényt).

A gyógyszeriparban, üvegiparban, bőrgyártásban, autóiparban, vegyiparban, papírgyártásban, fémiparban dolgozók pedig ki voltak téve (és részben még ma is ki vannak) a különböző mérgező anyagok, például az arzén, a benzol, vagy a berillium tartós belélegzésének. Ezek az anyagok hosszabb távon légcső-, hörgő-, vagy tüdőrákot, leukémiát okozhatnak.

Kevéssé közimert, hogy a bányászat sem elsősorban a balesetek miatt veszélyes. Bányaomlások persze még ma is vannak, de szerencsére ritkán. A munka során belélegzett por és egyéb káros anyagok (mert például nem várták meg, hogy a robbanási gázok kiürüljenek, pedig ezek károsítják a tüdőt) sokkal több áldozatot szedtek, mint a balesetek. A bányászokat többek között különféle ízületi betegségek, tüdőbetegségek, keringési zavarok, daganatos betegségek és emésztési problémák sújtották.

Az irodai munka is lehet veszélyes

Manapság azonban az emberek egyre nagyobb hányada nem gyárakban, hanem irodákban dolgozik, sokszor napi 8-10 órát ülve a számítógép előtt. Egy 2013-as felmérés szerint mostanra az ülőmunka lett az egyik vezető oka a munkával kapcsolatos betegségek kialakulásának.

hrdoktor_legveszelyesebb_foglalkozasok2.jpg

Bármilyen meglepő ugyanis, a tartós ülés jobban megterheli a csípőt és a gerincet, mint a tartós állás. Különösen, ha valaki helytelenül, görnyedten ül, ilyenkor ugyanis majdnem kétszer annyi terhelést kapnak a porckorongok, mintha állna. Ez hosszabb távon porckorongsérvhez vagy a meszesedéshez vezethet. A vállak és a nyak is szenved a hosszan tartó üléstől. Ha valaki a vállait kissé felhúzva és nyakát előrenyújtva mered egy számítógép monitorjára, akkor a nyak és a váll izmai feszessé, merevvé válnak, hosszabb távon fájni kezdhetnek.

Az ülőmunka nemcsak a mozgásszervekre veszélyes, hanem a belső szervekre is. A gerinc betegségei mellett az agyvérzés, a szívinfarktus, a szívnagyobbodás és a vesebetegségek rizikófaktorát is növelheti az ülő életmód, ahogy a vastagbélrák és többféle ízületi betegség, az elhízás és a cukorbetegség esélyét is.

A cikk a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosának közreműködésével készült el.

A bejegyzés trackback címe:

https://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr917912359

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jäger. 2022.08.23. 10:04:34

Vájár, tűzszerész - bombaszakértő, barlangász, ipari alpinista, mélytengeri búvár, reaktor kezelő.
süti beállítások módosítása