Az ügyfeleinket kávéval kínáljuk, munka közben a leggyakrabban egy-egy kávé mellé ülünk le pihenni, de vajon mennyit ihatunk optimálisan?

A Coffea arabica cserje terméséből, a kávébabból készült, koffein tartalmú főzet évszázadok óta az egyik legnépszerűbb frissítő ital, munkahelyen és otthon, társaságban egyaránt. A napi adag 2-3 csésze kávé, de nem ritka ennek duplája sem. Egy csésze (0,5 dl) presszókávé 100-150 mg, egy csészényi (2 dl) hosszúkávé 90-180 mg, az instant kávé kevesebb, 85-100 mg koffeint tartalmaz, de még a koffeinmentes kávéban is van körülbelül 4-8 mg koffein csészénként. A táplálkozástudományi szakemberek szerint egy egészséges felnőtt ember számára a mérsékelt napi maximum koffeinmennyiség 300-400 mg-ot jelent, de fontos tudnivaló még, hogy a kávén kívül a tea, a kakaóbab, a csokoládé, a kóladió és az energiaitalok is tartalmaznak koffeint, amit hozzá kell számolni a napi bevitelhez. Egy felmérés szerint a legtöbb kávét a kutatók, laboránsok, reklámszakemberek és az irodai dolgozók fogyasztják. Élvezeti értéke, íze, illata mellett leginkább a szívet és idegrendszert élénkítő, stimuláló hatást várjuk a kávétól, a szellemi és testi fáradtság csökkentését, az éberség, a koncentrálóképesség fokozását, és időről időre szóba kerül több más jótékony, egészségre tett hatás is, amelyet a kávéfogyasztásnak tulajdonítanak. Közben a kávé ellenzői a túlzott koffeinbevitel kerülésére szólítanak fel, mert ennek egyre több negatív hatására is fényt derült. Vegyük sorra, milyen érvek szólnak a kávé mellett és ellen!

A kávéivás előnyei

A friss, meleg kávé fogyasztása olyan szertartás, amelynek társaságszervező, közösségépítő hatása is van, így a kávészünetek beiktatása a munkahelyen a termelékenységet is növelheti, de most elsősorban az élettani hatásait vegyük sorra. A koffein számos módon hat a szervezetre, serkenti, élénkíti a központi idegrendszer, az agy és a szív működését, az anyagcserét, és a légzést, enyhén emeli a testhőmérsékletet, valamint a vérnyomást, tágítja a bőr ereit, serkenti a vizelet-elválasztást. Blokkolja a fáradtságjelző, az éberséget szabályozó adenozin hatását, ezzel fokozza az éberséget és a koncentrálóképességet. Befolyásolja több ingerületátvivő anyag, hormon és enzim, például a kortizol- és adrenalin termelődését. Fejfájás esetén bizonyos fájdalomcsillapítók hatását felerősíti, csökkenti a stresszt, enyhíti a depresszió esélyét, sőt, egyes tanulmányok szerint a napi három vagy több csésze kávé fogyasztása a hirtelen halál kockázatát is mérsékeli. A zsíranyagcserére is serkentő hatással van, így a fogyasztó, zsírégető készítmények tartalmaznak koffeint. A székletürítést is elősegíti, ezért, ha bélműtétek után nehezen indul újra a bélmozgás és a szilárd ételek fogyasztásának képessége, kávéval segíthetik elő.

Tapasztalatok szerint a rendszeres kávéfogyasztás valamelyest csökkenti a cukorbetegség, a krónikus vesebetegség, a köszvény és az epekő kialakulásának kockázatát. Mindez azonban valószínűleg nem a koffeinhez, hanem a kávéban található egyéb alkotórészekhez köthető, mivel a pozitív hatás a koffeines és koffeinmentes kávét fogyasztók körében egyaránt megfigyelhető volt.

Bizonyos daganatfajták esetében is feltételezik a kávé jótékony, védő hatását, állatkísérletekben a pörkölt kávéban lévő savak mutattak rákellenes hatást. A rendszeres kávéfogyasztók esetében kisebb a kockázata a garat-, a prosztata-, a máj- és a pajzsmirigyrák kialakulásának.

A legújabb kutatásokban felmerült a kávéfogyasztás kognitív funkciókat védő és memóriajavító hatása is, de az a feltételezés, hogy a kávé segít elkerülni a Parkinson-kórt és a demenciát, még alaposabb kutatásokat igényel. Feltételezik, de nincs kellően bizonyítva, hogy hatása lehet a kávénak a szív egészségére is, ugyanis csökkentheti a szívelégtelenség kockázatát és a szívbetegség miatti halálozás valószínűségét. További bizonyítékokra van szükség ahhoz, hogy értékeljük a kávé hatékonyságát ezekben az esetekben.

Lehetséges ártalmak

Irritábilis bél szindróma (IBS) esetén a nagy mennyiségű kávé fogyasztása fokozhatja a tüneteket, például a hasmenést. A koffeinnek jelentős vízhajtó hatása van, ezért a vizeletelvezetési problémákkal küzdőknek óvatosan kell fogyasztani, hiszen ronthatja a húgyhólyag szabályozását, fokozza a vizelés gyakoriságát és a vizelési ingert, ezáltal növelheti a dehidratáció veszélyét. Jó tudni azt is, hogy a csontritkulásban szenvedőknek vigyázniuk kell a kávébevitelre, mivel a kávé rontja a kalcium hasznosulását, növeli a vizelettel kiürülő kalcium mennyiségét, ami gyengítheti a csontokat. Megfelelő mértékű kalcium-, és D vitamin bevitelről minden nap gondoskodni kell! Aki egészséges, és elegendő kalciumot kap ételeiből és étrend-kiegészítőiből, úgy tűnik, hogy a mérsékelt kávé fogyasztás nem növeli a csontritkulás kockázatát.

Van néhány olyan gyógyszer, vegyszer, amelyeknek a hatásfoka romlik a kávéban lévő koffeinnel interakcióba lépve. Ezért is tanácsos a gyógyszerek alkalmazási leírását áttanulmányozni. Ilyen például a koffeinhez hasonlóan serkentő hatású efedrin, a szívterhelési teszthez használt adenozin, amelynek hatását a koffein blokkolja, valamint az antidepresszánsok, a fogamzásgátlók és az antibiotikumok is, amelyekkel a koffein kölcsönhatásba lép. Jó tudni azt is, hogy az alkohol fogyasztása fokozza a koffein hatását, nyugtalanságot, gyors szívverést, fejfájást okozhat.

Bár a tanulmányok azt mutatják, hogy a munkahelyi kávéfogyasztás számos előnnyel jár, azt is véssük emlékezetünkbe, hogy ezt mindig mértékkel tegyük. Már egy csésze kávé is csökkentheti a fáradtságot és növelheti az éberséget!

A cikk a Budai Egészségközpont dietetikusának közreműködésével készült el.