A munkahelyünkön 8-9 órát töltünk naponta, így az ottani fizikai körülmények – köztük a levegő minősége és páratartalma - nagyban befolyásolják a komfortérzetünket, sőt az egészségi állapotunkat is. Ezúttal a levegő nedvességtartalmával kapcsolatos tudnivalóknak jártunk utána.
A levegő páratartalma hatással van az ott tartózkodók hő- és közérzetére, teljesítményére. Az abszolút nedvességtartalom értéke megmutatja, hogy a körülöttünk lévő levegő egységnyi térfogatában, légköbméterenként hány gramm víz található. Mértékegysége: g/m3. A relatív páratartalom százalékos értéke pedig arról tájékoztat, hogy a vizsgált levegő nedvességtartalma hogyan viszonyul a lehetséges maximális, abszolút páratartalomhoz. A levegő páratartalma függ a hőmérséklettől: a hideg levegő kevesebb, a melegebb levegő több nedvességet képes megtartani.
Milyen páratartalom ideális az emberi szervezet számára?
Az irodai, szellemi munka végzéséhez optimálisnak a 20-24°C közötti hőmérsékletet és a 40-55 százalékos relatív páratartalmat tartják. Az ennél alacsonyabb páratartalmú levegő a nyálkahártyák kiszáradását okozhatja, amely a szájban, a légutakban és a szem kötőhártyáján egyaránt bajt okozhat. Szájszárazság alakul ki, a kiszáradt, irritált légúti nyálkahártyák pedig fogékonyabbak lesznek a különböző bakteriális és vírusos fertőzésekre, gyakori orrvérzés is előfordulhat. A szem nyálkahártyájának szárazsága pedig szemproblémákat, szemszárazságot, szemirritációt, kötőhártyagyulladást okoz. A száraz levegő bőrirritációt is kiválthat: bőrpír, viszketés jelenhet meg.
Nem szerencsés a túl magas páratartalom sem, mivel a túl magas nedvességtartalmú levegőben nehezebb a légzés, amit az arra érzékenyek, különösen az asztmatikusak és az idősebbek fojtogatónak éreznek, keringési és légzési zavarok alakulhatnak ki. A hőérzetet is befolyásolja: alacsony páratartalom mellett ugyanazt a hőmérsékletet hidegebbnek érezzük, míg a páradús levegő melegebbnek tűnik. A nehéz, párás, meleg levegő fejfájást okozhat, lassíthatja a reakcióidőt, rontja a figyelmet, a koncentráló képességet, és levertséget, hangulatromlást okozhat. A magas páratartalom nem kedvez magának a helyiségnek és az irodai berendezésnek sem, hiszen a nedvesség kicsapódik a falakon a hőhidakon, elősegíti az atkák és a gombák, köztük a penész szaporodását, ami aztán újabb egészségi problémákat okozhat az arra allergiásoknál.
Mi a teendő, hogy irodánkban megfelelő legyen a páratartalom?
Ha ugyanabban a zárt légtérben sokan dolgoznak, a sok ember kilélegzett levegője magában is növeli a páratartalmat. A levegő összetételének, páratartalmának méréséről, megfelelő légkezelésről, légtisztításról, szellőztetésről, a megfelelő nedvességtartalom beállításáról gondoskodni kell minden olyan térben, ahol többen tartózkodnak huzamosabban. A téli hónapokban a fűtés, illetve egész évben a klíma használata szárítja a levegőt, ilyenkor párásításra van szükség, vagy az egész épület levegőjét tisztító, páratartalmát szabályozó speciális, automata légtechnikai berendezéssel, vagy irodánként helyi párásítással. Ez utóbbi történhet finomporlasztásos, hideg befúvó és hagyományos, meleg, gőzös technikával. A modern épületek tökéletes szigetelése pedig ellenkezőleg, a zárt térben a levegő túlzott nedvességtartalmához vezethet, amely egyrészt az ott dolgozók számára kellemetlen, másrészt a falakon is páralecsapódást, penészedést okoz. A páramentesítésről, szellőztetésről ezekben a helyiségekben feltétlenül gondoskodni kell.
A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosának közreműködésével készült.
