Új hagyományként minden év novemberében a férfiak egészsége kerül főszerepbe. Magyarországon ez különösen aktuális téma, ugyanis rákstatisztikáink elszomorítóak, holott a rákos halálozások jelentős része szűréssel megelőzhető lenne.
Magyarországra nézve elkeserítő adatok láttak nemrég napvilágot az Eurostat idén megjelent regionális évkönyvében. Eszerint az egész Európai Unióban egy magyar régióban, egészen pontosan a Közép-Dunántúlon a legnagyobb a rákbetegség miatt bekövetkező halálesetek száma. 100 ezer lakosra 364 ilyen haláleset jut, aminél rosszabb statisztikát egyik tagállamban sem mértek. Az EU-s átlag egyébként 257, vagyis százezer embere ennyi rák miatti haláleset jut. 2016-ban az egész EU-ban 4,5 millióan haltak meg, ennek körülbelül a negyede köthető a rákhoz – a hosszú átfutás miatt az jelentette meg mostani kiadványát az Eurostat a 2016-os adatok alapján.
A Közép-Dunántúl mellett egy sor olyan magyar régió akad, ahol szintén rendkívül rosszak a rákstatisztikák. A Dél-Alföldön, a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon, Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon is az EU-s átlagot meghaladó, 300 feletti a százezer lakosra jutó rák miatt bekövetkező halálozás. A Közép-Dunántúl mellett kiemelkedően rossz a helyzet Észak-Magyarországon is. A 65 év alatti korosztályban itt a legrosszabb a rák miatt bekövetkező halálozási arány. 100 ezer lakosra 147 ilyen haláleset jut, míg a legjobb adat az unióban csak 45, ezt Svédország legészakibb régiójából jelentették.
Abban nincs különbség az uniós országok és Magyarország között, hogy a legelterjedtebb rákfajták a nőknél a mellrák, a férfiaknál a prosztatarák, mindkét nemnél a tüdőrák és a végbélrák. Utóbbi tekintetében különösen aggasztó a magyar helyzet, a végbélrákos halálozások arányát tekintve az egész EU-ban két magyar régió végzett az élen, a Dél-Dunántúl és a Közép-Dunántúl.
Alig járunk szűrésekre
Pedig ezeknek a haláleseteknek a jelentős része megelőzhető lenne. Ha a szűrővizsgálatokon korai stádiumban ismerik fel a betegségeket, a gyógyulás esélye jóval nagyobb. Csakhogy ehhez rendszeresen járni kellene szűrésekre, amit a magyar lakosság, különösen a férfiak egy jelentős része még mindig elmulaszt.
Az Európai Lakossági Egészségfelmérés tavalyi adatai szerint a magyar nők 12 százaléka még soha nem járt méhnyakrákszűrésen. A 45 és 60 év közötti nőknek az orvosok ajánlása szerint a mellrák korai felismerése érdekében kétévente részt kellene venniük mammográfiai vizsgálaton is. Ehhez képest a felmérés szerint a 35-64 éves magyar nők fele volt ilyen vizsgálaton a megelőző két évben, 30 százalékuk pedig egy éven belül. A 65 év feletti korosztályban még rosszabbak az eredmények: a megkérdezettek 15 százaléka volt csak mammográfián egy éven belül.
Az 50 év feletti férfiaknak évente kellene prosztatarákszűrésre menniük. Ehhez képest a 65 éves magyar férfiak 39 százaléka még soha életében nem volt ilyen vizsgálaton. Érdekes adat, hogy a férfiak esetében az életkor növekedésével nő a rákszűrésen éves gyakorisággal részt vevők aránya, a 65 évesnél idősebb korosztály valamivel több, mint negyede járt prosztatarákszűrésen egy éven belül.
Ez azonban még mindig nagyon kevés: Magyarországon évente több mint négyezer prosztatadaganattal küzdő beteget regisztrálnak, ellátásuk költsége évente meghaladja a hárommilliárd forintot. A szomorú mutatókon csak egy módon javíthatunk, ha rendszeresen járunk szűrésekre, és erre biztatjuk a szeretteinket is. A férfiak esetében a Movember, és az ezzel járó rengeteg kedvezményes szűrési lehetőség máris jó alkalom.
A cikk a Budai Egészségközpont onkológus szakorvosainak közreműködésével készült.