Néhány művészt elnézve, legyenek akár táncosok, zenészek vagy képzőművészek, szinte felfoghatatlan, hogy képesek arra, amit csinálnak. A kutatók régóta keresik a választ, hogy mi zajlik az alkotó ember fejében. Hála a tudománynak, erről egyre többet tudunk.

Mi zajlik le egy táncos agyában, miközben táncol?

Két amerikai egyetem, a marylandi és a houstoni munkatársai éveken át vizsgálták, hogy mi történik munka közben a táncművészek agyával. Természetesen nem arra voltak kíváncsiak, hogy mit gondolnak tánc közben, hanem hogy miként képesek arra, hogy egyszerre kövessék a koreográfiát és közben még az egyes mozdulatok művészi kifejezőerejére is figyeljenek. A kutatás eredménye szerint ez úgy lehetséges, hogy az agyuk több különböző területét dolgoztatják meg, miközben táncolnak. Külön terület felel azért, hogy a mozdulat megvalósuljon, míg egy másik terület azért, hogy a megfelelő művészi kifejezőerővel valósuljon meg. A koreográfiák elraktározásáért a hátsó agyi területek felelnek, míg az elülső agyi részek a felelősek azért, hogy művészileg is értékelhető legyen az adott mozdulat. Ezek a területek vannak munkában akkor is, ha valami váratlan történik a színpadon, és a táncosnak újra kell terveznie egy mozdulatsort.

Mi zajlik le egy zenész agyában, miközben zenél?

A zenészek agyának vizsgálata hasonló eredményre jutott. Ők is több különböző agyi területet dolgoztatnak egyszerre, hiszen például egy zongoristának egyszerre kell olvasnia a kottát, és eközben elképzelnie a fejében, hogy milyen lesz a majdan megszólaló zene. Aztán meg kell találnia a megfelelő hangokat a billentyűzeten, mozgatnia az ujjait és a lábát a pedálokon. És eközben a táncosokhoz hasonlóan figyelnie kell a művészi kifejezőerőre is. Eriko Aiba, a tokiói Elektrokommunikációs Egyetem informatikai és mérnöki karának munkatársa arra jutott, hogy eközben a zenészek agya óriási mennyiségű információt dolgoz fel, különböző területeket dolgoztat, és leginkább egy számítógéphez hasonlít a munkája.

Mi zajlik le egy festő agyában, miközben fest?

Egy korábbi, 2014-es kutatásban a festők, képzőművészek agyát vizsgálták. 44 olyan fiatal agyának működését vizsgálták meg, akik hivatásszerűen, minden nap foglalkoznak képzőművészettel. Ezt vetették össze olyanokkal, akik nem művészek, nem része a mindennapjaiknak a képzőművészeti alkotás. Azt már régóta tudjuk, hogy a rajzoláshoz, festéshez az agyunk jobb, általában kevesebbet használt agyféltekét használjuk. A kutatás során megállapították, hogy a művészeknél a szürkeállomány sűrűsége a jobb agyféltekén nagyobb, míg a nem a képzőművészettel foglalkozóknál ez a bal agyféltekére jellemző.

Egy másik kutatás során pedig arra jutottak, hogy a képzőművészek agya alkotás közben eleve a jobb féltekéhez szervezi a munkát, ahhoz a részhez, amely többek között a vizuális észlelésért felel.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusainak közreműködésével készült.