A nem megfelelően működtetett klíma többet árt, mint használ: betegségek okozója lehet. De milyen betegségeket okozhat a légkondi? És mire figyeljünk, hogy elkerüljük ezeket?
Manapság már a kánikula természetes velejárója a klímahasználat: hűtjük az autókat, az irodákat, az üzleteket és az otthonainkat is. Ha egy helyiség nincs átforrósodva, nemcsak kellemesebb benne lenni, de hatékonyabban lehet dolgozni, pihenni is. A légkondi tehát jót tesz a közérzetünknek és a teljesítményünknek. Ugyanakkor, ha nem megfelelően használjuk, egy sor betegség okozója is lehet.
A rettegett légiós betegség
A légkondicionálók által okozott betegségek közül egyértelműen a légiós betegség (legionella-fertőzés) a legismertebb, bár messze nem ez a leggyakoribb. A betegség felfedezésének kalandos körülményeiről kapta a nevét. 1976-ban Philadelphiában az Amerikai Légió nevű veteránszervezet tartott találkozót egy szállodában. A találkozó után a résztvevők közül sokan megbetegedtek, és több mint harmincan tüdőgyulladásban haltak meg. Kiderült, hogy a betegségüket egy később Legionella pneumophilának elnevezett baktérium okozta, amely elsősorban természetes vizekben, tavakban, folyókban fordul elő. De akkor, hogy került a szállodába? A vízvezetékekeken és légkondícionálón keresztül, így fertőzve meg a veteránokat.
Az általa okozott betegség nem jelentkezik rögtön, akár tíz napig is lappanghat a fertőzöttben. Ezután változatos tünetek jelentkezhetnek: fejfájás, izomfájdalmak, láz, fáradékonyság, de akár hányás vagy hasmenés is. Súlyosabb esetekben megjelenik a tüdőgyulladás, de károsodhatnak a vesék és az idegrendszer is.
A betegség megelőzésének legbiztosabb módja a légkondicionálók rendszeres tisztítása. Minden egyes szezon előtt, függetlenül attól, hogy korábban mennyit használtuk a klímát, szakemberrel ki kell tisztíttatni a szűrőt. Így eltávolíthatók a klímában megtelepedett baktériumok.
A klíma okozta más betegségek
A légkondicionálók kevésbé súlyos, de gyakrabban előforduló betegségeket is okozhatnak. Mivel a klíma nem cseréli a levegőt, hanem újra és újra ugyanazt a levegőt forgatja meg a helyiségben, sajnos jelentősen hozzájárulhat különböző fertőzések terjedéséhez. A zárt rendszerben, ellentétben mondjuk azzal, amikor egy iroda ablakai nyitva vannak, akár egyetlen beteg is elterjesztheti a vírusait, legyen szó influenzáról vagy a gyakori rhinovírusok egyikéről.
Ráadásul a klímás helyiségek levegője általában elég száraz, ami sokaknál okozhat kellemetlen szemszárazságot, torok- vagy orrnyálkahártya irritációt, de akár fejfájást vagy szédülést is. A száraz levegő rosszat tesz a bőrnek is. Különösen veszélyes, ha a hideg levegő közvetlenül az arcunkat, a testünket éri. A megfázás veszélyén túl ez rosszat tesz az ízületeknek, kötőhártya-, fül- vagy arcüreggyulladást okozhat.
A légkondi megfelelő használata
Biztos mindenki ismeri azt a kellemetlen érzést, amikor a negyven fokos hőségből besétál a 25 fokosra hűtött irodaházba vagy plázába. A légkondicionálók használatánál a legfontosabb, hogy ne legyen ekkora különbség a benti és a kinti hőmérséklet között, legyen bármilyen meleg is kint. A legjobb, ha a benti hőmérséklet csak 5-8 fokkal kisebb, mint a kinti, és törekedjünk arra is, hogy a klímát viszonylag alacsony fordulatszámon működtessük, hogy ne legyen annyira huzatos a helyiség. A cél mindig a kellemesebb nyári hőmérséklet elérése legyen, ne pedig az, hogy őszi időjárást varázsoljunk a szobába nyár közepén.
A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.