Furcsán viselkedik egy munkatársa, kiszámíthatatlanul változik a hangulata, hullámzik a teljesítménye, elkalandozik a figyelme, netán feltűnően üres vagy éppen fényes a szeme? Gondolt már arra, hogy az illető esetleg szenvedélybeteg is lehet?

A munkatársak több időt töltenek egymással, mint a családtagjaikkal, nem ritka hát, hogy az együtt dolgozók többet tudnak egymás egészségi és egzisztenciális állapotáról, problémáiról, köztük az esetleg gondosan rejtegetett függőségeikről is, mint a közvetlen hozzátartozók. De mit kezdhetünk azzal a gyanúval vagy felismeréssel, hogy kollégánk valamilyen szenvedélybetegség rabjává vált? Milyen függőségek fordulhatnak elő, és van-e módunk a segítségnyújtásra?

Fenyegető függőségek

Függőségnek, szenvedélybetegségnek vagy kóros szenvedélynek, addikciónak azt nevezzük, ha egy hétköznapi, többé-kevésbé elfogadott viselkedésmód meghatározó lesz, eluralkodik valaki személyiségén, annyira, hogy a viselkedés torzulásához vezet, így az érintett segítség nélkül képtelen felhagyni vele. Ilyen függőséget kiválthatnak kémiai szerek, például a nikotin, a koffein, az alkohol, a pszichoaktív szerek, egyes gyógyszerek és számos drog fogyasztása. Ismeretesek a viselkedési addikciók is, a szex-, a társ-és kapcsolati függőségek, a testedzés-, a játék-, az internet-függőség és a munkamánia is. Ezek között vannak függőségtípusok, amelyeknek nagy a társadalmi elutasítottsága egyértelmű egészségkárosító hatásai miatt (így a dohányzás, az alkohol, a drog), de vannak olyanok is, amelyeket a környezet elfogad, sőt, bizonyos fokig pozitívnak is tart (például a munkaalkoholizmus vagy a testedzés-függőség), pedig súlyosan károsítják az egyén mentális és fizikai, szociális „egészségét” Ez alkalommal csak a szűkebben vett, a kémiai szerek által kiváltott szenvedélybetegségeket nézzük meg közelebbről, milyen formában találkozhatunk vele a munkahelyen.

Tűrt, tiltott, titkolt szenvedélyek a munkahelyen

A függőségek közül a jogilag leginkább szabályozott a dohányzás, amely közterületeken is, munkahelyeken is jelentősen korlátozva van, utóbbinál nemcsak térben, hanem időben is. Mégis, ez az elfogadottabb függőségek közé tartozik, az érintettek Magyarországon nincsenek kitéve elutasításnak vagy megvetésnek, a legtöbb helyen ugyanúgy egyéni szokásnak, ízlésnek tekintik, mint például a kávézást vagy a koffeintartalmú energiaitalok fogyasztását. Az alkoholfogyasztással szemben viszont egyértelmű tilalom van életben, a munkaadó szondával ellenőrizheti, és a munkahelyi fogyasztását súlyos szankciókkal büntetheti. Nem ilyen egyszerű a helyzet azonban az egyéb drogok, serkentő, tudatmódosító, pszichoaktív szerek fogyasztása esetén. A Munka törvénykönyvében az szerepel, hogy a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, valamint a munkaideje alatt munkavégzés céljából, munkára képes állapotban a munkáltató rendelkezésére állni. Munka közben be kell tartania a munkavédelemre vonatkozó szabályokat, úgy, hogy se a saját, se mások egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse.

Ennek a kötelezettségnek a megszegése szankcionálható, akár azonnali hatályú felmondást is vonhat maga után, de a kötelezettségszegés mértéke, módja nincs részletezve, és nem tér ki a törvény külön az alkohol- és drogfogyasztásra sem.

Ezek lehetnek a szerfüggőség tünetei

Szerhasználat, szerfüggőség gyanúja felmerülhet, ha a munkavállaló esetében a következő jelek és tünetek közül több is tapasztalható:

– az összpontosító képessége romlik

– a teljesítménye hullámzó, a munkájának minősége egyenetlen

– sűrűsödnek a hiányzások, gyakoriak a betegszabadságon töltött időszakok

– az eredményessége csökken

– munkájában szükségtelen kockázatvállalás figyelhető meg

– megváltozik a viselkedése, szélsőséges hangulatingadozások jellemzik

– hibás döntések és tévedések fordulnak elő

Míg az esetleges alkoholfogyasztást a munkaadónak joga van szondáztatással ellenőrizni, a drogok esetében ez nem ennyire egyértelmű. A munkavédelemről szóló törvény nem hatalmazza fel a munkavédelmi ellenőröket sem a drogfogyasztás ellenőrzésére, csupán olyan, minősített esetekben, amikor drogfogyasztással, drogos befolyásoltsággal kapcsolatban tetten érés vagy például közúti veszélyokozás történt. A kábítószeres függőségre, illetve kábítószer-fogyasztásra vonatkozó személyes adatok különleges adatoknak minősülnek.

Mit tehet a munkáltató?

A függőség gyanúja esetén a szankcionálással való fenyegetésnél, illetve azok – esetleg megalapozatlan vádaskodásra alapozott alkalmazásánál, egy értékes, minden más szempontból bevált munkatárs elbocsátásánál – mindenképpen hasznosabb a probléma lehetőség szerinti kezelése. A munkaadónak meg kell találnia a módot arra, hogy beszéljen az érintettel, felajánlja támogatását, segítségét, amennyiben meg szeretne szabadulni a függőségétől. A megbeszélés során az elsődleges szempont a végzett munka, annak biztonsága és hatékonysága legyen, ne a munkavállaló egészségi állapota, hiszen a diagnózis, a tanácsadás és a kezelés orvosi feladat. Jó, ha a munkavállaló ismeri azokat a szervezeteket, amelyekhez szükség esetén a függőséggel küzdő diszkréten, anonim és biztonságos módon fordulhat, és azokról tájékoztatást is tud adni.

Hogyan segíthetnek a munkatársak?

A munkatársak támogatása, segítsége döntő lehet ebben a helyzetben. Ha már az első jeleknél felfigyelnek a bajra, és nem fordulnak el az érintettől, hanem barátian beszélnek vele erről is, megelőzhetik a nagyobb baj kialakulását. Könnyen lehet ugyanis, hogy éppen munkahelyi körülmények, gondok, fel nem dolgozott, állandósuló stressz, a munkahelyi kiégés fenyegetése vezették az illetőt odáig, hogy serkentőhöz vagy tudatmódosítóhoz nyúljon. Egy együtt érző, jó szándékú figyelmeztetés, egy idejében kivett szabadság, egy jó stresszoldó technika elsajátítása megállíthatja a folyamatot.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.