Becslések szerint a világon évente több mint 300 ezer munkavállaló hal meg munkahelyi balesetben, és 65-160 millióan betegednek meg munkahelyi szennyezés miatt vagy a nem megfelelő munkahelyi körülmények következtében. Magyarországon évente 17-21 ezer munkabaleset történik, amelyek közül 60-80 esetben halálos a végkimenetel. Írásunkban megvizsgáljuk, melyek a leggyakoribb munkahelyi balesetek és mit tehetünk a megelőzésük érdekében.

Lássuk mi a munkahelyi balesetek 7 leggyakoribb oka és hogyan előzhetjük meg őket!

Fáradtság, stressz

Ha fáradtak vagyunk, nehezebben koncentrálunk, kevésbé tudunk jól teljesíteni, ez pedig szorongással és stresszel jár.

TIPP: Munkanapokon próbáljunk meg mindenképp éjfél előtt lefeküdni. Az ideális alvási idő hossza 7-8 óra.

Elcsúszás, megbotlás

Hiányosan megvilágított vagy rosszul berendezett helyiségekben gyakran nem észleljük az elénk kerülő akadályokat, vagy ha épp rohanunk, nem vesszük észre a kábeleket, illetve, hogy a padlót frissen mosták fel, és már kész is a baj.

TIPP: Ne rohanjunk, legyen mindig idő körülnézni és felmérni a munkahelyi terepet. Különösen figyeljünk a padlón lévő kábelekre, vezetékekre.

Felboruló, leeső tárgyak

Talán ez a legkevésbé kontrollálható veszélyforrás. Munkatípusa és annak körülménye válogatja, mekkora az esélye annak, hogy egy tárgy ránk essen. Nyilvánvaló, hogy egy építőipari munkás jóval kiszolgáltatottabb az ilyen típusú baleseteknek, mint egy irodai alkalmazott, ennek ellenére minden munkahelyen legyünk körültekintőek!

TIPP: Az irodai polcokon fejmagasság felett ne tároljunk nehéz vagy veszélyes tárgyakat. Mindig viseljük a munkaköri leírásban szereplő munkaruhánkat és védőfelszerelésünket!

Veszélyes anyagok

A védőruha, szemüveg és a kesztyű viselete minden esetben kötelező, ha az alkalmazott veszélyes vagy vegyi anyagokkal, mérgező hulladékkal foglalkozik, ennek ellenére bármikor előfordulhat gondatlanságból fakadó baleset.           

TIPP: Viseljük mindig az előírt védőruhát, védőeszközt, a munkavállalás előtt tájékozódjunk az adott munkakörben használatos veszélyes anyagokról és arról, milyen védőeszközöket biztosít a munkáltató.

Forrázás

Gyakran előfordul, hogy a kollégák megégetik, leforrázzák magukat az ebédlőben vagy a teakonyhában. Elég, ha a leves melegítése vagy a kávé lefőzése közben csak egy pillanatra lankad a figyelem, vagy valaki meglöki a forró itallal teli poharat, bögrét tartó kezünket.

TIPP: Kisebb égés, illetve forrázás esetén a legfontosabb az égést szenvedett felület hűtése. Tartsuk folyó, hideg csapvíz alá az érintett területet, minimum 15 percre! Ha az égési sérülés középsúlyos vagy súlyos, mihamarabb igényeljünk orvosi ellátást!

Túlzott megerőltetés

Gyakran előfordul, hogy hirtelen valamit arrébb kell raknunk, még ha nem is rakodómunkásként vagy bútorszállítóként dolgozunk. A rosszul megfogott tárgyak, a rossz testtartás bizony az egyik leggyakoribb oka a gerinc megerőltetésnek.

TIPP: Kerüljük a nehéz tárgyak emelését (főleg helytelen emelését) és a cipekedést! Ha mégis szükség van rá, nehezebb tárgyak mozgatásához hívjunk segítséget, illetve mindig egyenes törzzsel emeljünk.

Munkahelyi erőszak

Sok olyan munkahely van (bankok, üzletek), ahol gyakoriak a fenyegetések vagy épp a rablótámadások. Bár az utóbbi időben fokozott védelemmel biztosítják bizonyos területek (például repterek, tömegközlekedési eszközök) biztonságát, ez a típusú erőszak sajnos ugyancsak jelenlévő veszélyforrás.

TIPP: Ha bármilyen fenyegetés ér minket, tegyük mindig azt, amit a betolakodó követel. Ne hősködjünk, kerüljük a hirtelen mozdulatokat, mert ezekkel veszélybe sodorhatjuk magunkat és másokat is. Amint lehet, értesítsük a rendőrséget!

Mi a teendő, ha a munkahelyünkön ér minket baleset?

A baleset megtörténtét a felettes vezetőnek azonnal jelenteni kell, a baleset körülményeit munkabaleseti vagy üzemi baleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e.

Azt, hogy a munkáltatóhoz bejelentett baleset társadalombiztosítási szempontból is üzemi balesetnek minősül-e, a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv határozattal állapítja meg. 

A bejelentett üzemi baleset tényét, a baleset üzemi jellegét, a foglakozási megbetegedés tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult társadalombiztosítási kifizetőhely, vagy a munkáltató székhelye szerinti illetékes kormányhivatal határozattal állapítja meg. 

Tudja meg, mit számít üzemi balesetnek és mit kell tennie ilyen esetben!

 A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.