A napi energiaszükséglet fogalma mutatja meg, hogy mennyi kCal-t (kilokalóriát) kell bevinni a szervezetbe, ahhoz hogy a testtömeg tartható legyen.

Kevésbé közismert, hogy az alváshiány hozzájárul a kóros súlytöbblet kialakulásához.

A munkahelyi egészségvédelem részeként az elhízás megelőzésével is foglalkoznunk kell.

Ha kihagyja a reggelit csökken a teljesítmény, a koncentrálóképesség, nő az esély az elhízásra és különböző betegségek kialakulására. De milyen a jó reggeli és mi az, amit inkább ne együnk reggel?

Megdöbbentően sok felnőtt küzd hosszabb-rövidebb ideig inszomniával, vagyis álmatlansággal.

A tartósan, teljes munkaidőben monitor előtt végzett munka nagyon megterheli a szemet, több kellemetlen tünettel járó problémát is kiválthat.

Más függőséggel, az alkoholizmussal vagy a szerencsejáték-függőséggel ellenétben a munkamániát nagyon is jól tolerálja a társadalom. Sőt, sok esetben még jutalmazza is, magasabb pozícióval, több fizetéssel. Pedig a munkamánia éppen olyan mentális betegség, mint a többi függőség. Nehéz felismerni, de kezelhető.

Az elvek és a jogszabályok szintjén már megvalósult a férfiak és a nők egyenlősége, a napi gyakorlat azonban mást mutat. Miközben a nők a férfiakhoz hasonlóan állnak helyt a munkaerőpiacon, egy sor, a régmúltban gyökerező társadalmi elvárásnak is meg kell felelniük. Hogyan egyeztethetők össze a konvenciók a 21. század valóságával?

Bár keveset beszélünk róla, a férfiakra is számos elvárás nehezedik, amelyeket a társadalom támaszt velük szemben.

Magyarországon mintegy 150.000 megváltozott munkaképességű ember dolgozik. Ők olyan krónikus betegséggel vagy fogyatékossággal élnek, ami befolyásolja a munkavégzésüket. A legtöbben cukorbetegséggel, szív- és érrendszeri, illetve reumatikus és ízületi problémákkal küzdenek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nekik ki kell szorulniuk a munkaerőpiacról, csak annyit, hogy nem láthatnak el bármilyen munkakört. De milyen területeken dolgozhatnak és melyeket kell kerülniük?