A munkahelyi teljesítményünket is jelentősen ronthatják az egyik leggyakoribb szembetegség, a heveny kötőhártya-gyulladás (akut konjunktivitisz) tünetei. Ilyenkor a kötőhártyánk bepirosodik, szemünk könnyezik, nyákos-gennyes ragacsos váladék termelődik - emiatt a szemünk is mintha összeragadna- és a látásunkat is homályosabbnak érezzük. Sokszor égő, szúró érzést is érezhetünk, mintha idegentest (finom homok, szempilla stb.) ment volna a szemünkbe. Vajon szabad-e ezzel a szembetegséggel munkába menni, munkát végezni vagy érdemes előbb megvárni a teljes gyógyulást? Szemész szakorvos közreműködésével jártuk körbe a kérdést.

Mitől lesz piros és gyulladt a szemünk?

A tüneteket legtöbbször bakteriális fertőzés (jellemzően staphylococcus vagy streptococcus) okozza, mely a megfelelő kezelés hatására általában 7-10 nap alatt teljesen megszűnik. Nem megfelelően kezelt esetben a baktériumok okozta akut irritáció krónikussá válhat a szembe jutó apró idegentestek, a por, a füst, a pollenek, a légkondicionáló vagy a nem megfelelő megvilágítás mellett végzett tartós koncentrálás stb. hatására. Más mikroorganizmusok (vírusok) is kiválthatnak kötőhártya-gyulladást. A légúti fertőzések kapcsán észlelt kötőhártya-gyulladás mögött sokszor adenovírus fertőzés áll, amely tömeges fertőzést is okozhat. Egyes szexuális úton terjedő fertőzések is okozhatnak kötőhártya-gyulladást, melyek a megfelelő kezelés mellett is sokszor hosszabb idő alatt gyógyulnak. Előfordulnak más, nem fertőző kötőhártya-gyulladások is, melyet kiválthatnak a különböző allergének, a pollenek, vegyi anyagok vagy a kontaktlencse nem megfelelő használata is.

Mehetünk-e munkába kötőhártya gyulladással?

Alapszabály, hogy egy fertőző betegségben szenvedők kerüljék a betegség továbbadásának lehetőségét, ha lehet, inkább ne menjenek közösségbe. A fertőző kötőhártya gyulladásra is igaz ez, különösen, ha a gyulladás hátterében valami más, szintén pihenést, ágynyugalmat igényló alapbetegség is van (pl. vírusos légúti fertőzés), melynek gyógyulását szintén segítené az otthonmaradás. Természetesen, ha elengedhetetlen, hogy munkába menjünk, akkor a tünetek megszűnéséig mindent meg kell tenni, hogy a továbbadást elkerüljük. A fertőzés elkerülése érdekében gyakrabban mossunk kezet meleg szappanos vízzel, használjunk kézfertőtlenítőt. A kéz szárításhoz lehetőség szerint papírtörlőt használjunk és ne nyúljunk a szemünkhöz. Tüsszentéskor takarjuk el a szájunkat és az orrunkat és a használt papír zsebkendőt rögtön tegyük a szemetesbe. Otthon is vigyázzunk a családtagjainkra, a párnahuzatot, az arc-és szemüvegtörlőt is rendszeresen mossuk ki, a családtagokkal se használjunk közös törülközőt! Természetesen, ha biztosan tudjuk, hogy nem fertőzés, hanem pl. allergia okozta a kötőhártya-gyulladást, akkor emiatt nem kell távol maradni a munkahelytől, ha így is el tudja látni a szokott tevékenységünket.

Hogyan enyhíthetők a kötőhártya-gyulladás tünetei?

Szemhéjunkat tiszta vízzel, egyszer használatos vattakoronggal mossuk le. A népi gyógymódok a kamillateás borogatást ajánlják, de ezzel okosabb óvatosan bánni, mert annak virágpora esetleg pollenallergiával is súlyosbíthatja a tüneteket. A gyulladt szemre tett néhány perces hűvös vizes borogatás is enyhítheti a tüneteket. A gyógyulásig tegyük félre a kontaktlencséinket, szemüveget használjunk. Enyhe kötőhártya-gyulladás kezelés nélkül is meggyógyulhat, de ajánlatosabb szemészhez fordulni vele. Ezt mindenképpen javasolt megtenni, ha a fenti tünetek mellé szemfájdalom, fokozott fényérzékenység, látásunkban észlelt egyéb jelenségek - például úszó homályok, torzlátás vagy fényvillódzás is társul. Az orvosi kezelés a kötőhártya-gyulladás okától függ. Bakteriális fertőzés esetében antibiotikum szemcsepp/krém megfelelő használata segít.

A cikk a Budai Egészségközpont szemész szakorvosainak közreműködésével készült.