HRDoktor

Vegye észre a kiégés jeleit!

2022. november 28. - hrdoktor

Kimerült, kedvetlen, feszült, olykor felkelni sincs kedve? Csökkenő lelkesedéssel, egyre gépiesebben végzi a munkáját? Könnyen lehet, hogy önt is elérte a Burnout-szindróma, a kiégés. Figyeljen fel a jelekre, hogy tehessen ellene!

A Bornout-szindróma, a kiégés jelenségét közel félszáz éve ismerjük. Herbert Freuderberger 1974-ben írta le először azt a folyamatot, amelynek során megváltozik a munkavállalók munkához való hozzáállása: a motivációjuk, lelkesedésük fokozatosan eltűnik, és előbb-utóbb fizikai és pszichés tünetek is jelentkeznek. Néhány éve, 2019-ben pedig az Egészségügyi Világszervezet, a WHO hivatalosan is betegségnek nyilvánította a kiégést, mint a „munkahelyi kezeletlen krónikus stressz következtében kialakult állapotot”. A kiégés hátterében tartós túlterhelés, érzelmi megterhelés, folyamatos munkahelyi stressz áll, ami sokféle tünettel jelentkezhet, és egy idő után testi, érzelmi és mentális kimerülést okoz.

hr_kieges_1.jpg

Ezekre a tünetekre kell felfigyelni!

Mindenki hajtja magát a mindennapokban, ki jobban, ki kevésbé, de az, hogy ezek milyen jelenségekhez vezetnek, az egyénenként nagyon eltérő tud lenni. A kiégés testi tünetei között a legáltalánosabb az állandó fáradtság, gyengeség, túlterheltség érzése, amin a pihenés és az egyre rendszertelenebbé váló alvás sem segít, és amit a rossz közérzet, az étvágytalanság, az emésztési panaszok is elmélyítenek. A diszkomfortérzést fejfájás, gyomortáji, bélrendszeri vagy mellkasi fájdalom is kísérheti, heves szívdobogás vagy légszomj, valamint ájulás is előfordulhat. Mindez kikezdi az ellenálló képességet is, csökken az immunvédelem, a szervezet fogékonyabb lesz a fertőzésekre, könnyebben megbetegszünk. Az érintett lelki egyensúlya is felborul: elveszíti az energiáját, motivációját, munkakedvét, rugalmasságát, fásult lesz, egyre kevesebb a türelme, kedvetlen, libidója is csökken. Feszültnek érzi magát, szorongás, közöny, depresszió tölti el, értéktelennek, kudarcosnak, kilátástalannak éli meg a munkáját, magába fordul, kitér a családdal, munkatársakkal folytatott beszélgetések elől. Kevésbé tud a munkájára figyelni, csökken a koncentrálóképessége. Nyugtalanná, sok esetben irritálttá válik, csökken a kommunikációs és indulatkezelési képessége, ezzel romolhatnak a munkahelyi és családi kapcsolatai.

Mit tehet ellene?

A tartós munkahelyi túlterheltség, stressz ellen tudatosan védekezni kell. Az időbeosztást, a munkavégzés napi rutinját végig kell gondolni. A határidők és a fontosság szerint megvizsgálandó, hogy melyik az a feladatkör, amelynek esetleges átcsoportosításával enyhíthető a dolgozóra nehezedő nyomás. Biztosítani kell a minél hatékonyabb, nyugodt pihenést, a rendszeres kikapcsolódást a munka szüneteiben és otthon is. Gondoskodni kell a megfelelő, rendszeres alvásról: lehetőleg minden nap ugyanabban az időben, csendes, kiszellőztetett szobában, a félbemaradt munkáktól távol térjen nyugovóra, és legalább hét órát biztosítson alvásra. A passzív pihenés mellett az aktív kikapcsolódás segíthet a legtöbbet: a rendszeres séta, úszás, játék, tánc, sport, kertészkedés, hobbitevékenység (lehetőleg friss levegőn). Ki kell dolgozni az egyén számára legmegfelelőbb stresszoldó stratégiát, ami lehet jóga, meditáció, különböző relaxációs módszerek, de jó szolgálatot tehet néhány jó társaságban eltöltött óra, egy-egy baráti beszélgetés is. A nehéz, megterhelő időszakokban különösen fontos, hogy vigyázzunk az egészségünkre: az immunrendszer megerősítéséhez szükség van kiegyensúlyozott, tápláló étrendre, megfelelő folyadék, ásványi anyag és vitamin bevitelére is. A saját problémáinkkal, érzelmi terheléseinkkel való munka mindig az önismeretnél kezdődik. Ha az egyén úgy érzi annyira ki van merülve, hogy nem tudja saját maga megoldani a problémát, érdemes pszichológus szakemberhez fordulni.

hr_kieges_2.jpg

Mit tehet a munkaadó?

Hogy időben beavatkozhasson, a munkaadónak tisztában kell lennie azzal, hogy a munkavállalóit mely munkakörökben veszélyezteti leginkább a kiégés. A legnagyobb esély erre azokon a területeken van, ahol a dolgozókat erős érzelmi megterhelés éri, és nagy felelősség hárul rájuk, fokozva a nehezen teljesíthető feladatoknál amúgy is jelen lévő stresszt. Előbb-utóbb testi-lelki kimerüléshez vezethet, ha valaki „szívvel-lélekkel”, teljes erőbedobással dolgozik egy feladaton, de az nem, vagy nem azonnal jár eredménnyel. Ebben a helyzetben a munkavállalónak fokozott szüksége van rendszeres, pozitív megerősítésre, arra, hogy megbecsüljék a munkáját, és ne maradjon azzal egyedül, hanem a munkatársaival, illetve főnökeivel folyamatosan megbeszélhesse az eset, a feladat alakulását, a felmerülő problémákat. A munkaadónak pontosan meg kell határoznia, nyomon kell követnie a feladatkörök kiosztását, hogy szükség esetén újratervezhesse azt, ha kiégéshez vezető túlterhelés, aránytalanság merülne fel. Biztosítson megfelelő pihenőidőt, és ne várjon el extrém mértékű túlórát munkavállalóitól. Odafigyeléssel, rendszeres, pozitív visszajelzéssel, elismeréssel rengeteget segíthet, hiszen ezek hiánya könnyen vezethet negatív önértékeléshez, kudarcélményhez, önbizalomhiányhoz, ami a kiégés egyik alapja.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusának közreműködésével készült.

A bejegyzés trackback címe:

https://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr9817989230

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása