A helytelen testtartás kellemetlen gerinctáji fájdalmakkal járhat, ezért a hivatásos gépkocsivezetőknek ajánlott erre is figyelniük.

Hogyan ül az autóban? Vezetés közben a fejét előre tolva mintegy rákönyököl a kormánykerékre, vagy szinte alácsúszik, esetleg egyenes háttal ülve, kinyújtott karral vezet? A helytelen testhelyzet nemcsak kényelmetlen, hanem megnöveli a nyaki idegbecsípődés veszélyét, tartósan nyaki és hátfájdalmakhoz vezet, sőt még a biztonságát is érinti, hiszen a látási viszonyokat és a reakcióidejét is ronthatja. Az autóvezetés (és egyéb hosszas ülő munka) közbeni rossz testtartás, például a fej merev kényszertartása az izmok egyirányú megterheléséhez vezet, amely a nyaki és a hát felső részén lévő izmok görcsös összehúzódását válthatja ki. Akinek a hátizmai mozgáshiány miatt egyébként is gyengék, azoknál nyaki és hátfájdalmak kialakulásának még nagyobb az esélye.

A jól beállított ülés, a megfelelő magasságban elhelyezett fejtámla növeli a vezető és utasai biztonságát egy baleset során. A váratlan ütközés erejének hatására ugyanis támasz nélkül a fej, a nyak tehetetlenül az ellenkező irányba csapódik, és az ún. ostorcsapás-sérülés, a traumás nyaki gerinc szindróma, vagyis különböző mértékű nyaki gerincsérülés, rándulás, de akár gerincvelő zúzódás vagy csigolyatörés is bekövetkezhet.

Milyen a helyes, gerinckímélő test- és fejtartás?

Az autó vezetőjének a saját testméreteinek megfelelően kell beállítania az ülés magasságát, a pedáloktól és a kormánytól való távolságát és a fejtámla helyzetét. Fontos, hogy a pedálokat kényelmesen elérje, lazán behajlított lábakkal tudja kezelni, akár a pedál teljes lenyomásához se kelljen kinyújtania teljesen a lábát. A fejtámlát húzza ki a fejtetőig, úgy legyen beállítva, hogy egyenes, kihúzott háttal ülve valóban a feje mögött helyezkedjen el, és mindkét kéz a kormánykeréken legyen, enyhén behajlítva, a félmagasságnál kissé feljebb fogva azt. Jól van beállítva az ülés, ha egyenes, megtámasztott háttal ülve, a vállát a háttámlához érintve kinyújtott karral a csuklója eléri a kormánykerék tetejét. Az ülés háttámlája 110-120 fokos szögben legyen hátrafelé döntve, mert ha 90 fokban, egyenesen áll, akkor a felsőtest és a nyak túlságosan előrecsúszik, ami a nyaki gerinc sérüléséhez, fájdalmához vezethet. Az ülés magassága akkor van rendben, ha nyújtózkodás, helyzetváltoztatás nélkül rálát a tükrökre és a műszerfalra. Üljön a lehető leghátrébb az ülésen, hogy a combja feküdjék rá teljesen az ülésre, a hátát és a csípőjét pedig a lehető legjobban támassza meg az ülés háttámlája.

7 tanács autósoknak a hátfájás megelőzésére

1. Vezetés közben igyekezzen egyenes derékkal ülni!

2. A hátsó nadrágzsebekben nem tanácsos semmit sem hagyni, mert ráülve a gerinc helyzetét, az ülés kiegyensúlyozottságát az apró tárgyak okozta egyenetlenségek is megzavarhatják.

3. Érdemes áldozni arra, különösen a hivatásos gépkocsivezetőknek, hogy a sofőrülés ergonómiai szempontok szerint legyen kialakítva. Ha mégsem így lenne, kiegészítő segédeszközök, például a sofőr derekát megtámasztó párna, vagy a gerincet védő dinamikus párna használatával lehet javítani rajta.

4. A rossz utak, úthibák okozta rázkódás, illetve a munkagépek okozta vibráció szintén hat a gerinc porckorongjaira, a nyaki és vállízületekre. Ezeket az ártalmakat a megfelelően kialakított ülés rezgéscsillapítása, rugózása segíthet kivédeni, esetleg egy puha párnával vagy felfújható ülésbetéttel kiegészítve.

5. Vezetés közben óvakodjon a huzattól és a túl alacsony hőmérsékletűre állított klímaberendezés fúvókáinak nyakra, vállra irányításától, mert a hidegtől könnyen merevebbé, görcsösebbé válhatnak a váll- és hátizmai.

6. Törekedni kell az aktivitásra, a jó erőnlét megtartására: minél több mozgással erősíteni és rugalmasabbá tenni az izmokat. Ebben egy jól kiválasztott mozgásforma, például a jóga, a pilátes, az úszás, a gerinctorna sokat segíthet.

7. Vezetés közben legalább óránként iktasson be pihenőidőt, amikor járkálással, néhány nyújtógyakorlattal felfrissítheti a keringését és megmozgathatja, oxigénhez juttathatja az izmait.

A cikk a Budai Egészségközpont reumatológus, gerincgyógyász szakorvosának közreműködésével készült.