HRDoktor

A klimax sötét és kegyes oldala

2021. október 18. - hrdoktor

Kevésbé ismert, hogy a klimax a kellemetlen tünetek megjelenésén túl egy sor súlyos betegség kockázatát is növeli.

1_25.jpg

A klimax, vagyis a női szervezet hormonháztartásának megváltozása, az új egyensúly kialakulása mindegyik nőt érinti. Ilyenkor megszűnik a peteérés, a petefészkek működése leáll (nem termelnek ösztrogént és sárgatest hormont), a menstruáció abbamarad. Abban azonban nagyok a különbségek, hogy mikor következik be a klimax, és mennyire viseli meg a változókorba lépett nőt. Általában 48-52 éves kor körül jelentkezik, de vannak, akik sokkal korábban, már a negyvenes éveik elején, míg mások jóval később, csak 60 körül lépnek a változókorba.

Viszonylag kevesen, az érintettek körülbelül ötöde szinte teljesen tünetmentesen éli meg ezt az időszakot. Egyharmaduk enyhe tünetekkel, de nagy többség, a nők fele, súlyosabb, kifejezetten kellemetlen jelenségekkel néz szembe. Ilyenek a hőhullámok, az ezekkel járó fokozott izzadás, az alvászavarok, hangulatingadozások, memóriaproblémák. Zavar keletkezhet a szexuális életben is, a hüvelyszárazság, a libidó és az orgazmuskészség csökkenése miatt. Ezek viszonylag köztudott jelenségek, az azonban kevésbé ismert, hogy a klimaxszal együtt jár több betegség kockázatának növekedése.

Mell- és petefészekrák

Bár egyik betegség sem kizárólag a változókorú nőket érinti, mindkettőre jellemző, hogy a klimax idején és utána nagyobb arányban jelentkezik. A petefészekrákos esetek 80, a mellrákos esetek 90 százalékát 45 évesnél idősebb nőknél diagnosztizálják. Míg a mellrák esetében rendszeres önvizsgálattal, szűrővizsgálatokkal jó esély van a korai felismerésre, addig a petefészekrák sokáig rejtve tud maradni. Jó ideig nem okoz tüneteket, a nők nem tudják felismerni magukon, ezért is fontos a rendszeres, alapos nőgyógyászati kivizsgálás, még akkor is, ha panaszmenetesek vagyunk.

Csontritkulás

A csontritkulás igen gyakori, változókor után a nők harmadát érinti valamilyen mértékben. A menopauzát követő ösztrogénhiány okozza elsősorban, de hozzájárulhat a nem megfelelő, hasznos tápanyagokban szegény étkezés és a dohányzás is. Ilyenkor a csontok sűrűsége csökkenni kezd, ez pedig fokozza a csonttörések veszélyét, különösen a combnyak, a csuklók, a bokák és a csigolyák törését. A csontritkulás azonban megelőzhető megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitellel és rendszeres, izmokat, csontokat erősítő testmozgással. Különösen hasznos lehet a kocogás, a túrázás, az úszás.

Szív- és érrendszeri betegségek

Ugyancsak az ösztrogénszint csökkenése áll annak a hátterében, hogy a klimax után megnő a nők körében a kardiovaszkuláris betegségek kockázata. Bár sokáig főleg a férfiak problémájának tartották, ma már tudjuk, hogy az idősebb nőket éppen úgy fenyegetik a szív- és érrendszeri betegségek, körükben is ez a vezető halálok. (Elég arra gondolni, hogy egy 70 éves nőnek tízszer akkora esélye van arra, hogy iszkémiás szívbetegség alakul ki nála, mint egy klimax előtt állónak.) A megelőzés itt is kulcsfontosságú: aki nem dohányzik, nem fogyaszt alkoholt, ellenben sokat mozog és figyel az alacsony zsír- és magas rosttartalmú ételek fogyasztására, az jelentősen csökkentheti a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát.

Inkontinencia

Az ösztrogénszint csökkenése kihat az izomzatra, így a hasizmokra, a záróizmok működésére is. Ezért jelentkeznek sok nőnél vizelettartási problémák a változókor után. Az inkontinencia több típusa közül az úgynevezett stresszinkontinencia a leggyakoribb. Ilyenkor az elgyengült húgyúti záróizom nem képes többé visszatartani a vizeletet, ha valamilyen fizikai hatás éri a testet, például köhögőroham, tüsszentés, nevetés. A szivárgás mértéke változó lehet, pár csepptől a nagyobb mennyiségig. Az inkontinencia jobban érinti azokat a nőket, akik hüvelyi úton szültek, illetve olyan munkájuk volt, amely nagy súlyok emelésével járt.

Kevesebb fertőzés, kisebb stressz

Ugyanakkor vannak olyan egészségügyi problémák, amelyek kisebb mértékben jelentkeznek a változókor után. Mivel többé nincs szükség fogamzásgátlásra, az ezzel járó kellemetlenségek is megszűnnek. Aki szenvedett a tabletta mellékhatásaitól, például a migréntől, az megkönnyebbülhet. A spirál vagy más fogamzásgátló eszköz használatával esetenként sűrűbben előforduló fertőzések is elmúlnak.

Ebben az időszakban sok nőnek már nagyobbak a gyerekei, nem igénylik a napi gondoskodást. Megszűnik a munka és a család kettős terhe, ezáltal csökken a stressz és nő az önmagunkra fordítható idő. Több idő jut a barátokra, a sportra, a hobbikra, ami kiegyensúlyozottabb mentális állapotot hozhat. Ahhoz, hogy ezt az időszakot egy nyugodtabb, könnyebb életszakasznak élhessük meg, szükség van azonban a testi egészségre. Ezért változókor után kiemelten figyelni kell a vérnyomás rendszeres ellenőrzésére, a mammográfiára, a nőgyógyászati szűrővizsgálatokra, a csontsűrűség-mérésére, és időnként vér- és vizeletvizsgálatra.

A változókor kellemetlenségeit pedig nem kell elviselni, sok esetben megoldást jelenthet a hormonpótlás, amely körül sok a félreértés és a tévhit. Ezért érdemes orvos tanácsát kikérni a kérdésben.

A cikk a Budai Egészségközpont nőgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.

A bejegyzés trackback címe:

https://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr3516725654

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása