A kávé frissítő, vitalizáló, koncentrációt fokozó hatását a benne lévő koffein biztosítja. De attól, hogy valami legális, túlhasználata igen is káros lehet az egészségünkre.

Sokan érzik úgy, hogy az első reggeli kávé nélkül képtelenek érdemben elkezdeni a napot. Az sem ritka, hogy a munkahelyen és otthon elfogyasztott kávék száma a napi 4-5 adag körül mozog. De mégis hogyan reagál a szervezetünk a koffeinre, és mi az a mennyiség, amelynek fogyasztása ajánlott?

Hogyan működik a kávé?

A kávé legfontosabb hatóanyaga a koffein, ami szinte a szervezet egészének működését befolyásolja. Serkenti, élénkíti az agy és szív működését, az anyagcserét és a légzést, enyhén növeli a testhőmérsékletet, emeli a vérnyomást, tágítja a bőr ereit, fokozza a vizelet-elválasztást. Hatással van több ingerületátvivő anyag működésére, serkenti több enzim, például a kortizol- és adrenalin termelődését, emellett blokkolja egy fáradtságjelző, az éberséget szabályozó anyag, az ún. adenozin hatását.

Ezen hatásokban rejlik a koffein a veszélye is. A szív- és keringési betegségekben, alvászavarban szenvedőknek, magas vérnyomásúaknak, 18 éven alattiaknak nem ajánlott a koffein fogyasztása. A koffeinen kívül a kávé számos más összetevőt is tartalmaz, amelyek között jótékony hatású antioxidánsok találhatók – de azt is figyelembe kell vennünk, hogy ezek egy része hőre érzékeny, így a jótékony hatásuk kevésbé érvényesül. Másfelől ártalmas savakat is találhatunk – a napi ajánlott kávémennyiség megállapításánál ezekre is tekintettel kell lenni.

Mennyi az ajánlott koffeinbevitel?

Egy adag presszó 80-100 milligramm koffeint tartalmaz – ez természetesen függ a kávé fajtájától és az elkészítés módjától. A táplálkozástudományi szakemberek szerint a napi koffeinbevitelnek nem szabad meghaladnia a 400 milligrammot. Eszerint naponta három, maximum négy adagnál több nem ajánlott. Hiszen figyelni kell arra is, hogy a kávén kívül számos más étel-ital is tartalmaz koffeint, így például a fekete és a zöld tea, a kakaó, a csokoládé, a kóla és az energiaitalok fogyasztásával bevitt koffein összességében már az ártalmas mennyiséget is elérheti.

Az sem mindegy, hogy melyik napszakban, milyen körülmények között kávézunk. Legtöbben nélkülözhetetlen napindítóként ragaszkodunk a reggeli első kávéhoz, de éhgyomorra egyáltalán nem tanácsos kávét inni. A kávé ugyanis fokozza a gyomorsav-képződést, amihez a csersav tartalmával maga is hozzájárul. A reggel fogyasztott kávé ráadásul befolyásolja a szervezet belső órájához igazodó, reggeli kortizol termelődését. A szívműködés felgyorsulása miatt pedig feszültebbé, idegesebbé válhatunk.

Dietetikusok szerint a reggeli első kávé ideális időpontja 8-9 óra körül van, amikor a szervezet kortizolszintje a legmagasabb. Ajánlott nem reggeli helyett, hanem reggeli után fogyasztani. Tévhitnek számít, hogy az éhgyomorra elfogyasztott kávé tejjel fogyasztva egészségesebbé válik: a tej csupán az inzulinválaszt fokozza, ami amúgy is reggel a legmagasabb; továbbá a szénhidrátanyagcserének sem tesz jót. A kávét minden alkalommal fontos vízzel kísérni, hogy ellensúlyozzuk a koffein vízhajtó hatását.

Mivel a koffeinnek adenozint blokkoló hatása van, személyes érzékenység függvénye, hogy gátolja-e az álmosságérzetet. Öt-hat órával a tervezett elalvás előtt így sem tanácsos már kávéznia senkinek.

Létezik koffeintúladagolás?

Pár évente általában bejárja a világsajtót, hogy valaki a túlzott koffeinbevitel miatt kap szívinfarktust. Ez valóban megtörténhet, de például nagyon nehéz annyi kávét inni, hogy túladagoljuk. A koffein halálos mennyisége egy egészséges szervezet számára kb. 10 gramm. Amint azt már említettük, egy adag presszó kb. 100 milligramm koffeint tartalmaz. Egy energiaital márkájától/ fajtájától függően 50 és 300 milligramm közötti mennyiséget, egy doboz kóla pedig nagyjából 70 milligrammot tartalmaz. Így kb. 30 energiaital szinte egymás utáni elfogyasztására volna szükség ahhoz, hogy túladagoljuk a koffeint. Ennek ellenére a túlzott koffeinbevitel okozhat mérgezést, melynek első tünetei a szédülés és a hányás – tehát minden valószínűség szerint a szervezet már azt megölőzen kilökné magából a koffeinnel teli folyadékot, hogy felgyűlhetne a halálos dózist. Természetesen más a helyzet a tabletta formájában kapható koffein esetén.

Mindettől függetlenül, a rövid idő alatt bevitt nagymennyiségű koffein számos panaszt eredményez. Ilyen kellemetlen tünetek a fejfájás, szédülés, hányás, nyugtalanság és ingerlékenység. Súlyosabb esetben hasi fájdalmat, rohamokat, szabálytalan vagy túl gyors szívverést vált ki. Azt is fontos szem előtt tartani, hogy az energiaitalok különféle stimulánsokat is tartalmaznak (pl: guarana, L-karnitin vagy taurin), amelyek szintén befolyásolják a szervezet koffeinre adott válaszát.

Fontos tehát, hogy az egészséges felnőttek se fogyasszanak naponta 400 milligrammnál több koffeint, bármilyen elfoglaltak is legyenek. A 18 évnél fiatalabbaknak egyáltalán nem ajánlott a koffein fogyasztása, tehát nekik az energiaitalokat és a kólát is kerülniük kell. Csupán azért, mert valami legális, a túlhasználata igen is káros lehet az egészségünkre.

A cikk a Budai Egészségközpont dietetikusainak közreműködésével készült.