HRDoktor

Ezért fontosak a szabadnapok

2020. december 21. - hrdoktor

Minden munkavállalónak szüksége van szabadnapokra, amikor pihenhet, kikapcsolódhat és feltöltődhet. Nemcsak évi pár napra, hanem összefüggő hetekre is, méghozzá minden évben, rendszeresen. A szabadnapok elengedhetetlenek a testi és mentális egészségünk megőrzése szempontjából, mégis sokan vannak, akik valamiért nem élnek ezzel a lehetőséggel és nem veszik ki a szabadnapjaikat.

1.jpg

Nemrégiben 7000 amerikai munkavállaló részvételével készítettek egy felmérést a szabadságolás témakörében és kiderült, hogy a megkérdezettek több mint fele nem használta ki az összes szabadnapját. Az alkalmazottak fő indoka az volt, hogy ezzel a cselekedetükkel a felettesüknek akartak imponálni, illetve tartottak attól, hogy a szabadság ideje alatt felgyülemlett munkamennyiség leküzdhetetlen lenne a visszatérés után. 

A szabadság elmulasztása káros az egészségre

Ha hosszabb ideig, éveken át nem megyünk szabadságra, annak testi-lelki kimerülés lehet az eredménye, mely több tünet és betegség formájában is megmutatkozhat, pl.: migrén, gyomorpanaszok, alvászavarok, súlyproblémák, szív- és érrendszeri betegségek, depresszió stb. A Psychosomatic Medicine lapban publikált, 9 évet felölelő tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy azok a férfiak, akik több évig nem voltak szabadságon, 30%-kal nagyobb eséllyel szenvedtek szívrohamot, mint azok, akik évente legalább egy hetet töltöttek nyaralással. Ez a tanulmány arról is beszámolt, hogy már egyévnyi szabadság-mentesség is összefüggésbe hozható a szívbetegségek fokozott kockázatával. A Framingham Heart Study pedig megállapította, hogy azoknak a hölgyeknek, akik hatévente vagy annál ritkábban voltak vakáción, majdnem 8-szor nagyobb volt a szívkoszorúér-betegség vagy a szívroham kialakulására az esélyük, mint azoknak, akik évente legalább kétszer is szabadságra mentek.

A munkaadónak is érdeke a vakáció

A szabadságolás számos előnye közé tartozik, hogy csökkenti a stresszt és elősegíti a munka-magánélet egyensúlyának fenntartását, de tulajdonképpen a munkaadónak is érdeke, hiszen a kipihent alkalmazottak produktívabbak a munkában, és a rendszeres vakációzás megelőzheti a kiégést is. Ezt igazolja a SHRM Vacation Impact on the Workplace jelentése is, ami kimutatta, hogy azok a munkavállalók, akik minden évben a szabadságuk egészét vagy legalább nagy részét igénybe veszik, magasabb szinten teljesítenek, produktívabbak és elégedettebbek a munkájukkal, mint azok, akik nem. Mindezeken felül nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a kipihent alkalmazott feltehetően kevesebbet lesz betegszabadságon, ráadásul a munkavállalók többsége jobban is ragaszkodik egy olyan munkahelyhez, ahol nem csinálnak lelkiismereti kérdést a szabadságolások kiadásából.

2.jpg

Mit tehetnek a munkaadók?

Általánosságban véve a cégeknek érdemes szem előtt tartaniuk, hogy rengeteg költséget spórolhatnak meg azzal, ha az alkalmazottaik eredményesen, hatékonyan és motiváltan tudják végezni a munkájukat, de természetesen ehhez szükséges a megfelelő mennyiségű szabadidő is, amikor nem a munkahelyi feladatokon van a fókusz. Emiatt a vállalatoknak arra kellene ösztönözniük a munkavállalóikat, hogy használják ki az összes szabadságukat, annak érdekében, hogy a vakációról visszatérve újult erővel és lendülettel vessék bele magukat ismét a munkába. Jó ötlet az is, amikor a munkaadók valamilyen juttatás formájában kínálnak pihenési lehetőségeket a dolgozóiknak.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusainak közreműködésével készült.

A bejegyzés trackback címe:

https://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr8816352478

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

L.Cz. 2020.12.21. 17:19:37

"... illetve tartottak attól, hogy a szabadság ideje alatt felgyülemlett munkamennyiség leküzdhetetlen lenne a visszatérés után"
Legyünk őszinték: ez azért elő szokott fordulni. Nem példa nélküli kis hazánkban, hogy egy ember kettő munkáját végzi, a helyettesítésre pedig nem gondol a cégvezetés, csak arra, hogy minél alacsonyabb legyen a bérköltség. De ez cégvezetői hiba, nem ide tartozik.
Viszont ami ide tartozik és sosem értettem: van a munkavállalóknak egy nem elhanyagolható hányada, akik egyszerűen nem ismerik a pihenés fogalmát. Jellemzően kékgalléros férfiaknál látom ezt, kortól függetlenül. Elsők között jelentkeznek túlórázni, szabadságra úgy kell őket ostorral elhajtani, mert maguktól sosem mennének és ha mégis szabadságon vannak, akkor sem pihennek: leginkább építkeznek vagy maszekolnak. A családdal igyekeznek a lehető legkevesebb időt tölteni, csak aludni járnak haza, a gyerekekkel egyáltalán nem törődnek, mert "az az asszony dolga" és úgy állítják be magukat, mint mintaapák, hiszen ők nem lustálkodnak ám, napi 4-5 óra alvással reggeltől estig húzzák az igát a családjukért.
Holott sokszor a maszekolásból alig van pénz vagy ha van is, azt apa készpénzben kapja és eldugja a kedves neje elől (a fizetést látja az asszony, mert az a számlára jön), az építkezésnél meg gyakori az, hogy teljesen felesleges feladatokkal fárasztja magát apa: még csak aztat a két méter lebetonozom ottan hátul, még oda egy kis kerítést, egy filegóriát a szín elé, ha kiülnénk szalonnát sütni (26 éve nem volt rá példa és még legalább ennyi ideig nem is lesz), újra kén' színezni a kerítés lábazatát (10 éve volt és semmi baja), de mán akkó' a háznak a lábazatját is (szintén), de ha mán a ház lábazatját, akkó' az egészet, osztán kész vón' egy időre...
Egyszerűen nem értem az ilyeneket. Nem arról van szó, akinek tényleg napi 16 órában kell güriznie, hogy fenntartsa magát és a családját, mert sajnos ilyen is van. Hanem arról, aki látványosan menekül a családja elől és mindenféle mondvacsinált feladatokat talál ki magának, csak azért, hogy dolga legyen. Őt vajon mi hajtja?
süti beállítások módosítása