Minden munkavállalónak szüksége van szabadnapokra, amikor pihenhet, kikapcsolódhat és feltöltődhet. Nemcsak évi pár napra, hanem összefüggő hetekre is, méghozzá minden évben, rendszeresen. A szabadnapok elengedhetetlenek a testi és mentális egészségünk megőrzése szempontjából, mégis sokan vannak, akik valamiért nem élnek ezzel a lehetőséggel és nem veszik ki a szabadnapjaikat.
Nemrégiben 7000 amerikai munkavállaló részvételével készítettek egy felmérést a szabadságolás témakörében és kiderült, hogy a megkérdezettek több mint fele nem használta ki az összes szabadnapját. Az alkalmazottak fő indoka az volt, hogy ezzel a cselekedetükkel a felettesüknek akartak imponálni, illetve tartottak attól, hogy a szabadság ideje alatt felgyülemlett munkamennyiség leküzdhetetlen lenne a visszatérés után.
A szabadság elmulasztása káros az egészségre
Ha hosszabb ideig, éveken át nem megyünk szabadságra, annak testi-lelki kimerülés lehet az eredménye, mely több tünet és betegség formájában is megmutatkozhat, pl.: migrén, gyomorpanaszok, alvászavarok, súlyproblémák, szív- és érrendszeri betegségek, depresszió stb. A Psychosomatic Medicine lapban publikált, 9 évet felölelő tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy azok a férfiak, akik több évig nem voltak szabadságon, 30%-kal nagyobb eséllyel szenvedtek szívrohamot, mint azok, akik évente legalább egy hetet töltöttek nyaralással. Ez a tanulmány arról is beszámolt, hogy már egyévnyi szabadság-mentesség is összefüggésbe hozható a szívbetegségek fokozott kockázatával. A Framingham Heart Study pedig megállapította, hogy azoknak a hölgyeknek, akik hatévente vagy annál ritkábban voltak vakáción, majdnem 8-szor nagyobb volt a szívkoszorúér-betegség vagy a szívroham kialakulására az esélyük, mint azoknak, akik évente legalább kétszer is szabadságra mentek.
A munkaadónak is érdeke a vakáció
A szabadságolás számos előnye közé tartozik, hogy csökkenti a stresszt és elősegíti a munka-magánélet egyensúlyának fenntartását, de tulajdonképpen a munkaadónak is érdeke, hiszen a kipihent alkalmazottak produktívabbak a munkában, és a rendszeres vakációzás megelőzheti a kiégést is. Ezt igazolja a SHRM Vacation Impact on the Workplace jelentése is, ami kimutatta, hogy azok a munkavállalók, akik minden évben a szabadságuk egészét vagy legalább nagy részét igénybe veszik, magasabb szinten teljesítenek, produktívabbak és elégedettebbek a munkájukkal, mint azok, akik nem. Mindezeken felül nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a kipihent alkalmazott feltehetően kevesebbet lesz betegszabadságon, ráadásul a munkavállalók többsége jobban is ragaszkodik egy olyan munkahelyhez, ahol nem csinálnak lelkiismereti kérdést a szabadságolások kiadásából.
Mit tehetnek a munkaadók?
Általánosságban véve a cégeknek érdemes szem előtt tartaniuk, hogy rengeteg költséget spórolhatnak meg azzal, ha az alkalmazottaik eredményesen, hatékonyan és motiváltan tudják végezni a munkájukat, de természetesen ehhez szükséges a megfelelő mennyiségű szabadidő is, amikor nem a munkahelyi feladatokon van a fókusz. Emiatt a vállalatoknak arra kellene ösztönözniük a munkavállalóikat, hogy használják ki az összes szabadságukat, annak érdekében, hogy a vakációról visszatérve újult erővel és lendülettel vessék bele magukat ismét a munkába. Jó ötlet az is, amikor a munkaadók valamilyen juttatás formájában kínálnak pihenési lehetőségeket a dolgozóiknak.
A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusainak közreműködésével készült.
