Összezárva vagy éppen távol egymástól, gyerekkel vagy gyerek nélkül, a járványhezettel járó „karantén” a párkapcsolati összetűzések melegágyává alakulhat. A kapcsolat egyfelől megtartó erő, ami segít keresztülmenni ezen a nehéz időszakon, másrészt kihívás, ami folyamatos szabályozást igényel, hiszen a globális bizonytalanság érzése erős nyomást gyakorolhat mindannyiunkra.
Megküzdés
„Olvasd el ezt a cikket!”, „Nézd meg ezt a statisztikát!”, „Hallgasd meg ezt az interjút!” – mondja a pár egyik tagja, míg a másik eltolja magától, visszautasítja, és lehet, hogy dühös is lesz attól, ha még egy plusz információt kell befogadnia. Gyakori lehet egy ilyen, vagy ehhez hasonló felállás, amiben a pár két tagja szembe kerül egymással a szükségleteik mentén. A hirtelen érkező és elhúzódó stresszt, mindannyian máshogy dolgozzuk fel. Vannak, akikre „problémafókuszú” megküzdés jellemző: a logikára hagyatkoznak, igyekeznek praktikus döntéseket hozni. Valószínűleg átgondolják, hogyan készülhetnek fel az otthoni karanténra, elolvassák a legfrisebb statisztikai becsléseket, és a nagybevásárlást is gondosan megtervezik. Ezek az emberek a praktikus teendőkre összpontosítanak. Ezzel szemben vannak, akikre inkább az „érzelemfókuszú” megküzdés jellemző, ők elkezdenek beszélni a kihívásokról, felkeresik szeretteiket az online térben, és talán feleslegesnek is tartják a kidolgozott terveket egy ilyen bizonytalan helyzetben, amikor napról napra új dolgokhoz kell alkalmazkodni.
A katasztrófahelyzetekben alkalmazott viselkedési mintákat segíthet megérteni a folytonosság (kontinuitás) törvénye is, mely kissé más megközelítésből adhat magyarázatot a különbségeinkre. E szerint amikor az emberek globális szinten érzik a masszív bizonytalanságot, akkor két kategóriába sorolhatók megküzdéseik alapján. Vannak, akik a rutin megőrzését hangsúlyozzák, ők a folytonosságra törekszenek, próbálják az eddigi teendőket továbbvinni. A másik csoport viszont a vészhelyzetet hangsúlyozza, azt, hogy ebben a helyzetben minden megváltozik, a régi normák érvénytelenné válnak, és szükséges újakat mielőbb kialakítani. Bárhogy is legyen, mindenki a saját eszköztárával igyekszik a szorongást csillapítani, és nincsenek univerzális megoldások.
Fogadjuk el, hogy különböző stratégiákat veszünk elő egy ilyen nem mindennapi helyzetben. Mind rendelkezünk valamilyen „készlettel”, vagyis lehetnek tapasztalataink arról, mit kezdünk a törékenységgel, a bizonytalansággal, azzal, ha le kell mondanunk valamiről. Különféle családi történeteket, gondolkodási és viselkedési mintákat hordozunk magunkban, melyeket felmenőink örökítettek ránk. Így tehát a családunk, a hagyományaink, a vallásunk mind-mind alakítják a kritikus helyzetekhez való hozzáállásunkat. Találkoztunk-e már veszteséggel? Átéltük-e milyen az, ha bombáznak, ha háború van? Milyen korábbi tapasztalatunk van arról, hogy veszély fenyeget bennünket? Ezek alapján elgondolkodhatunk, hogy az aktuális döntéseink miből eredhetnek.
Sok pár vitatkozhat ma úgy, mintha egyiküknek igaza lenne, ám ez egy hamis igazságérzet egy olyan bizonytalan, ismeretlen helyzetben, amiben éppen vagyunk. Emlékeztessük magunkat, hogy nagyon sok útja lehet annak, ahogyan megküzdünk a bizonytalanság nehezen tolerálható élményével, és a saját stratégiánk nem az egyetlen! Különbözőségeink úgy válhatnak erőforrássá, ha kiegészítik egymást, és harmóniát teremtenek.
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.
Felhasznált irodalom:
Berinato, S. (2020, April 7). That Discomfort You're Feeling Is Grief. Harvard Business Review. Retrieved from https://hbr.org/2020/03/that-discomfort-youre-feeling-is-grief.
Epel, E. (2020, March 18). Coping with Coronavirus: An Upside of Anxiety, the Curse of Panic. SFGate, San Francisco Chronicle. Retrieved from https://www.sfgate.com/opinion/openforum/article/How-to-turn-the-coronavirus-anxiety-into-15136037.php.
Ferriss, T. (Host). (2020, April 2). Esther Perel - Tactics for Relationships in Quarantine. [Audio podcast]. Retrieved from https://tim.blog/2020/04/02/esther-perel-relationships-in-quarantine/.
Palmer, B.B. (2020, April 10). Too much togetherness?. Psychology Today. Retrieved from https://www.psychologytoday.com/us/blog/lasting-love/202004/too-much-togetherness.
Omer, H., & Alon, N. (1994). The continuity principle: A unified approach to disaster and trauma. American Journal of Community Psychology, 22(2), 273-287.