A cukorbetegek számára nagyon fontos és a kezelésükben, állapotuk megfelelő szinten tartásában, a lehetséges szövődmények megelőzésében is nagy szerepet játszik a megfelelő életmód, a rendszeresség az étkezésben, a pihenésben, ráadásul bizonyos veszélyforrásokra fokozottan ügyelniük kell. Hogyan befolyásolja mindez a munkavállalásukat, mely munkakörök azok, amelyeket tanácsosabb elkerülniük?

Már vasárnap délután rosszkedve van, mert lassan elmúlik a hétvége, és előre utálja a hétfői munkakezdés gondolatát? Nézzük, mit tehetne a vasárnapjait tönkretevő "Vissza a munkába" szindróma ellen!

Rengeteg időt töltünk a munkahelyünkön, így nem csoda, hogy egyre többen keresünk rá arra, hogyan tehetjük egészségesebbé munkahelyi környezetünket és javíthatjuk a teljesítményünket. De vajon milyen témák érdekelték a legjobban a hazai olvasókat? Megnéztük, milyen témák tartottak lázban minket 2017-ben.

Az irodai, illetve az ülőmunka sokféle ismert (mozgásszervi, szív- és érrendszeri, légzési) ártalma mellett szembe kell nézni azzal a kutatási eredménnyel is, hogy az inaktív életmód, a sok ülés egyes daganatos megbetegedések, köztük a két leggyakoribb nőgyógyászati tumor, a mell- és a méhtestrák rizikóját is jelentősen megnöveli.

Tudjuk, hogy az idegesség és az ingerlékenység rontja a munkahelyi teljesítményünket, de mégis mennyire? Erre kerestük a választ!

Az irodai, monitor előtt vagy más, ülő testhelyzetben végzett munka – noha nem tekintjük veszélyes munkakörnek – sokféle egészségkárosító hatással járhat, még olyan szervünkre is hatással lehet, amelyikről ez nemigen jutna eszünkbe. Így bizony előfordulhat, hogy a romló légzési kapacitás, az időnkénti fulladás, nehézlégzés hátterében is az ülőmunkát találjuk.

Öltözködésünk nagymértékben befolyásolja a rólunk kialakuló képet, ugyanakkor saját hangulatunkat is. Sokan magabiztosabbnak érzik magukat egy elegáns kosztümben vagy magas sarkú cipőben, ezáltal környezetük számára is megnyerőbbnek tűnnek. Azonban, ha napi rendszerességgel viselünk egy lábunkat deformáló, elegáns cipőt vagy egy derekánál karcsúsított szoknyát, az sem az egészségünkre, sem a teljesítményünkre nem lesz jó hatással.

Az ülőmunkát végzők nagyrésze tapasztalta már az érzést, hogy a napi robot közben elülte a fenekét vagy hogy a lábujja hegyéig lezsibbadt. A mozgásszegény életmódot folytató emberek között meglehetősen gyakori az isiász, magyar nevén az ülőidegzsába kialakulása. A különböző intenzitású fájdalommal járó kellemetlenség kortól, nemtől függetlenül bárkinél jelentkezhet, de életviteli tényezőkkel jó eséllyel befolyásolható, megelőzhető.

A sok ülés egészségrontó hatásáról rengeteget beszélünk: tudjuk, milyen rossz hatással van a vérkeringésre, az anyagcserére, a gerincre, az ízületekre. Kevesebb szó esik az állómunka, az egész napos állás következményeiről. Pedig ez is alaposan megterheli a szervezetet, különösen, ha egyoldalú megterheléssel jár együtt. Nemcsak a lábat érinti, hanem a csípőn, a gerincen át a hátat és a nyakat is, hatással van az izomzatra és a vérkeringésre. Leginkább a lábunk sínyli meg az állómunkát, ha nem próbálunk meg tenni ellene.

Ha hosszabb ideig ülünk egy helyben, gyakran érezzük úgy, hogy teljesen elzsibbadt a lábunk. Ez többnyire ártalmatlan jelenség, hiszen külső körülmények miatt alakul ki, és testhelyzetünk megváltoztatásával – egy kis torna, masszírozás – hamar elmúlik. Probléma akkor lehet, ha a zsibbadás rendszeressé válik, vagy már nem csak akkor tapasztaljuk magunkon, amikor hosszabb ideig egy helyben ülünk, hanem napközben többször visszatér ez az érzés, esetleg fájdalom is társul hozzá.