Az endometriózis egy meglehetősen gyakori nőgyógyászati betegség, amely a méhnyálkahártya szövetdarabkáinak „elvándorlásával” sokféle altesti panaszt okozhat.

Az endometriózisnak nevezett elváltozás során a méh belső nyálkahártyájából (az endometrumból) szövetdarabkák szabadulnak ki a méh üregéből, és a petefészkek vagy a méhszalagok, a húgyvezeték vagy a belek, esetleg más belső szervek falán telepednek meg. Az „eltévedt” szövetcsomók az új helyükön is ugyanúgy viselkednek, mintha a méh belső felszínén lennének. A hormonális működés, a petefészkekben termelődő ösztrogén, illetve progeszteron hatására a menstruációs ciklus szakaszainak megfelelően megvastagodnak (mint amikor a méhfalon készen állnak a petesejt beágyazódására), majd görcsöket, vérzést válthatnak ki. Ezek a szabálytalan alakú, növekvő szövetcsomók, az endometriomák vérrel telítődhetnek, berepedhetnek, váladékozást, vérzést, gyulladást, cisztákat, veszélyes összenövéseket is okozhatnak.

A nők hatodát érintheti

A betegség a fogamzóképes korban lévő nők körében gyakori, akár 15 százalékra is tehető, a meddőséggel kezelt nőknek pedig legalább a harmada érintett. A betegség hátterében a hormonháztartás zavara állhat, de a kiváltó okát még nem sikerült pontosan tisztázni. Van, aki az ún. retrográd menzesz jelenségével magyarázza a betegséget, amikor a tüszőkön keresztül a hasüregbe is kerül a menstruációs vérből, a méhnyálkahártya sejtjeivel. Ha jól működik az immunrendszer, akkor ezek megtapadását meg tudja akadályozni, de ha nem, akkor az új helyen megtelepedhetnek. Más magyarázat szerint az érrendszer és a nyirokerek útján kerülhetnek az endometrium sejtek a szervezet távolabbi részeibe. Genetikai eredetre, hajlamra utal, hogy családi halmozódás tapasztalható, és a kockázatot növeli az immunrendszer gyengesége és az elszenvedett fertőzések is.

Kellemetlen tünetek

Az endometriózis tünetei aszerint változnak, hogy a hasüreg melyik részét, milyen szerveket érint az endometrium sejtek letelepedése. Például a vizeletelválasztó szerveken, a hólyag vagy a húgyvezeték külső falán lévő csomók vizelési nehézségeket, véres vizeletet, fájdalmas vizelést eredményezhetnek. A kismedencei csomók fájdalmas közösülést, a méhfalon kívüliek fokozott menstruációs görcsöket okozhatnak, a bélrendszeren megtelepedők pedig a székelést nehezíthetik meg, tehetik fájdalmassá. A petefészkeken kialakuló csomókból véres váladékkal telítődött csokoládéciszták alakulhatnak ki, amelyek a petevezetékek átjárhatatlanságát okozva akadályozhatják meg a teherbe esést. Általában az érintettek akkor fordulnak orvoshoz, ha a menstruációjuk a szokottnál nagyobb fájdalommal, görcsökkel, intenzívebb vérzéssel jár, ha a közösülés fájdalmat okoz, vagy ha ismeretlen eredetű alhasi panaszokat tapasztalnak, amelyek nemegyszer ciklikusan jelennek meg. A szakorvos pedig abban az esetben is kezdeményezi az esetleges endometriózisra vonatkozó kivizsgálást, ha nem jön létre a vágyott teherbeesés.

Az endometrózis diagnózisa és kezelése

A diagnózist a tünetek, a fizikális vizsgálat után a képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MRI) erősíthetik meg. A laparoszkópos vizsgálat során a szövettani mintavételre is sor kerülhet az endometrium csomókból. A laparoszkópia nemcsak az endometriózis diagnózisában, hanem a kezelésében is fontos szerepet játszik, mivel ez az eljárás a hagyományos műtétnél kisebb sebészeti beavatkozással lehetőséget ad a kóros helyen lévő endometriomák eltávolítására is. Laparoszkópos eljárással, a petevezetékek újra átjárható tételével, a petesejt és a hímivarsejt útjának biztosításával történik a kezelés abban az esetben is, ha endometriózis a meddőség oka. Lehetőség van a fájdalmas görcsök, egyéb panaszok csillapítására az endometriumos csomók gyógyszeres elsorvasztásával is, de ezt a (hormon)terápiát akkor alkalmazzák, ha az érintett már nem tervez gyermekvállalást, illetve gyermekvárást megelőzően és a hormonterápiát követő azonnali petefészek stimulációval együtt.

A cikk a Budai Egészségközpont nőgyógyászának közreműködésével készült el.