A nőgyógyászati betegségeken kívül is vannak olyan betegségek, amelyek nőknél gyakrabban fordulnak elő, illetve súlyosabb tünetekkel járnak, mint a férfiaknál.

A betegségek jelentős része – kivéve természetesen a férfi és női ivarszervek megbetegedéseit – hasonló arányban érinti a két nem tagjait. Van azonban néhány kivétel: azok az elváltozások, amelyeknek előfordulási gyakorisága a női változókorban bekövetkező hormonális változások hatására jelentősen megnő. A menopauza idején fokozatosan csökken az ösztrogén termelődése, megszűnik a magasabb szintjének addigi, az egészségre tett kedvező, bizonyos fokig védő hatása. A 45-50 évnél idősebb nőknél különösen a szív- és keringési betegségek és a csontritkulás veszélye nő meg, de több más elváltozás, panasz is gyakoribb.

Kardiovaszkuláris betegségek

A szív- és keringési betegségek mindkét nembelieknél a vezető halálokok közé tartoznak, a népesség több mint felét érintik. A nőknél átlagosan tíz évvel később jelentkezik a veszélyük, mint a férfiaknál, mivel a változó korig a nők magasabb ösztrogénszintje kedvező hatású a keringésre. Az ösztrogén ugyanis valamelyest emeli a HDL-koleszterinszintet, csökkenti az erekben a plakkok és a vérrögök képződését, segíti az erek tágulását. Ez a védő hatás az ötvenes években járó, menopauzán átesett nőknél már nem érvényesül. Sajnos azonban a szívbetegség néhány fontos rizikófaktora annál inkább jelen van: sok középkorú nő szenved jelentős (a normális testtömeg 30 %-nál nagyobb túlsúlytól, ami jellemzően „alma típusú”, vagyis hasi elhízás), emellett cukorbetegségtől, kezeletlen magas vérnyomástól. Bár korábban ezek inkább a férfiakra voltak jellemzőek, mára az életmódból származó, a szív- és érrendszeri betegségeket elősegítő rizikótényezők a nőkre is ugyanannyira jellemzőek, mint a férfiakra. Ilyenek a dohányzás, a stressz, az alkoholfogyasztás, a mozgáshiány, a kiegyensúlyozatlan táplálkozás. A szívproblémákat a nőkre nézve még veszélyesebbé teszi az, hogy esetükben a szívroham nem feltétlenül a „klasszikus” mellkasi fájdalommal jelentkezik, hanem nehezebben azonosítható tüneteket (légszomjat, rosszullétet, nyakba, állkapocsba kisugárzó fájdalmat) okoz, így előfordul, hogy csak később diagnosztizálják.

Agyi érkatasztrófák

Az agyi érkatasztrófák is nagy veszélyt jelentenek a nőkre, több nővel történik évente agyvérzés, mint férfival. Ehhez egyrészt hozzájárul, hogy a nők várható életkora magasabb, mint a férfiaké, így többen érik el azt az életkort, amikor az agyi érelzáródás, illetve agyvérzés egyre gyakoribb. Másrészt a mindkét nemre érvényes rizikótényezőkön kívül (például magas vérnyomás, magas koleszterinszint, öröklött genetikai hajlam) speciális egyéni veszélyforrások is növelhetik nőknél a kockázatot. A hormonháztartást befolyásoló terhesség, a fogamzásgátló tabletta, a változáskori hormonpótló terápia és a hasi elhízás például további rizikót jelent. Az agyvérzés esélyét növeli a visszatérő migrénes roham is. Hasonlóan a szívrohamhoz, itt is számítani kell arra, hogy a nők agyvérzésének tünetei eltérhetnek a férfiakétól: nem mindig jelentkezik a végtagok zsibbadása és érzékszervi kiesés, hanem inkább általános gyengeség, láz, elesettség mutatkozik.

Csontritkulás

Az osteoporózis, a csontok állományának ritkulása és gyengülése is olyan elváltozás, amely a nőket gyakrabban érinti, mint a férfiakat. A magasabb ösztrogénszint ugyanis segíti a szervezet csontanyagcseréjét, a kalcium csontokba való beépülését, viszont a menopauza után a csökkenő ösztrogéntermelés miatt ez a kedvező hatás megszűnik, gyorsul a csonttömeg gyengülése, évi két százalékosra tehető a maximális csonttömegből való csontvesztés. Az idősebb nőknél a csontok ritkulása, gyengülése miatt egyre nagyobb veszélyt jelentenek az osteoporotikus törések: már kisebb erőbehatásra, esésre, ütésre is bekövetkezhet a végtagok, a csípő, vagy a gerinc csigolyáinak kompressziós törése is.

Húgyúti problémák

A vizeletkiválasztási rendszer betegségei is azok közé a betegségcsoportok közé tartoznak, amelyek nőknél gyakrabban fordulnak elő. Mivel a nők húgycsöve rövidebb, mint a férfiaké, jobban ki vannak téve a húgyúti bakteriális és vírusos fertőzéseknek. A változókori hormonális változások a húgyutakat is érintik: az ösztrogénszint csökkenése miatt a húgycső nyálkahártyája vékonyabbá, kevésbé ellenállóvá válik, ami tovább növeli a fertőzésveszélyt. A nőknél a vizelettartási panaszok is gyakoribbak, mint a férfiaknál, mivel a hormonális változások miatt gyengülnek a záróizmok is. Különösen a hasűri nyomás megnövekedése miatt kialakuló ún. stresszinkontinencia és a heves, nehezen kontroll alatt tartható sürgősségi inkontinencia gyakori a nőknél.

A cikk a Budai Egészségközpont nőgyógyászának közreműködésével készült el.