HRDoktor

Hogyan ismerhetjük fel, ha a FOMO csapdájába estünk?

2022. június 20. - hrdoktor

Az internet, az okostelefonok és a közösségi média elterjedésének köszönhetően egyre többen szenvednek a FOMO-tól (Fear Of Missing Out), vagyis attól, hogy kimaradnak valamiből.

Az utóbbi időben sok szó esik a FOMO (Fear Of Missing Out) jelenségről, holott az érzés, amit leír, egyáltalán nem újkeletű. Andrew Przybylski brit pszichológus, a téma egyik első kutatója szerint a FOMO tulajdonképpen nem más, mint egy erőteljes félelem attól, hogy kimaradunk valamiből, lemaradunk valamiről. Aki a FOMO-tól szenved, az úgy érzi, hogy a barátai, ismerősei mind tartalmas, szórakoztató, felejthetetlen élményeket szereznek, miközben vele nem történik semmi érdekes. Lényegében bármilyen esemény kiválthatja ezt az érzést: ha a többiek koncertre, színházba, moziba, kirándulni, nyaralni mentek nélkülünk, vagy ha csak egyszerűen találkoztak, és csináltak valamit együtt, amiről a FOMO-tól szenvedő azt gondolja, hogy ő is élvezte volna.

hrdoktor_fomo_1.jpeg

Ahogy a leírásból látszik, a FOMO érzése már az internet megjelenése előtt is jelen lehetett. Hiszen az emberek akkor is érezhették úgy, hogy kimaradtak valami jóból, ha csak utólag értesültek arról, hogy a barátaik mondjuk bulit szerveztek nélkülük. Az, hogy egy közösség részei legyünk, az emberiséggel egyidős vágy. Csakhogy a lényeg az utólagos értesülésen van: az internet és a közösségi média megjelenése előtt nem volt mód arra, hogy jelen időben kövessük akár több száz ismerősünk életét egyszerre. Így aztán nem zúdultak ránk izgalmas (vagy csak izgalmasnak vélt) programok tucatjai, amelyen idő, pénz, energia vagy meghívás hiányában nem tudunk részt venni. A FOMO-ban az a legrosszabb, hogy akkor is el tudja rontani az ebben szenvedő napját, ha egyébként jól érezte volna magát, és eredetileg nem is vágyott más programra.

Ilyen módon a közösségi média jelentősen megnövelte a FOMO erejét, nem csoda, hogy manapság már a reklámok is kihasználják a jelenséget. Egyre több olyan hirdetéssel találkozni, amely azt sugallja a fogyasztónak, hogy ha nem veszi meg az adott terméket, akkor lemarad a többiekhez képest, kimaradt egy közösségi élményből.

A FOMO jelei

2013-ban Andrew Przybylski és kutatótársai kidolgoztak egy tíz elemből álló kérdőívet, amellyel a FOMO jelenlétét vizsgálhatjuk. A kérdések tulajdonképpen a szorongás szintjét mérik, amit akkor érez valaki, ha azt látja, hogy mások milyen szórakoztató életet élnek, mennyi minden történik velük, miközben ő úgy érzi, hogy vele meg semmi.

A kérdések között olyanok szerepelnek, hogy az illetőt zavarja-e, ha nem tudja, hogy mivel töltik az idejüket a barátai, hogy akkor is figyelemmel követi-e őket, ha éppen nyaral, vagy hogy nyugtalansággal tölti-e el, ha ki kell hagynia egy baráti összejövetelt. A kérdések másik része a közösségi média használatát vizsgálja: gyakran figyeli-e a közösségi médiát evés közben, közvetlenül lefekvés előtt vagy felkelés után, szükségét érzi-e, hogy ha jól érzi magát, akkor azonnal posztoljon róla. Ugyancsak növeli a FOMO esélyét, ha valaki sok közösségi oldalon van jelen, fontos neki a Facebook, Instagram, Snapchat, Twitter, LinkedIn, Pinterest, Tumblr jelenlét is.

hrdoktor_fomo_2.jpg

FOMO-ra utal, ha valaki folyton másokhoz hasonlítja az életét, és úgy érzi, hogy a többiek előrébb járnak nála, sikeresebbek, boldogabbak, több jó dolog történik velük. Az is a FOMO jele lehet, ha valaki akkor sem tud otthon maradni, ha fáradt, kifejezett kényszert érez, hogy mindig legyen valami programja, akár egy este több is.

Hogyan kerülhetjük el a FOMO-t?

A legkézenfekvőbb válasz az lenne, hogy el kell kerülni a közösségi médiát. Ez azonban manapság szinte lehetetlen. Sokan a munkájuk miatt sem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyenek fent a közösségi oldalakon, mások csak így tudják tartani a kapcsolatot külföldön élő, régen látott szeretteikkel. A közösségi média használatát azonban lehet szabályozni. Nemcsak gyerekkorban, hanem felnőttként is érdemes pár egyszerű szabályt betartani. Ilyen például, hogy étkezés közben, a lefekvés előtti órákban, vagy rögtön ébredés után nem tekintünk rájuk. Beválhat az is, ha kitiltjuk az okostelefont a hálószobából.

A FOMO elkerülésének másik módja Przybylski szerint, ha erős az önismeretünk. Ez különösen fiatal korban nagy kihívás, de ha tisztában vagyunk a képességeinkkel, a valódi vágyainkkal, van egy stabil értékrendünk, akkor kevésbé tudnak befolyásolni mások posztjai. Amikor irigykedünk valakire, fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy valóban erre vágyunk-e, valóban jól éreznénk magunkat az adott szituációban? A válasz korántsem olyan egyértelmű, mint elsőre tűnik. A megfelelő önismeret kialakításához, megtámogatásához hasznos lehet egy szakember segítsége, ilyenkor érdemes pszichológushoz fordulni.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusának közreműködésével készült el.

A bejegyzés trackback címe:

https://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr5317861727

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

efi 2022.06.20. 21:29:12

Milyen nagy szerencse, hogy aszociális vagyok, így ez engem nem fenyeget.
süti beállítások módosítása