HRDoktor

Mi a teendő pánikroham esetén?

2021. szeptember 13. - hrdoktor

Több százezer embert érint a pánikbetegség: mit tegyünk, ha pánikrohamunk van vagy akkor, ha a környezetünkben következik be?

1_20.jpg

A pánikroham egy hirtelen fellépő, intenzív szorongásos epizód, amely erőteljes testi és lelki tünetekkel jár, majd szinte olyan gyorsan el is múlik, ahogy megjelent. Egyáltalán nem ritka, sőt, tulajdonképpen az emberek nagy része átél élete során néhány szorongásos rohamot, amikor valamilyen váratlan, különösen nehéz vagy feszült helyzetbe kerül. Ilyen lehet például egy hozzátartozó halálának, betegségének híre, egy nehéz vizsga vagy munkahelyi szituáció, éles konfliktushelyzet, közlekedési baleset. Teljesen érthető reakció, hiszen pontosan meghatározható a kiváltó oka.

Más a helyzet akkor, ha nincs egy egyértelmű, jól körülhatárolható oka a rohamnak, ha a testi és lelki tünetek váratlanul, akár egy teljesen hétköznapi, nyugodt szituációban jelentkeznek. Ha a pánikrohamra nincs magyarázat, akkor jobban oda kell figyelni magunkra, de egy pánikroham még ebben az esetben sem jelent pánikbetegséget. Ha azonban ezek az epizódok ismétlődnek, és a páciens elkezd félni attól, hogy mikor jön az újabb roham, aztán az emiatti félelme, szorongása egyre jobban rátelepszik az életére, akkor beszélünk pánikbetegségről. Ez a betegség Magyarországon sem ritka: körülbelül 300 ezer ember lehet érintett.

A pánikroham tünetei

A pánikroham és az esetleges pánikbetegség diagnosztizálását sokáig megnehezítette, hogy a tünetek könnyen összekeverhetőek más betegségek tüneteivel. Leginkább a szívinfarktus jeleire hajaz, de korábban, amikor a betegség még nem volt ennyire széles körben ismert, összetéveszthették a gyomorfekéllyel vagy a refluxszal is. Manapság már sokkal könnyebben felismerik, így a beteg hamarabb juthat megfelelő kezeléshez.

Bár a tünetek az egyes betegeknél eltérőek lehetnek, a pánikrohamra jellemző

  • a légszomj, a szapora szívverés, a mellkasban érzett szorítás, szédülés, olyan érzés, mintha a beteg elájulni készülne
  • jellegzetes tünet továbbá az izzadás, a remegés, a végtagok zsibbadása, a hőhullámok, vagy éppen ellenkezőleg a hidegrázás
  • hasi panaszok közé tartozik a gyomorfájdalom és hányinger, de hányás viszonylag ritkán jelentkezik
  • ezek a hirtelen jelentkező, ijesztő testi tünetek kiválthatnak halálfélelmet is.

A pánikroham általában nem tart tovább fél óránál, de sokszor ennél is rövidebb, 10-20 perc alatt magától elmúlik.

Hogyan segíthetünk magunkon?

Ha már volt korábban pánikrohamunk, akkor sokat segíthet annak tudatosítása, hogy ahogy a korábbi roham véget ért, úgy ez is el fog múlni. Ez a gondolat, a tudat, hogy baj nélkül elmúlnak a kellemetlen, ijesztő érzések, segíthet abban is, hogy a roham tünetei ne súlyosbodjanak. A roham alatt érdemes leülni, felhúzni, átkulcsolni a térdünket, behunyni a szemünket, és koncentráltan mélyeket lélegezni. Ha sikerül a légzésünket rendezni, akkor már félig le is győztük a pánikrohamot.

Hosszabb távon a terápiás és a gyógyszeres kezelés is eredményes lehet. Az úgynevezett kognitív viselkedésterápia során a beteg megtanulja először felismerni, majd később már kontroll alatt tartani azokat a negatív gondolatokat, amelyek a rohamok kialakulásáért felelősek. Tulajdonképpen megtanítják uralni a gondolatait és ezáltal a testi tüneteket is. Amennyiben lélektani eszközökkel és a rohamok során alkalmazott technikákkal nem uralható az állapot, javasolt a gyógyszeres kezelés igénybevétele.

2_20.jpg

Hogyan segíthetünk, ha a környezetünkben valaki pánikrohamot kap?

Pusztán a támogató jelenlét is komoly segítség lehet a pánikroham könnyebb legyőzésében. Itt is fontos emlékeztetni a pánikrohammal küzdőt az egyenletes légzésre, akár együtt is lélegezhetünk vele. Próbáljuk visszaterelni a jelen pillanatba, és emlékeztessük, hogy éppen most nincs baj, veszély. Megnyugtató szavakkal, egy pohár hideg vízzel, a nyugodt körülmények biztosításával sokat tehetünk a betegért. Véget vetni a rohamnak nem tudunk, de így megkönnyíthetjük azt.

Semmiképp ne hibáztassuk a beteget, ne mondjunk olyanokat, hogy minek idegesítette fel magát, mert a roham kialakulásáról senki sem tehet. Ne tegyünk hirtelen erős gesztusokat, például ne próbáljuk megölelni sem a pánikroham alatt, lehet, hogy ezt is fenyegetésnek élné meg. Maradjunk nyugodtak, ahelyett, hogy az ő szorongását vennénk át. A helyzetben megtartott kiegyensúlyozottságunkkal mutassuk meg, hogy nincs valós félnivaló, és emlékeztessük rá, hogy a halálfélelem érzése hamarosan el fog múlni.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusainak közreműködésével készült.

A bejegyzés trackback címe:

https://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr4816687262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hórukk 2021.09.14. 11:14:36

A LASSÚ egyenletes légzés a fontos, vagy - amennyire képes rá a beteg - a légzés átmeneti visszatartása még jobb. Aki ezt nem képes megtenni, az az arcára (saját maga által!) szorított zacskóból lélegezzen ki és be néhány percen keresztül.

ApaJoe 2021.09.14. 12:24:47

Bocsánat és ez miért is jó? Miért hatásos a kilégzett szén-dioxiddal egyre telítettebb levegőt beszívni? Talán, mert az egyre kevesebb oxigén híján elálmosodik az ember? Véleményem szerint ezt a "zacskós dolgot" is az eszement amerikaiak találták ki.

Le a spammerekkel · http://ketkerekenoutival.blog.hu/ 2021.09.14. 12:54:51

Kezdjük azzal, hogy az orvosok tanulnak fizikát, amiből megtanulják, hogy minden ami mozog, a kisebb ellenállás irányába tart (vagy valami ilyen :D) És rájönnek, hogy a legegyszerűbb, ha ilyesmi tünetekkel jelentkezik valaki, az pánikol. Ha esetleg sztrók/TIA/infarktus/tüdőembólia is lehet? Hát akkor így jártál...

Hórukk 2021.09.14. 18:05:02

@ApaJoe: A pánikbeteg zihál, túl gyorsan vesz levegőt, kilélegzi a széndioxidja jelentős részét, elcsúszik a szervezete lúgos pH-ba és ezért csökken a kalciumszin a vérében, ami izomgörcsöket okoz és fokozza a pánikérzést. Ha ismét több lesz a vérében a széndioxid, akkor több lesz az ionizált kalcium is és javulnak a tünetek. Lehet, hogy amcsik találták ki az eljárást, mint az internetet is, amit olvasol.

Hórukk 2021.09.14. 18:11:59

@Le a spammerekkel: Furcsa dolog heti több alkalommal is
" sztrók/TIA/infarktus/tüdőembólia"-t kapni mondjuk 25 évesen. Persze a tünetek első jelentkezésekor el kell végezni bizonyos alapvizsgálatokat. Ha azonban ezeket a vizsgálatokat túlzásba viszik, akkor pl. találnak az ismétlődő pánikreakciók stressze által okozott szívbillentyű működési zavart, amit "gondozásba vesznek" (főleg ha jól tejel a beteg) így krónikus szívbetegség minden terhével éli a beteg tovább az életét, és kering jellemzően évtizedekig az egészségügyben.

Le a spammerekkel · http://ketkerekenoutival.blog.hu/ 2021.09.14. 18:27:04

@Hórukk: nem erről beszéltem. Rosszul vagy, hívod az ügyeletet, elmondod, hogy ez történt, a reakció 99%, hogy "Á, csak pánik".
Üdítő kivétel lenne a jelenlegi háziorvosom, ha még foglalkoznék azzal, amit az orvosok javasolnak.
süti beállítások módosítása