HRDoktor

Ezért figyeljen a vízháztartás egyensúlyára

2021. július 26. - hrdoktor

Nem minden esetben lehet a szervezet jelzőrendszereire hagyatkozni: tudatos kontroll alatt kell tartani a kisgyermekek és az idősek vízbevitelét, mert ők kevésbé érzik a szomjúságot.

8_1.jpg

Szervezetünk sejtjei és a sejtközi folyadék nagy mennyiségben tartalmaz vizet, ezért számos létfontosságú funkció megfelelő működéseshez nélkülözhetetlen a víz. Szükséges például:

• a vérkeringés, az anyagcsere, a vérnyomás szabályozásához
• az oxigén, a tápanyagok és a salakanyagok szállításához
• az emésztéshez, energiafelvételhez, méregtelenítéshez
• a test állandó belső hőmérsékletének biztosításához.

Mi befolyásolja a folyadékszükségletet?

Egy felnőtt ember vízvesztesége naponta átlagosan 2,4 liter körül van:

• átlagosan 1-1,5 liter vizet ürít naponta a vizelettel
• a kilélegzett levegő páratartalmával mintegy 0,3 l vizet veszít
• a bőrön keresztüli párolgás útján is távozik még 0,6 liter folyadék (normál körülmények között)
• és a székletnek is van folyadéktartalma.

A veszteséget mindenképpen pótolni kell a folyadékháztartás egyensúlyának fenntartásához. Az egyéni folyadékszükséglet függ a nemtől, az életkortól, az egészségi állapottól, az élethelyzettől (kismamáknál például nő a szükséges mennyiség), a végzett tevékenységtől, a táplálkozási szokásoktól (pl. a rostokban gazdag, sós ételek több folyadékot igényelnek), a testtömegtől, ezen kívül a külső körülményektől, például a hőmérséklettől, a levegő páratartalmától. A folyadékigényt felnőtteknél testtömegkilogrammonként 22-38 ml-ben határozzák meg naponta, ez az érték gyerekkorban magasabb, idős korban valamivel alacsonyabb.

A folyadékpótlásnál figyelembe kell venni, hogy a fokozott fizikai aktivitás, a magasabb külső hőmérséklet, a lázas állapot növeli a verejtékezés miatti vízveszteséget, a hasmenéssel, hányással járó betegségekben számolni kell az ilyen jellegű folyadékvesztéssel is, a vízhajtó hatású ételek, italok és gyógyszerek pedig a keletkező vizelet mennyiségét növelik meg.

Víz- és elektrolitháztartás

A folyadékvesztéshez hasonló mértékű bevitellel kell gondoskodni a folyadékháztartás egyensúlyának megőrzéséről, vagyis arról, hogy a test víztartalma nagyjából állandó legyen.

A vízháztartáshoz szervesen hozzátartozik a só- illetve elektrolit-háztartás. A vérben és a sejtekben lévő víz ugyanis számos ásványi sót (nátrium, kálium, kalcium és magnéziumiot) tartalmaz, ezek egyensúlya biztosítja a sejteken belüli és a sejteken kívüli ozmotikus nyomás fenntartását – az ozmotikus nyomás az a minimális nyomás, amely ahhoz szükséges, hogy megakadályozza a víz átfolyását egy féligáteresztő membránon.

Fontos az elektrolit-egyensúly fenntartása

Az elvesztett vízzel együtt az ionok is távoznak a szervezetből, így ezeket is pótolni kell, nehogy az elektrolit-egyensúly felboruljon. Ha például nyáron a nagy melegben a fokozott verejtékezéssel távozó só miatt csökken a vér sótartalma, akkor a vérben kisebb lesz a sókoncentráció, mint a sejtekben. A sejtekben lévő ozmotikus nyomás meghaladja a vérben lévőt, így a vérből víz lép át a sejtközötti folyadékba és a sejtekbe. A plazmatérfogat csökkenése, a sejtek túlzott vízzel való telítődése akár életveszélyes állapotot, sokkot is okozhat.
A sejteken belül a nátriumsókból, sejteken kívül pedig a káliumból van több. Fokozott verejtékezés esetén nátriumhiány, a vízhajtók szedése, hányás, hasmenés esetén pedig káliumhiány fordulhat elő. A vér megfelelő sókoncentrációjáról (a mellékvesében termelődő aldoszteron hormon segítségével) a vese gondoskodik a vizeletbe kiválasztott só mennyiségének szabályozásával.

9.jpg

A folyadékhiány, a dehidratáció jelei

Ha a vízbevitel kevesebb, mint a vízveszteség, felborulhat a folyadék- és elektrolitháztartás egyensúlya. Enyhe esetben – amikor a testtömeg folyadéktartalma egy-két százalékkal kevesebb a szokásosnál – először szomjúság, fejfájás, fáradékonyság, gyengeség, szédülés, émelygés, teljesítménycsökkenés és a koncentrálóképesség romlása jelzi a bajt. A bőr sápadt, petyhüdt, ráncos, a szemek karikásak, a száj és a nyálkahártyák szárazak, a végtagok hűvösek. A vizelet mennyisége csökken, a színe sötétebbé válik, felerősödhet a szaga is.

Ha a folyadékhiány az 5-8 százalékot is eléri, az érintett munkaképessége jelentősen csökken és súlyosabbá válnak a tünetek, vérnyomásesés, eszméletvesztés, szívritmuszavar, oxigénhiány miatti szívpanaszok, infarktus, szívmegállás is előfordulhat.

Jó tudni, hogy a túl sok folyadék is veszélyes lehet. Ha ritkábban is, de előfordul a folyadékháztartás felborulásának másik véglete a túlzott vízbevitel. Ha indokolatlanul túl sok folyadék kerül a szervezetbe, a vér nátriumszintje alacsony lesz, ami szintén panaszokat válthat ki: fejfájást, izomgörcsöket okozhat.

Folyadékpótló étrend

Nem mindegy, hogy a szükséges folyadékmennyiséget milyen módon biztosítjuk. A legegyszerűbb és legalkalmasabb a szénsavmentes ásványvíz vagy a friss csapvíz, amelyben sok oldott ásványi anyag (kalcium-, magnézium-, kálium-, nátriumsó), mikroelem (mangán, fluor, vas, cink) található. Hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyümölcs- és zöldséglevek, gyógyteák, tejtermékek, lédús gyümölcsök, zsírtalan levesek, krémlevesek, turmixok is jó folyadékpótlók lehetnek. Nem ajánlhatók szomjoltásra a koffeintartalmú italok (fekete vagy zöld tea, kávé, energiaitalok), mivel a koffein erősen vízhajtó hatású.

A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.

A bejegyzés trackback címe:

https://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr616638226

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása