HRDoktor

Mi történik egy pilóta testében 5G sebességnél?

2020. augusztus 24. - hrdoktor

Az extrém erőhatások számos élettani folyamatban változást idéznek elő a pilóták testében 3-5G sebességnél, többek között ezért is kell kifogástalan egészségi állapottal, nagy fizikai és szellemi állóképességgel rendelkezniük.

hrdoktor-pilot-old-helmet-01.jpg

Mi az a G?

Az elnevezés a gravitáció szó első betűjéből származik és a Föld tömegvonzását jelöli. A G az a nehézségi gyorsulás, mellyel a Föld nehézségi erőterében szabadon eső tárgy a levegő ellenállását figyelmen kívül hagyva mozogna. 1927 óta mérik a G-t repülés során: egy Doolittle nevű amerikai mérnökhallgató szerelte fel egy repülőgép műszerfalára az első G-mérőt, ami már tárolta a repülés közben mért értékeket.

A G értéke tengerszinten 9.81 m/s2 („méter per szekundumnégyzet”). 1G esetén az ember testtömege pont annyi, mint amit egy átlagos mérleg mér. Ám gyorsulás esetén a pilóta minden testrészének súlya az eredeti többszörösére nő: például 4.7G terhelésnél egy 70 kg-os pilótára már 330 kg-nak megfelelő erő nehezedik. 

Mi történik a pilóta testében 3-5G sebességnél?

Miközben a pilóták extrém módon gyorsulnak, lassulnak, manővereznek a levegőben, a különböző szervrendszereik – beleértve többek között az ideg- és érzékszervrendszert, az érrendszert, a passzív és aktív mozgásszervrendszert – nagy terhelésnek vannak kitéve.

hrdoktor-pilot-old-helmet-02.jpg

Általánosságban elmondható:

  • Minél nagyobb a G-hatás, annál nagyobb terhelés éri az érhálózatot.
  • 4G körül kezdődhet a látás elszürkülése. Ezt az ún. grayout jelenséget egyébként 1918-ban jegyezték le először: egy pilóta számolt be róla, hogy egy gyors fordulóban egy pillanatra elszürkült az ég.
  • 4.7G körül léphet fel az ún. blackout jelenség, melynek során a látótér elfeketedhet a retina vérellátásának zavara miatt. Ekkor az agy sem kap elég vért, ezért a pilóta mozgáskoordinációja akadozhat, de még tudatánál van.
  • Nem úgy 5.4-5.5G terhelésnél, amikor is akár másodpercekig tartó eszméletvesztés állhat be.
  • Ha a G negatív előjelet kap, akkor a pilóta akár a súlytalansághoz közeli állapotba is kerülhet, igaz csak pillanatokra. Ekkor jöhet létre az ún. redout jelenség, amikor a fej-nyaki régióban jelentkező vértódulás miatt a szem és az arcban található erek kitágulnak, illetve vöröses látás és fejfájás is előfordulhat. A mellkasban pedig enyhébb esetben bradycardia (szívösszehúzódások frekvenciájának csökkenése), súlyosabb esetben pedig arritmia (ritmusvesztett szívműködés) is kialakulhat.

A fenti értékek azonban csak átlagértékek, a sokat tapasztalt, vérprofi pilótáknál az sem ritka, hogy például még a 7G elérésénél se jelentkezik náluk a blackout jelenség!

A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.

A bejegyzés trackback címe:

https://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr8816174346

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jagger3 · www.jagger.hu 2020.08.24. 16:17:57

Kedves Blogger!
A sebesség mértékegysége út/idő dimenziójú (kilóméter / óra) SI: méter/szekundum.
A gyorsulás SI származtatott mértéke a méter/szekundum négyzet, amit szokás a földi nehézségi gyorsulás értékének többszörösével "G" egységben is mérni, azonban a címben szereplő sebességet NEM mérjük "G" egységben. Mert az sebesség, és nem gyorsulás. A helyes címben a sebességet gyorsulásra illene cserélni ,

jagger3 · www.jagger.hu 2020.08.24. 16:23:45

Nem csak a címben, hanem a cikkben is. kb egy helyen stimmel, a többi megnevezés hibás.

Trisi · www.alphawing.hu 2020.08.24. 16:27:20

Jesszus.... 5G sebességnél :)))) nem akartok inkább akvarisztikárül írni? Abban talán jobbak lennétek... :)

Trisi · www.alphawing.hu 2020.08.24. 16:28:50

"A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült." Megvan a magyarázat...

( akvarisztikáról ....akartam mondani csak félregépeltem, bocsi )

Trisi · www.alphawing.hu 2020.08.24. 16:31:04

" vérprofi pilótáknál az sem ritka, hogy például még a 7G elérésénél se jelentkezik náluk a blackout jelenség" van az 11-12G is

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.08.24. 16:41:50

A kisembereknek a szeme se rebben, akár 100 G sebességnél se.

Mad Marx 2020.08.24. 17:31:53

Nálam a cím elolvasása okozott blackout jelenséget.

Bambano 2020.08.24. 17:44:16

az ember testtömege minden G esetén pontosan ugyanannyi.

Bambano 2020.08.24. 17:45:40

@jagger3: az SI nem ismer kilÓÓÓ előtagot, így az SI-ben nincs kilóóóméter távolság-mértékegység sem.

Fue · http://www.english-hungarian.com 2020.08.24. 17:49:11

"5G sebességnél" :)

Talán inkább gyorsulásnál, bár az sem teljesen pontos

efi 2020.08.24. 17:57:18

Ez okozza a koronavírust is, olvastam valahol.

P1sty 2020.08.24. 18:31:24

Hozzá akartam szólni, de az előttem lévők már leírták...
Oké, egy orvos nem fizikus, talán meg a felvételihez sem kell fizika, csak biológia, de azért a sebességet és a gyorsulást összekeverni olyan hiba, amiért még általános iskola 8.ban is egyes jár.
Olyan apróságot már meg sem említek, mint a tömeg és a súly keverése. (bár ezt is említették élőttem.)

ggergo 2020.08.24. 18:50:45

Akkor pontosítsunk:
1. 1922 és nem 1927.
2. A "Doolittle nevű amerikai mérnökhallgató" tényszerűleg igaz, de kicsit olyan, mintha a relativitáselmélet megalkotójáról azt írnánk, hogy "egy Einstein nevű svájci szabadalmi ügyvivő". Itt James "Jimmy" Doolittle-ről van szó, aki korának egyik leghíresebb pilótája volt: pl. ő hajtotta végre az első, teljesen a műszerekre hagyatkozó (vak) repülést, ill. ő vezette a Tokió elleni első sikeres bombázást, a "Doolittle raid"-et, utóbbinak a Pearl Harbor című film is emléket állított. De igazából szerintem azért tudott kiemelkedni mezőnyből, mert ő volt az első, aki a légjárók akkori nagyon huszáros hozzáállását kombinálni tudta egy tudományosabb, méréseken és adatokon nyugvó mérnöki megközelítéssel. A gyorsulásmérőről írt munkája egyébként itt elérhető: dspace.mit.edu/bitstream/handle/1721.1/44890/37379270-MIT.pdf?sequence=2
3. A fenti dolgozat legelső mondata a következő: "The accelerometer is an instrument designed to measure accelerations, that is, changes in velocity". Szóval - ahogy Jagger kolléga helyesen rámutatott - a gyorsulás az nem sebesség, hanem a sebesség változásának az üteme. Na jó, ha nagyon jóindulatú vagyok, akkor a sebesség sebessége, de ez akkor is megtévesztő így. Már csak azért is, mert a légijárművekkel elérhető gyorsulás teljesen független a gép jellemző sebességétől. Általában a 0-350 km/h között működtetett motoros műrepülőgépeken nagyobb gyorsulásokkal dolgoznak, mint mondjuk egy 2 Mach végsebességű Gripenen. Több olyan emberrel beszéltem, akinek akár vadászpilótaként, akár a sportrepülőként módjában állt kipróbálni a másik szakágat is, és egyöntetű volt a vélemény: a vadászgépeken valamivel "szelídebbek" a terhelések (sőt, negatív g nem is nagyon van), a problémák inkább a terhelések hosszabb időtartamából adódnak.
4. Érdemes hozzátenni, hogy a cikkben minden további megállapítás a függőleges (fej-fenék) irányú gyorsulásra igaz (már ha igaz), mert pl. az űrhajósok mell-hát, az autóversenyzők meg oldalirányú gyorsulásokat kell, hogy elviseljenek, egészen más limitekkel és következményekkel.
5. A gyorsulásból adódó problémák nem az érhálózat terheléséből adódnak, hanem magának a vérnek a megnövekedett súlyából. Ennek lesz az a következménye, hogy a vér a fejből az alsóbb testtájakba szeretne - a normálisnál jóval nagyobb mértékben - áramolni. Vagy ha úgy tetszik, a szívnek sokkal nagyobb nyomáskülönbséget kell létesítenie ahhoz, hogy a vért felpumpálja 40-50 cm-rel magasabban levő agyba.
6. Ezeknek a tizedesre megadott limiteknek semmi értelme: ugyanannál a manővernél ugyanannak az embernek +-1g lehet a toleranciájának a változása függően attól, hogy fáradt-kipihent, izgatott vagy nyugodt, evett-e rendesen, stb. Két ember között meg sokkal nagyobbak tudnak lenni a különbségek, pl. meglepő módon akinek enyhén magasabb a vérnyomása (120-130 hgmm nyugalmi), az valamivel több "g"-t bír, mint a 100-110 Hgmm tartományban élők. Meg az is nyilván többet bír, aki tudja, hogy mit kell csinálni a blackout elkerülése érdekében. De a legfontosabb faktor, ami befolyásolja a g-toleranciát, az a gyorsulás időbeni lefutása. Nagyon nem mindegy, hogy egy pozitív 6-7g-s terhelést sima talponrepülés után kap az ember, vagy mondjuk egy hátonbukfenc (negatív 4-5g terhelésű figura) után. 1998-ban a Magyar Légierő elvesztett egy kiváló és nagy tapasztalatú vadászpilótát, mert az, egy bemutató repülésen - valószínűleg akaratlanul - előidézett egy -3g-vel járó manővert (hátonkinyomást), és az azt követő, egybként teljesen szokványosan nagy pozitív terhelésű szűkített forduló közben elvesztette a cselekvőképességét. És itt egy olyan emberről beszélünk, aki +9g-ig volt hitelesítve (ennyi volt a MiG-29 max. terhelési többese), és csak a terhelés dinamikája volt olyan, ami szokatlan lehetett - ez elég is volt a katasztrófához. Szóval általánosan csak nagyon tág tól-ig határokat lehet mondani.
7. Én elég sok műrepülőt ismerek, én magam is többszáz műrepülést hajtottam végre, de nem találkoztam olyannal, akinek a negatív terhelésektől megfájdult volna a feje. Nem mondom, hogy kellemes élmény, meg szezon elején - főleg, ha "durvul" az ember - pici piros pöttyökkel lesz tele az arc a bevérzések miatt, de akinek a feje is belesajdul ebbe, ott más gond is lehet.

Bambano 2020.08.24. 19:00:39

@P1sty: de, kell. az én időmben, amikor ez az orvos is felvételizhetett, fizika-biológia volt a felvételi tárgy az orvosira.

ymel 2020.08.24. 19:01:44

@jagger3: korrekt.

Amugy tiszta sor: Trabant 6.o1-el megyunk a Marsra. G alatti gyorsulas a menő

Krikko 2020.08.24. 19:20:36

Amúgy a vadászgépek pilótáinak pont a fentiek miatt készítették el a G ruhát, amely magától felfújódik bizonyos G erők fellépésekor és összeszorítja a végtagokat, ezzel megakadályozva a többlet vér áramlását a fejből és a mellkasból. Ezzel csökkentik az ájulási rizikót repülés közben.

nagyondurva 2020.08.24. 19:51:34

A cikk (minek nevezzelek?) színvonaláról és arról, hogy ez kikerül a blogketrecbe a klasszikus jut eszembe: "önben kinek a ....-ját tisztelhetjük?"

Neo07 2020.08.24. 20:37:14

Ember! Gyorsulás, nem sebesség!

flamer 2020.08.24. 20:38:47

@ggergo: Ha másért nem is, ezért a hozzászólásért érdemes volt idenézni.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.08.24. 21:53:03

Többen írtátok már, hogy nem sebesség, hanem gyorsulás - bár éppen lehet lassulás is. :)

Azon meg már csaak egy hozzám hasonló nyelvtannáci akad fenn, hogy a gyorsulást nem G-vel, hanem g-vel jelöljük a fizikában. A G ugyanis a gravitációs állandó jele.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.08.24. 21:55:13

Pontosabban a Föld felszínén mérhető gyorsulást (szabadesésben) jelöljük g-vel.

atleta.hu · http://www.atleta.hu 2020.08.24. 23:00:04

A tomege mindig ugyanannyi, amig meg nem hizik vagy le nem fogy az a pilota. A *sulya* valtozik a nehezsegi gyorsulassal. Tehat amig a Foldon egy 100kg-os ember *sulya* 981N (kg*m/s^2), addig a Holdon csak 162N.

Es mivel a sulyos tomeg es a tehetetlen tomeg pont ugyanakkora (lasd hu.wikipedia.org/wiki/Ekvivalenciaelv ), ezert a gyorsulo repcsiben ulo pilota pont ugyanazt szenvedi el, mintha a sulya none vagy epp csokkenne. De a sulyt, ami valoban egy ero, ezt veleteltenul altalaltatok, tovabbra sem kg-ban merjuk, hanem Newtonban. Vagyis, annak nincs ertelme, hogy 330kg ero nehezedik valakire. Annak van, hogy a 70kg-os emberre olyan erok hatnak, mintha 330kg lenne (a tomege es persze a Foldon).

Walrus The Inflexible 2020.08.24. 23:11:23

@ggergo: néhány gondolattal kiegészítem a kiváló posztot.

8. A sebesség vektormennyiség, vagyis van iránya és nagysága. A két összetevője közül bármelyik megváltozik, gyorsulás lép fel. Ezt egy körforgalomban is megtapasztalhatjuk: állandó sebességgel haladva is érezzük a centripetális erőt.
A repülésben is első sorban a sebesség irányának változásakor lépnek fel a ggergo kolléga által felsoroltak, bár sok esetben az irányváltozást okozó manőver miatt megnövekedett légellenállás miatt a repülőeszköz valamilyen mértékben lassul is.
Légcsavaros műrepülő gépeken általában gyorsabban, ütés szerűen és nagyobb túlterhelések jelennek meg, de rövidebb ideig tarthatóak fenn, vadászgépeken lassabban (értsd mondjuk 2 másodperc alatt) kialakuló, de tovább fenntartható a túlterhelés.
Vízszintes repülésnél a vadászgépek sebességének nagyságának növekedése-csökkenése egy személyautóhoz képest persze jelentős, de vízszintes repülésnél, felszállásnál, leszállásnál talán még 1 G sincs. Kivétel ez alól a repülőgéphordozó fedélzeti katapultos indítás és a fékezőkábeles leszállás, a pontos értékre nem emlékszem, de ott talán 2-3 G körüli a felszálláskori vízszintes gyorsulás és a leszálláskor a lassulás.
Sebesség nagyságának változása miatti jelentős túlterhelés ezen kívül a katapulttal rendelkező gépekből katapultáláskor lép fel, ott egy tized másodpercig 20 G környéki a terhelés, amibe konkrétan bele lehet rokkanni.
2009-ben Radomban a Fehérorosz légierő Szu-27-ese vélelmezhetően szintén push-pull miatti beszűkült tudatállapotba kerülő pilóta következtében szenvedett katasztrófát:
youtu.be/-SqGwbxM2Ck?t=296

miketbeszéltek 2020.08.25. 00:59:11

@MAXVAL bircaman közíró:" A kisembereknek a szeme se rebben, akár 100 G sebességnél se."
Igazad van. Az Általad imádott; példaképként tekintett; utolsó lehelletedig kiszolgált rezsimek és személyek valóban 100G-vel nyomják le a "kisembereket", nehogy valaha is fel tudjanak polgárrá nőni a muzsik-sors nyomorúságából. -Ezt szokták meg; már a szemük sem rebben. El sem tudják képzelni, hogy van 0G-s elnyomású polgári szabadság. És ha valaki palacsintává lapul a 100G-s (el)nyomástól? Te örömmel dicshimnuszt zengedezel arról, hogy "megmentették" a polgári elnyomástól:-(
-Elárultad a kereszténydemokrata eszméket; kommunista diktátorok rabszolgaságát választottad:-(

butyko 2020.08.25. 04:15:11

@Krikko: Mereszjevnek,a híres pilótának nem lett volna szüksége ilyen G-ruhára. Mondjuk,akkor még nem is gyártottak ilyesmit. Mereszjevnek leamputálták a mindkét lábát,így a vérének nem volt hová vándorolni,így jól bírta ezeket a bizonyos manővereket.

jagger3 · www.jagger.hu 2020.08.25. 05:35:31

@Bambano: már hogyne ismerne! A tömeg mértékegysége kg és az SI szerint igenis léteznek prefixumok, (a helyesírásukban ugyan hibáztam, de ettől még az létezik):
itt nézheted meg
:physics.nist.gov/cuu/Units/prefixes.html

0illumination0 2020.08.25. 06:57:54

Ez az 5G sebesség csak a mobiltelefon-hálózaton értelmezhető (ott is csak marketingbullshitként, mert a rendes mértékegység a b/s + prefix), amire a posztoló gondol, az 5G gyorsulás. Na mindegy, reggel van, iszok egy kilowatt kávét.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.08.25. 07:45:15

@miketbeszéltek:

A cikk 100G sebességről ír, nem nyomásról.

ELlenzem akereszténydemokráciát, sőt sose voltam híve, hogyan tudtam ezek után elárulni?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.08.25. 08:02:52

@0illumination0:

Nem egészen marketingbullshit, mert a sávszélesség még nem minden. A válaszidő is sokat számít, ami az 5G-nél sokkal gyorsabb, na meg az sem mindegy, hány eszközt tud kiszolgálni, és állítólag ebben is sokkal jobb az 5G.

"az 5G gyorsulás"

Nem. az 5G a gravitációs állandó szorozva 5-tel. :D

NEXUS6 2020.08.25. 08:57:37

Én még egy kis gremmernáciskodással megtolnám a dolgot. XD A Föld nehézségi gyorsulásához mért, pilótára ható terhelés az kis g betűvel van írva. A nagy G az lehet a fizikában a gravitációs állandó, vagy a négneses indukció mértékegysége (nem SI) a Gauss. ;)

NEXUS6 2020.08.25. 09:01:03

@NEXUS6: Ciki XD mágneses indukció. Bocs! ;)

Papi01 2020.08.25. 09:22:20

Elég jól kiveséztétek már, csupán a a 9,81-hez szeretném megjegyezni (csak, hogy teljes legyen a kör :-) ), hogy nem a tengerszint a lényeg (melyik tengeré?), hanem a szélességi fok (ld. sarkok és Egyenlítő). De persze lehet, hogy kopottak az emlékeim az általános óta.

Mikrobi 2020.08.25. 09:30:34

Örülök, hogy legalább a kommentekben olvashattam értelmeset

Mikrobi 2020.08.25. 09:31:29

De egy személyzetis ügyintézőtől ne várjatok beható fizikai ismereteket. Mondjuk, fizikai tárgyú cikkeket se várnék...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.08.25. 10:23:59

@NEXUS6:

Kicsit elkéstél, én már gremmernáciskodtam a témában. :D

Luighi 2020.08.25. 10:48:44

Nőbű vagy vazze? (Kettes a személyi számod?)
Akkor talán inkább: Mi történik egy pilóta testében 5g-s gyorsulásnál?

Szabványok 2020.08.25. 11:49:55

@Trisi: A nehézségi gyorsulást nem nagy G, hanem g.
Nem sebesség, hanem gyorsulás, általánosan elfogadott a 9,81m/s2 értéke, de kereken 10 m/s2-vel szokás számolni.

Az emberi testnél nagyon nem mindegy, hogy milyen irányú a gyorsulás. Fekve egész jól elvisel egy ember 5g-t, de ülve már nem, mert a lábában olyan nagy, a fejében olyan kicsi lesz a vérnyomás, hogy elájul. Már a Stukákban is automata húzta fel a gépet, mert ember ilyen gyorsulásnál nem lenne képes kellő pontosságú manőverekre.

has 2020.08.25. 13:50:14

@MAXVAL bircaman közíró: Szerintem ezt sokan nem fogják érteni:))

has 2020.08.25. 13:52:06

Na ugye, hogy ártalmas az 5G. Le a tornyokkal, túl gyorsan mennek!:)

Billy Hill 2020.08.25. 15:59:07

A G nem egy pont? ;-)

P1sty 2020.08.27. 00:23:46

@jagger3:
Szerintem arra akart kilyukadni, hogy a kilo előtag rövid o-val írandó. De persze ez csak nyelvtannáciskodás, mivel a magyar kiejtésben hosszú ó-t ejtünk, ezért ezen csak az akad fenn, aki kötekedni akar.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.08.27. 09:04:40

@ggergo:

"Általában a 0-350 km/h között működtetett motoros műrepülőgépeken nagyobb gyorsulásokkal dolgoznak, mint mondjuk egy 2 Mach végsebességű Gripenen."

Ennek mi az oka? Jól sejtem, hogy a műrepülések során végrehajtott extrém manőverek, amilyenekre vadészgépek esetén nemigen van szükség?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.08.27. 09:06:51

Belegondolva egy műrepülőgép szárnyfelülete sokkal nagyobb, mint egy vadászgépé. így a kisebb sebesség ellenére is a műrepülőgép meredekebb irányváltoztatásokra képes. Jól hiszem?

ggergo 2020.08.27. 21:00:55

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Szigorúan véve nem nagyobb egy műrepülőgép szárnyfelülete, mint egy vadászgépé (pl. Edge 540-é 9.1, a MiG-21-é meg 23 négyzetméter), de ettől eltekintve a fizikai okát helyesen látod: minél kisebb a felületi terhelése - azaz az egységnyi szárnyfelületre jutó tömeg - annál kisebb sebességen tudja produkálni az adott terhelési többest. Pl. annál a legkisebb sebességnél, amelynél a repülőgép még éppen levegőben marad (sogenannte átesési sebességnél) max 1g-t tud adni a szárny. Vagyis az a repcsi tud leglassabban repülni, amelyiknek a legkisebb a felületi terhelése. De ugyanez igaz a más terhelési többesekre is. Mondjuk 9g előidézéséhez szükséges sebesség az szintén a felületi terheléssel lesz arányos. És ha megnézed a felületi terhelésről szóló Wiki szócikk táblázatát (en.wikipedia.org/wiki/Wing_loading), akkor az sebességben is egy "erősorrendet" mutat. Egyetlen komoly kivételről tudok, ami az aerodinamika ellentmondásaként is jegyzett dongó, ami sokkal lasabban csapkod a szárnyaival, mint ami a saját felületi terheléséhez dukálna, tehát nem volna "szabad" a levegőben maradnia. A paradoxon feloldását egyébként én sem értem teljesen, valami olyasmi a lényeg, hogy olyan összetett mozgást végez a hártyás szárnyaival, hogy arra már a merevszárnyú repülés törvényszerűségei nem lesznek teljesen igazak.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.09.10. 18:04:56

@ggergo:

Bocsánatot kérek a késői reagálásomért, nagyon köszönöm a válaszodat.

Sorállományú előfelvételis 2022.12.01. 08:03:24

Vidámságot okozott ez a poszt a társaságban. Kiderült hogy még bircánál is van hülyébb blogger.

metal · http://electric.blog.hu 2022.12.01. 09:47:53

A tömeg állandó, az 5g nem sebesség. De ezt már sokan leírták előttem:)

Mesterséges Geci 2022.12.01. 14:32:31

Régről úgy emlékeztem, ez egy normális blog. Ez az 5G, mint sebesség... tipikus HR. :D

metal · http://electric.blog.hu 2022.12.02. 09:46:36

@metal: Bocsánat, hogy pontos legyek a tömeg emberi sebességek között állandó.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.12.02. 10:39:04

@metal:

Meg szoktak különböztetni nyugalmi tömeget és relativisztikus tömeget.
süti beállítások módosítása