HRDoktor

Szükség van-e nyáron étrendkiegészítőkre?

2021. augusztus 02. - hrdoktor

A közvélekedés szerint nyáron nincs szükség arra, hogy az immunrendszer működését étrendkiegészítőkkel támogassuk – de a kérdés eldöntéséhez számos tényezőt figyelembe kell venni.

12_1.jpg

Az egészséges táplálkozás elengedhetetlen részei az ún. mikrotápanyagok, vagyis a vitaminok, ásványi elemek, nyomelemek, amelyek energiát nem biztosítanak, de a szervezet alapvető működéséhez nélkülözhetetlenek. Ezekből a kellően kiegyensúlyozott, egészséges összetételű – jó minőségű fehérjéket, friss zöldségeket, gyümölcsöket, olajos magvakat, teljes kiőrlésű gabonaféléket tartalmazó – étrend, megfelelő konyhatechnológia mellett általában biztosítja a naponta szükséges mennyiséget. Ha pedig a táplálkozás mégsem fedezné a szükségletet, illetve valamilyen körülmény, például az immunvédelem gyengülését okozó élethelyzet, életkor, betegség miatt a szokottnál több mikrotápanyagra van szükség, akkor étrendkiegészítő készítményekkel a szükségletnek megfelelő mennyiségben pótolható a napi vitamin-, ásványi és nyomelemmennyiség.

Vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek

A vitaminok olyan létfontosságú szerves vegyületek, amelyek nagyon kis mennyiségben vannak jelen az emberi szervezetben, mégis befolyásolják a test szinte minden funkcióját, számos szervünk működését, az immunvédelmet, az enzimek termelődését, a felszívódást és a hormonháztartást is.

• A vitaminok egy részét az emberi szervezet is képes előállítani, más részüket táplálkozás útján kell biztosítani. Két fajtaját különböztetjük meg, aszerint, hogy vízben vagy zsírban oldódnak-e. Vízben oldódik például a C-vitamin és a B-vitaminok. Ezeket a testünk nem képes raktározni, a fel nem használt mennyiség a vizelettel együtt kiürül, vagyis naponta biztosítani kell a szükséges mennyiséget. Zsírban oldódik az A-, a D-, az E- és a K-vitamin, ezeket a szervezetünk a májban, illetve a zsírszövetekben egy ideig képes tárolni is.

• Az ásványi anyagok, vagyis a makroelemek és a nyomelemek olyan szervetlen anyagok, amelyek szintén kiemelkedően fontosak az emberi szervezet számára. A makroelemek közé soroljuk azokat az anyagokat, amelyek nagy mennyiségben vannak jelen a szervezetben, mint például a foszfor, a kalcium, a kálium, a magnézium vagy a nátrium. Ezek együtt a testtömeg 4-5 százalékát teszik ki. A mikroelemek (például a cink, a fluor, a jód, a kobalt, a króm, a mangán, a molibdén, a réz, a szelén és a vas) mennyisége nem éri el a testtömeg 0,005 százalékát. Ezeknek az ásványi anyagoknak szintén létfontosságú szerepük van, részt vesznek a felszívódásban, a csontképzésben, az immunrendszer, a szív és az idegrendszer működésében, az enzimek, hormonok termelődésében és a vitaminok hasznosulásához is nélkülözhetetlenek.

Mikor van szükség étrendkiegészítőkre?

A közvélekedés szerint nyáron kevésbé van szükség arra, hogy az immunrendszerünket étrendkiegészítőkkel, a mikrotápanyagok pótlásával támogassuk. Ez azonban csak részben van így, hiszen az egyéni szükséglet és annak biztosítása igen nagy eltéréseket mutat. A C-vitamin-szükségletet például a nyári szezon friss zöldségeivel, gyümölcseivel könnyebb biztosítani, mint télen, és a legtöbb esetben elegendő a nyári verőfény hatására termelődő D-vitamin is. A legtöbb vitamin, illetve ásványi anyag iránti igény azonban nem függ az évszakoktól.

A mikrotápanyagok és ásványi anyagok iránti szükséglet és a bevitel egyensúlya két esetben borulhat fel.

1. Abszolút hiányról beszélünk, ha a bevitel nem elégséges, mivel az elégtelen vagy egyoldalú, rossz minőségű, nem megfelelő étrend, táplálkozás, hibás konyhatechnológia (például az ételek túlfőzése) miatt a táplálkozás nem fedezi a napi igényt.

2. Relatív hiány pedig akkor alakul ki, ha egyéni ok (életmódi tényezők, dohányzás, alkoholizmus, fokozott fizikai aktivitás, kor, egészségi állapot, élethelyzet) miatt a szokásos, átlagos mennyiségnél nagyobb mennyiségre van szükség egyik-másik mikrotápanyagból. Így például a fejlődésben lévő gyerekeknek, a várandós, illetve szoptató kismamáknak, a menopauzába lépő nőknek, az extrém fizikai vagy idegi megterhelésnek kitetteknek, az akut és krónikus betegségekben szenvedőknek vagy éppen lábadozóknak jelentősen megnő az egyes mikrotápanyagok iránti szükséglete.

13.jpg

Mire van szükség nyáron?

Vannak olyan körülmények is, amelyek éppen nyáron növelik meg a mikrotápanyag-szükségletet. A fokozott UV-sugárzás miatt ajánlatos odafigyelni a szemünk egészségére, és ez nem csak fizikai UV-védelmet jelent, hanem a szembarát A-és E-vitaminok, antioxidánsok (karotin, lutein, zeaxantin) megfelelő bevitelét is. A bőrünket is megviselheti az UV-sugárzás, ezért a bőrvédő vitaminokra (pl. E-vitamin) kiemelten szükség lehet.

A hőség miatti bőséges izzadás nem csak folyadékvesztéssel jár, hanem jelentős mennyiségű só, ásványi anyag is távozik a verejtékkel. Ezek (például nátrium-, kálium-, magnéziumsók) pótlására nyáron is figyelni kell. Nyáron nem ritkák a hasmenéssel, hányással járó fertőzések sem, ezek szintén fokozott ionvesztéssel járnak, így ezekben az esetekben is szükség lehet az ásványi anyagok pótlására.

Általános érvényű figyelmeztetés, hogy az étrend-kiegészítők nem csodaszerek, a szakszerű kezelést nem helyettesítik. Alkalmazásukról egyénre szabottan, szakembernek kell dönteni, ajánlatos orvossal megbeszélni, hiszen nemcsak a mikrotápanyagok hiánya, hanem azok nem megfelelő adagolása is okozhat bajt.

A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.

A bejegyzés trackback címe:

https://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr7416646466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása