Az extrém erőhatások számos élettani folyamatban változást idéznek elő a pilóták testében 3-5G sebességnél, többek között ezért is kell kifogástalan egészségi állapottal, nagy fizikai és szellemi állóképességgel rendelkezniük.
Mi az a G?
Az elnevezés a gravitáció szó első betűjéből származik és a Föld tömegvonzását jelöli. A G az a nehézségi gyorsulás, mellyel a Föld nehézségi erőterében szabadon eső tárgy a levegő ellenállását figyelmen kívül hagyva mozogna. 1927 óta mérik a G-t repülés során: egy Doolittle nevű amerikai mérnökhallgató szerelte fel egy repülőgép műszerfalára az első G-mérőt, ami már tárolta a repülés közben mért értékeket.
A G értéke tengerszinten 9.81 m/s2 („méter per szekundumnégyzet”). 1G esetén az ember testtömege pont annyi, mint amit egy átlagos mérleg mér. Ám gyorsulás esetén a pilóta minden testrészének súlya az eredeti többszörösére nő: például 4.7G terhelésnél egy 70 kg-os pilótára már 330 kg-nak megfelelő erő nehezedik.
Mi történik a pilóta testében 3-5G sebességnél?
Miközben a pilóták extrém módon gyorsulnak, lassulnak, manővereznek a levegőben, a különböző szervrendszereik – beleértve többek között az ideg- és érzékszervrendszert, az érrendszert, a passzív és aktív mozgásszervrendszert – nagy terhelésnek vannak kitéve.
Általánosságban elmondható:
- Minél nagyobb a G-hatás, annál nagyobb terhelés éri az érhálózatot.
- 4G körül kezdődhet a látás elszürkülése. Ezt az ún. grayout jelenséget egyébként 1918-ban jegyezték le először: egy pilóta számolt be róla, hogy egy gyors fordulóban egy pillanatra elszürkült az ég.
- 4.7G körül léphet fel az ún. blackout jelenség, melynek során a látótér elfeketedhet a retina vérellátásának zavara miatt. Ekkor az agy sem kap elég vért, ezért a pilóta mozgáskoordinációja akadozhat, de még tudatánál van.
- Nem úgy 5.4-5.5G terhelésnél, amikor is akár másodpercekig tartó eszméletvesztés állhat be.
- Ha a G negatív előjelet kap, akkor a pilóta akár a súlytalansághoz közeli állapotba is kerülhet, igaz csak pillanatokra. Ekkor jöhet létre az ún. redout jelenség, amikor a fej-nyaki régióban jelentkező vértódulás miatt a szem és az arcban található erek kitágulnak, illetve vöröses látás és fejfájás is előfordulhat. A mellkasban pedig enyhébb esetben bradycardia (szívösszehúzódások frekvenciájának csökkenése), súlyosabb esetben pedig arritmia (ritmusvesztett szívműködés) is kialakulhat.
A fenti értékek azonban csak átlagértékek, a sokat tapasztalt, vérprofi pilótáknál az sem ritka, hogy például még a 7G elérésénél se jelentkezik náluk a blackout jelenség!
A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.