A hatékony munkavégzéshez szükséges egy optimális mértékű feszültség, mely motiválja, hajtja az egyént. A túlzott mértékű munkahelyi stressz hatására viszont felborul a motivációs egyensúly, azaz ami korábban motorja volt a teljesítménynek, elkezdi fékezni azt. Ha nem kapunk elegendő elismerést az általunk megtett erőfeszítésekért cserébe, akkor csökken a hatékonyság, feszültté válnak a munkahelyi kapcsolatok, megszaporodhatnak a betegszabadságok, a stresszbetegségek, és nő a fluktuáció. Mit tehetünk ez ellen?
Mi az az észlelt stressz?
A stressz mértéke meghatározható az objektív történések fényében, de az egészségkárosító hatás szempontjából a hosszan tartó, „krónikus stressz” egy olyan összetett folyamatként értelmezhető, melyben az objektív, megfigyelhető stressz-források mellett a stresszhelyzetek megélése, feldolgozása, az azokkal való megküzdés képessége, a pszichoszociális környezet és az egyén személyiségjellemzői egyaránt fontos szerepet játszanak. Az észlelt stressz a stressz-tényezők szubjektív aspektusait méri.
Mi az a munkahelyi stressz és miért érdemes mérni?
Különbség van munkahelyi stressz és nyomás között. Nyomást minden dolgozó ember napi rendszerességgel tapasztal. Ez az a fajta feszültség, ami motivál és energizál, melyre szükségünk van a hatékony teljesítményhez. Amikor azonban túl sok nyomás alá kerül a munkavállaló és nincs módja regenerálódni, akkor a korábbi jótékony feszültség destruktívvá válik – ezt nevezzük munkahelyi stressznek.
Honnan ered a munkahelyi stressz?
A munkafolyamatok számos aspektusa létezik, melyek stressz forrását jelenthetik. A munkahelyi stressz szempontjából jelentősége van a dolgozóval szembeni elvárásnak, ami magába foglalja mindazt a követelményt, amit a munkaterhelés, és a munkahelyi környezet jelent, valamint mindazt a rekreációs lehetőséget, amit a cég biztosít a regenerálódás érdekében. A munkavállalónak a feszültségmentes munkavégzéshez megfelelő mértékű támogatásra van szükségük mind a vezetőiktől, mind a kollégáktól, melyek lehetnek érzelmi és fizikai jellegűek, de ide tartozik mindaz az anyagi motiváció, amivel a cég ösztönzi a munkavállalóit. Az optimális mértékű kontroll birtoklása csökkenti a munkával járó feszültségeket, mivel a munkavállaló megélheti, hogy képes beleszólni, alakítani a munkáját. A stresszmentes munkához a dolgozónak szüksége van kiegyensúlyozott munkahelyi kapcsolatokra, amire a gördülékeny együttműködés és a konfliktusok hatékony kezelése jellemző. Csökkenti a munkahelyi stresszt, ha a szervezet a cég ügyeiről tisztán kommunikál, a változásokat szervezeti szinten kezeli, a szervezeti felépítés szerepkonfliktusoktól mentes és átlátható, és ha a munkavállaló maga is azonosulni tud a cég törekvéseivel.
Mi az Erőfeszítés-Jutalom egyensúlytalanság?
Az Erőfeszítés–Jutalom Egyensúlytalanság modell szerint stressz akkor keletkezik, amikor a megtett erőfeszítés és az érte kapott jutalom között egyensúlytalanság áll fent. Mivel az emberek kapcsolataikban a kölcsönösséget keresik, ennek hiánya distresszt okoz. Igaz ez a munkahelyen is, ahol az erőfeszítéseket visszajelzés (jutalom) kell, hogy kövesse, különben az egyén stresszt él át, s pszichológiai jólléte sérül. Jutalom alatt egyaránt érthető elismerés, a visszajelzés, az előléptetés és a megfelelő anyagi kompenzáció is. Az elmélet alapján nem csupán a munka jellemzői (mint a több műszakos munkavégzés, a nagy munkaterhelés, a zaj, a rossz munkakörülmények), de a jutalmazási rendszer sajátosságai is (mint a foglalkoztatás bizonytalansága, a kényszerű áthelyezés, lefokozás, előmeneteli lehetőség hiánya), befolyásolják a munkavállalók betegségpotenciálját.
A pszicho-szociális felmérés segítségével azonosítani lehet mindazokat a területeket, melyek fejlesztésével javítható a munkavállalók stresszterhelése. A munkahelyi stressz felmérése kérdőíves formában valósul meg, mely magába foglalja a dolgozók észlelt stressz szintjének mérését, a munkahelyi stressztényezők azonosítását, és a dolgozók által megélt, a munkába befektetett erőfeszítés és nyereség egyensúlyának felmérését.
A munkavállalók stressz-szintjének követésével, a stressztényezők azonosításával és a kiváltó okok kezelésével egészségesebb, hatékonyabb és gazdaságosabb munkaerő állomány alakítható ki. Változás viszont csak a vezetők és munkavállalók kölcsönös elköteleződésével jöhet létre.
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.
