Előfordul, hogy nem is vagyunk megfázva, mégis el van dugulva az orrunk, alig kapunk levegőt – mi minden válthatja ki ezt a kellemetlenséget?

Számos megbetegedés, elváltozás okozhatja az orrlégzés akadályozottságát, vagyis azt, hogy valaki szájon át kénytelen levegőt venni, mert az eldugult orrjáratain keresztül nem folyamatos a légáramlás. Az orrjáratok elzáródását, az orrdugulást az orrnyálkahártya megduzzadásával járó betegségek (például vírusfertőzések, allergiák, arcüreggyulladások), illetve sérülés, veleszületett vagy későbbi szerkezeti elváltozás válthatja ki.
Eldugult járatok
Az orrdugulás igen gyakori tünet, akkor fordul elő, amikor egy állapot vagy sérülés teljes vagy részleges elzáródást okoz az orrjáratokban. Leggyakrabban a légúti fertőzésekkel jár együtt, nátha- és influenzavírusok és bakteriális kórokozók egyaránt kiválthatják. Ilyenkor az orrnyálkahártya duzzanata, a megnövekedett váladéktermelés akadályozza a levegő szabad áramlását. Az orrjáratok telítettségérzésén, a légzés akadályozottságán, az éjszakai horkoláson kívül kísérhetik egyéb tünetek, például fájdalom, vagy nyomásérzés az arcon, szaglászavarok is. A legtöbb esetben az orrdugulás csak átmeneti, és allergia, megfázás és arcüreggyulladás okozhatja. Vannak azonban olyan orrdugulások is, amelyek nem múlnak el maguktól, hanem orvosi beavatkozást igényelnek. Ilyenek például azok az esetek, amikor az orrdugulás hátterében krónikus arcüreggyulladás vagy valamilyen szerkezeti eltérés van. A recept nélkül kapható orrsprayket maximum 7-10 napig szabad használni, akut gyulladásos állapotokban nagyon jó hatású. Állandó használata orrspray függőséget, az orrnyálkahártya tartós működési zavarát okozhatja az orr állandó visszadugulásával. Ilyenkor fontos a leszokás, ha máshogy nem sikerül érdemes szakorvoshoz fordulni. Szteroid tartalmú, tartós hatású, receptre kapható orrsprayre történő átállás segíthet.
Krónikus arcüreggyulladás
Az akut arcüreggyulladás jellegzetes tünetekkel, orrdugulással, arctáji teltség vagy nyomás érzéssel, duzzanattal és fájdalommal jár. Amennyiben a panaszok egy része főleg az orrdugulás, orrváladékozás három hónapig is elhúzódik vagy időről időre visszatér krónikus arcüreggyulladásról beszélünk. A krónikus arcüreggyulladás általában nem gyógyul meg teljesen a szokásos kezelésekkel, például antibiotikumokkal, a panaszok kiújulnak. Kiválthatja az allergéneknek és irritáló anyagoknak való kitettség, az orrmelléküregekben megtelepedő, mintegy biofilmet képező, a foglepedékhez hasonló baktériumtelep, vagy olyan gombás vagy antibiotikum-rezisztens fertőzés is, amely nem múlik el az antibiotikumos kezeléssel. Gyakoribb és nehezebben kezelhető azoknál a betegeknél, akiknek valamilyen immunrendszert érintő alapbetegségük van. A kiváltó okok megállapítása fontos, annak megfelelően kortikoszteroid, antihisztamin készítmények, gombaellenes gyógyszerek, illetve szerkezeti problémák esetén sebészeti megoldások segíthetnek.
Orrdugulást okozó szerkezeti eltérések
Az orrmelléküregek kiürülését akadályozó elzáródás oka a krónikus fertőzésen kívül az arc vagy az orr sérülése, orrpolip vagy daganat is lehet. Azoknál, akiknek ferde orrsövényük van, nagyobb a kockázata a krónikus arcüreggyulladás kialakulásának. Veleszületett vagy később kialakuló szerkezeti elváltozások is lehetnek az orrdugulás (és az abból kialakuló krónikus arcüreggyulladás) hátterében. Ilyen az orrsövényferdülés, az aszimmetrikus orrüreg, az alsó orrkagyló szöveteinek hypertrófiája, vagyis az orrnyálkahártya szöveteinek maradandó megnagyobbodása, az orrpolipok, a melléküregek szellőzését gátló nyálkahártya duzzanatok. Gyermekeknél az orrdugulás leggyakoribb oka a megnagyobbodott orrmandula. Gyerekek néha azzal is okozhatnak elzáródást az orrban, hogy valamilyen idegen tárgyat (üveggolyót, babot, papírgalacsint stb.) dugnak az orrukba.
Mikor kell az orrdugulással orvoshoz fordulni?
A legtöbb orrdugulást okozó állapot magától elmúlik, illetve a vény nélkül kapható gyógyszerek hamar segíthetnek. Azonban, ha az elzáródás nem javul és egy hétnél tovább elhúzódik, érdemes orvoshoz fordulni. Súlyos betegségre utalhat, ha az orrdugulás mellett egyéb tüneteket is tapasztal, például kidülledt szemeket, arczsibbadást, az arc aszimmetriáját, fülben vagy fogakban jelentkező fájdalmat, ismétlődő orrvérzést, lázat, mentális állapotban bekövetkező változást. Ilyenkor szövődményes melléküreg gyulladás vagy a melléküregekben elhelyezkedő daganat állhat fenn.
Az orrdugulás kezelése az azt kiváltó állapot kezelésével történik, így a fül-orr-gégészek szükség szerint a bakteriális fertőzésre antibiotikumot, allergiás orrnyálkahártya-gyulladásra antihisztamint, szteroidot, a tünetek enyhítésére megfelelő készítményeket írnak elő. Szükség lehet az elzáródott orrmelléküregek tisztítására endoszkópos műtéti eljárással. Orrdugulást előidéző szerkezeti problémák, orrsövényferdülés, orrkagyló megnagyobbodás esetén fül-orr-gégészeti műtéti korrekció is szükségessé válhat. A tartós orrdugulás több, mint kellemetlenség, foglalkozni kell vele, hiszen akadályozhatja a pihentető éjszakai alvást, alvási apnoéhoz vezethet. Gyerekeknél az elhúzódó szájlégzés a fogak elmozdulását is okozhatja.
A cikk a Budai Egészségközpont fül-orr-gégészének közreműködésével készült.
