Vannak olyan területei a Földnek, ahol jóval több százéves kort is megélő ember él, mint máshol. Az ezeken a helyeken élő emberek étkezési szokásaiban és életmódjában sok hasonlóság megfigyelhető. Ezekből merítve sokat tehet azért, hogy átlagos genetikai adottságokkal is hosszú, egészséges életet éljen.
Sajnos, a születéskor várható élettartam tekintetében Magyarország nem áll jól: a 2020-as adat szerint a férfiak átlagosan 72,2, a nők 78,8 évre számíthatnak, amivel hazánk a középmezőnybe tartozik, szemben például Japánnal, ahol a nők várható élettartama körülbelül 88 év (esetleg ennél is magasabb), míg a férfiaké 81 év körüli. Nem büszkélkedhetünk túl sok matuzsálemi korú honfitárssal sem. Néhány örvendetes kivétel azért akad: ritka hosszú életutat járt be például Zsilinszki Veronika, aki 2021-ben hunyt el 113 éves korában, László György építész 108 évig élt, Bakó Ferenc 2025-ben 107 évesen halt meg.
Az aggastyánok földjén
Vannak azonban a Földnek olyan területei, az ún. Blue Zonesek, Kék Zónák, ahol az átlagosnál jóval több kiemelkedően magas kort megélt, százévesnél idősebb embert tartanak nyilván. A Kék Zónák közé tartozik például Okinawa (Japán); Szardínia (Olaszország); Ikaria (Görögország); Nicoya (Costa Rica); és Loma Linda (Kalifornia). Az egészségmegőrzés titkait kutatók megvizsgálták, hogy milyen táplálkozási módszerek, helyi életviteli szokások lehetnek ennek az eltérésnek a hátterében. A felmérésekből kiderült, hogy bár ezek a helyszínek nagyon különböznek egymástól, az ott élő emberek számos hasonlóságot mutatnak az étrendjükben, valamint más egészséges életmódbeli szokásaikban.
A Kék Zónák étrendi jellemzői
Az egyik legfeltűnőbb azonosság a növényi eredetű élelmiszerek túlsúlya: az étrendben 90 százaléknál is magasabb ezek aránya. Legfőképpen szezonális friss vagy ebből erjesztett, szárított zöldségeket (leveles zöldségeket, káposztaféléket és hüvelyeseket), gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat (zabot és rizst) és csonthéjas, olajos magvakat, növényi olajokat fogyasztanak, amit a tenger mellett algákkal is kiegészítenek. Állati eredetű élelmiszerek, hús, hal, tojás, tejtermék csak jóval kisebb mértékben szerepelnek az étrendjükben. Alapvető fontosságú az is, hogy ezeken a területeken többnyire a helyben megtermelt, friss termékek képezik az étkezések alapját, saját kezűleg feldolgozva, és gyárilag feldolgozott késztermékek, kényelmi ételek, tartósított, finomított áruk, agyonsózott rágcsálni valók, cukrozott üdítők gyakorlatilag nem kerülnek asztalra. Tartósítószerek helyett fermentációval, erjesztéssel tartósítják a tejtermékeket, zöldségféléket. Van jelentősége annak is, hogyan biztosítják a folyadékszükségletüket: elsősorban tiszta vizet, mellette zöld- vagy gyógynövény teát, kávét, kis mennyiségben jó minőségű vörösbort isznak.
Szuperélelmiszerek a kamrában
A Kék Zóna alapélelmiszerei nem különlegességek, szinte mindenhol fellelhetőek, nem is extrém drágák, mégis több szuperélelmiszert is találunk köztük. Például az ezeken a területeken felhasznált hüvelyesek között nemcsak az Európában legismertebb bab és borsó szerepel, hanem legalább annyira kedvelt a csicseriborsó, a fekete bab, a lencse és a szójabab is, amelyek a legjobb rost- és fehérjeforrások. A babfélék pedig igazi szuperélelmiszerek: lassan felszívódó szénhidrátokat, rostokat, fehérjét, nélkülözhetetlen vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaznak. A Kék Zónákban mintegy négyszer annyi babot esznek, mint Amerikában általában. A kedvelt levélzöldségeik némelyike, például a spenót, a kelkáposzta és a cékla polifenolokban gazdag. Az energiát a zab, a barna rizs és a teljes kiőrlésű búza összetett szénhidrátjai biztosítják, a Kék Zónákban szintén kedvelt diófélékből és magvakból pedig nélkülözhetetlen ásványi anyagokat, E-, B-vitaminokat és egészséges zsiradékokat nyernek, a friss gyümölcsök és zöldségek pedig rostokat és vitaminokat nyújtanak. A növényi alapú olajok az omega-3 zsírsavaikkal segítenek a koleszterinszint alacsonyan tartásában. Az is lényeges lehet, hogy a Kék Zónákban élők jellegzetes kenyérféléje teljes kiőrlésű vagy legalábbis alacsony feldolgozottságú búzából, árpából vagy rozsból készül, és kovásszal kelesztett, amely alacsonyabb glikémiás indexű, kevésbé terheli a szervezetet, mint az élesztős fehér kenyerek. A Kék Zónák étrendi jellemzői közül ezek az előnyök a világ bármely részén, bárki részére elérhetőek, érdemes hát ezeket beépíteni a táplálkozási szokásainkba.
A közösségi étkezés ereje
A Kék Zónákban az emberek jellemzően közösen étkeznek, ez egy plusz megtartó erőt képvisel ezekben a régiókban. Az étkezések nemcsak az elfogyasztott ételek tápértéke miatt fontosak az itt élők számára, hanem a mentális egészség megőrzése szempontjából is jelentőségük van az "asztal melletti" beszélgetéseknek. A közösen elfogyasztott, egymással megosztott ételeknek sokszor "gyógyító" erőt tulajdonítanak.
A cikket a Budai Egészségközpont dietetikusa lektorálta.
