HRDoktor

Mitől lesz jó egy munkahelyi közösség?

2022. augusztus 08. - hrdoktor

A termelékenységet és a fluktuációt is erősen befolyásolja, hogy egy munkahelyen milyen a kollégák viszonya egymással, milyen közösség alakul ki.

A koronavírus-járvány okozta kényszerű otthonlét és a nyomában egyre szélesebb körben elterjedő home office sokak számára jelentősen csökkentette a munkahelyeken töltött időt. Ennek ellenére még mindig igaz, hogy hétköznapokon az ébren töltött óráink nagyobb részét a munkahelyünkön töltjük. (Különösen igaz ez azokra a munkakörökre, ahol a munka jellege miatt amúgy sem adott a home office lehetősége.) Többet vagyunk a kollégáink között, mint a családtagjainkkal vagy a barátainkkal. Éppen ezért nem mindegy, hogyan érezzük magunkat a munkahelyen, milyen a légkör, milyen a közösség.

A jó munkahelyi kapcsolatok annyira meghatározóak, hogy sokak számára legalább olyan fontos szempont munkahelyválasztásnál a közösség, mint a fizetés vagy a főnök személye. Egy hazai felmérés szerint a munkavállalók 39 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a jó csapat és az összetartó közösség még a kevésbé vonzó fizetést vagy a rossznak tartott vezetőt is képes ellensúlyozni.

Korábban a vezetők között gyakran megjelent az a szempont, hogy ha a munkavállalók túl jó viszonyba kerülnek egymással, baráti szálak szövődnek köztük, az a teljesítmény rovására mehet. Attól tartottak, hogy a munkahelyen a “szórakozás”, a baráti beszélgetések elveszik az időt a termeléstől. Mára több kutatás is bebizonyította, hogy ez nincs így. Éppen ellenkezőleg: minél jobbak az emberi kapcsolatok egy munkahelyen, annál lojálisabbak, hatékonyabbak a munkavállalók.

hrdoktor_munkahelyi_kozosseg_1.jpg

Ha ugyanis rosszul érzik magukat, konfliktusaik vannak, akkor az egymás elleni harccal, gyanakvással, a rossz légkör miatti feszültségekkel vannak elfoglalva a feladataik helyett. A motivációjuk csökken, ami negatív hatással van a teljesítményre. Ilyenkor csak a szükséges minimumot teszik a munkába, nem törik a fejüket új, kreatív megoldásokon. Emellett a rossz frusztrált légkörből sokan mielőbb szabadulni szeretnének, nő a fluktuáció, ami ugyancsak rossz hatással van a termelékenységre. Ha azonban úgy érzik, hogy ők egy közösség tagjai, törődnek egymás jólétével és sikerével, az csökkentheti a stresszszintjüket és fokozhatja a munkahely iránti elkötelezettségüket.

A közösségépítés eszközei

A közösségépítés már egy új munkavállaló felvételekor elkezdődik. Azon túl, hogy megvizsgáljuk a jelölt szakmai múltját, tapasztalatát, végzettségét, arra is figyelni kell, hogy emberileg mennyire illik bele a csapatba. Nem véletlen, hogy a felvételi folyamatot egyre több munkahelyen egészíti ki az úgynevezett “chemistry interview”, amikor nem elsősorban a szakmai, hanem az emberi dimenziók, a közösségbe tagozódás kerülnek előtérbe. Hiába jó szakember valaki, ha nem illik a csapatba, konfliktusok alakulnak ki körülötte, akkor a szakmai képességeit sem tudja az adott cég kiaknázni.

hrdoktor_munkahelyi_kozosseg_2.jpg

A csapatépítés klasszikus, régóta ismert eszközei csapatépítő tréningek, közös programok, bulik informális környezetben, a munkahelyen kívül. Ezek jó alkalmak tudnak lenni arra, hogy megtörjön a jég bizonyos kollégák között, emberileg is jobban megismerjék egymást, közelebb kerüljenek egymáshoz. Arra azonban figyelni kell, hogy a túl sok ilyen kötelező alkalom (főleg szabadidő rovására) balul is elsülhet, kiválthatja a munkavállalók ellenérzéseit ellenállását, hogy már megint nem rendelkezhetnek szabadon az idejükről.

Fontos, hogy ne csak az egy szinten, egy munkakörben dolgozók ismerjék meg egymást. Lehetőséget kell adni arra, hogy az alá-fölérendelten dolgozók, a vezetőség és a munkatársak között is legyen közvetlen kapcsolat, a munkavállalók is kérdezhessenek a vezetőiktől. Erre jó alkalom lehet egy vezetői fórum, vlog vagy más online platform.

Ugyanígy hasznos, ha a különböző munkakörök képviselői megismerik egymást. Gyakran szül félreértést és konfliktust, hogy a munkavállalók nincsenek tisztában azzal, hogy mit csinálnak pontosan a másik részlegen, osztályon, üzemben dolgozók. Ennek megelőzésére jó, ha a cég lehetőséget biztosít arra, hogy az érdeklődők megismerhessék, akár egy-egy napra kipróbálhassák a másik munkakörét. Utána biztosan megértőbben fognak nyilatkozni róla. Így laza ismeretség teremthető azok között, akik nem dolgoznak együtt napi szinten. És ha akár csak egy köszönőviszony kialakul, az máris jobb hatással lehet a légkörre.

Konfliktuskezelés a munkahelyen

Még a legkörültekintőbb vezetés mellett is kialakulhatnak konfliktusok bármelyik munkahelyen. Ezeket érdemes még időben tisztázni, és megakadályozni, hogy tartóssá váljanak, mert akkor könnyen toxikussá tehetik az egész munkahely hangulatát. Megoldás lehet, ha megpróbálunk asszertívan kommunikálni problémáinkról, aggályainkról és érzéseinkről. A higgadt, tudatos, nyílt párbeszéd sokat segíthet. Ha az ellentét túl mély, akkor érdemes szakember segítségét igénybe venni, és coach, pszichológus vagy mediátor bevonásával tisztázni a vitás kérdéseket.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusának közreműködésével készült.

A bejegyzés trackback címe:

https://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr4717902991

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása