A fáradtság egy teljesen természetes érzés, aminek számos oka lehet a kevés alvástól a sok mozgáson át a stresszig. Ugyanakkor a tartós, megmagyarázhatatlan fáradtság, fáradékonyság utalhat betegségekre is. Milyen fáradtságtípusok vannak és mire kell odafigyelni, ha fáradékonyak vagyunk?

Ha egy kemény nap végén elfáradunk, az a világ legnormálisabb állapota. Ahogy az is természetes, hogy ha sokat dolgoztunk, megerőltettük a testünket vagy az agyunkat, esetleg erőteljes stressz ért minket, még inkább elfáradunk. Ha nincs lehetőségünk rendesen kipihenni magunkat, mert például csecsemőt gondozunk, vagy határidős feladatunk van, ez az érzés állandósulhat is. Ez mind normális fáradtság, aminek egyetlen megoldása, ha valamiképpen módot teremtünk magunknak a pihenésre.

Amikor a test fárad el

Ami a különböző fáradtságtípusokat illeti, megkülönböztetünk fizikai és szellemi fáradtságot. Fizikai fáradtság akkor jelentkezik, ha megerőltettük a testünket, például munkával, intenzív sporttal. Különösen erős lehet a fáradtság, ha ez a megerőltetés edzetlenül, vagy hosszabb kihagyás után ért minket. A fizikai fáradtság tünetei rendkívül sokfélék lehetnek az állapotunktól és az elvégzett tevékenységtől függően. Ide tartozik az izomláz, izomfájdalom, izommerevség, az izmok remegése, esetleg görcse. Mozdulataink lassúbbak, pontatlanabbak lesznek, előfordulhat szédülés, szemkáprázás is.

Amikor az agy fárad ki

A másik jól elkülöníthető fáradtságtípus a szellemi fáradtság. Ilyenkor nem a testünket, hanem az agyunkat fárasztottuk ki valamilyen hosszan tartó, erős koncentrációt igénylő szellemi feladattal. Ennek jellegzetes tünetei a koncentrációs zavar, az ingerültség, a feledékenység és persze a legnyilvánvalóbb, az álmosság érzése. A szellemi fáradtság tünetei hasonlítanak a mentális kimerültségéhez, amikor valamilyen stresszhelyzet, érzelmi terhelés miatt érezzük fáradtnak magunkat.

Kronobiológiai fáradtság

A fáradtságnak ez a különleges fajtája akkor jelentkezik, ha valakinek valamilyen okból felborul a belső, biológiai óraműködése. Legjellemzőbben akkor jelentkezik, ha valakinek huzamosabb ideig éjszakáznia kell, akár munka miatt, akár azért, mert álmatlanság gyötri. De egy hosszabb utazás, az időeltolódások is okozhatnak ilyen típusú kimerültséget. Ilyenkor csak az a megoldás, ha szigorú napirendet tartva visszaállítjuk a szervezet megszokott működését, ugyanazokban az időpontokban étkezve, pihenve és így tovább.

Ha a fáradtság nem múlik

Ha fáradság nem múlik legyen az fizikai vagy pszichológiai eredetű, meg kell próbálnunk egy olyan életmódváltást eszközölni, ahol időt szakítunk a rekreációra. A fáradtság ellen a legjobb megoldás természetesen a pihenés. Persze hosszan tartó terhelés után egy kiadós alvás nem biztos, hogy elég lesz. A legfontosabb a rendszeres, lehetőleg ugyanabban az időben és ugyanannyi ideig tartó aktív pihenés, ami a nap azon órája, amikor figyelmünket befelé fordítjuk és tulajdonképpen nem teszünk semmit: sem magunkért, sem a környezetünkért. Az „önzőség” ezen fajtája ott térül meg, hogy némi pihenés után több energiát mozgósítva térhetünk vissza az elvégzendő feladatok sorához vagy családunkhoz.

Emellett jót tehet a rendszeres mozgás, lehetőleg friss levegőn. Az oxigénhiány amúgy is gyakran okoz fáradtságérzést, ezért érdemes a munkahelyeken, otthonokban szellőztetni. Sokat segíthet a megfelelő táplálkozás is, a változatos, fehérjében, zsírsavakban, vitaminokban (különösen a B- és D-vitaminokban) gazdag étrend. A nem megfelelő̋ táplálkozás, a túl sok zsíros, cukros étel fogyasztása, az esetleges túlsúly vagy éppen a túlzásba vitt fogyókúra, az alultápláltság, vitaminhiány is okozhat ugyanis tartós fáradtságot.

Ha a fáradtság a megfelelő mértékű rekreáció mellett sem múlik, orvost kell felkeresnünk. Nagy valószínűséggel olyan szervi elváltozások és/ vagy biokémiai folyamatok állnak a fáradtság érzete mögött, melyeknek kiváltó oka nem az életvitelünkben keresendő. Krónikus fáradtságot sokféle betegség okozhat: a vírusos és bakteriális fertőzések, felszívódási zavarok (lisztérzékenység, gluténérzékenység), cukorbetegség, pajzsmirigybetegségek, autoimmun betegségek, krónikus vérszegénység, vashiány vagy más vérképző szervi betegségek (leukémia, limfóma). A fáradságot kiváltó pszichológiai faktorok közé tartozik a stressz (még az új házba történő költözés vagy a házasság pozitív élményei is stresszt váltanak ki), érzelmi megrázkódtatás (gyász; elbocsátás, szakítás), depresszió (állandósult szomorúság, energiahiány, fáradva ébredés), szorongás (például a generalizált szorongásos zavar esetén, amikor a szorongás nem konkrét helyzetre vagy tárgyra irányul – a betegség egyik következménye az állandó fáradtság érzete).

Amikor a probléma ennyire megfoghatatlannak tűnik, érdemes belgyógyászhoz ellátogatni, hiszen ő az az orvos, aki az általános kivizsgálás után, amennyiben szükségesnek látja átirányítja a beteget a megfelelő szakorvoshoz.

A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.