HRDoktor

Ön is stresszel esténként? Ne tegye!

2020. február 17. - hrdoktor

Sokan szenvednek attól, hogy este, lefekvés után is „jár az agyuk”, a napi történéseken vagy a másnapi teendőkön gondolkoznak, képtelenek megnyugodni és elaludni. Ez nemcsak a kialvatlanság miatt veszélyes, hanem mert az esti stressz egy sor másik betegség okozója is lehet.

hrdoktor-esti-stressz.jpg

A kortizol „stresszhormon” jelentősége

Sokat árthatunk magunknak azzal, ha este nem tudjuk legalább egy kis időre elengedni a napi gondokat. Az egészségünk szempontjából ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy a nap melyik szakaszában nézünk szembe a problémákkal, mikor stresszelünk a legerősebben: a reggeli órákban vagy lefekvés előtt.  

A magyarázat a kortizolban, vagy ahogy a köznyelvben hívják, a stresszhormonban rejlik. A kortizol működése egyszerű: amikor valamilyen veszélyes, vagy csak kihívást jelentő stresszhelyzetbe kerülünk, a szervezetünk kortizolszintje megemelkedik. Őseinknek ez az életben maradáshoz kellett: a megemelkedett kortizolszint hatására ugyanis a test megfeszül, készenléti állapotba kerül, ezáltal gyorsabb, hatékonyabb reagálásra képes. A szervezet kortizolszintje a nap folyamán nem állandó. Ideális esetben reggelente magasabb, mert segít a felébredésben, abban, hogy ébren is tudjunk maradni, és hatékonyan ellássuk a feladatainkat. Aztán ahogy halad előre a nap, a kortizolszint egyre csökken, és estére alacsony szintre kerül, hogy nyugodtan tudjunk pihenni, aludni.

Álmatlanság

Ha valaki az esti órákban is stresszel, a problémáin, megoldandó feladatain rágódik, akkor ez a természetes folyamat megbomolhat. Az esti kortizolszint nem tud kellőképpen lecsökkeni, ami egy sor negatív egészségügyi következménnyel járhat. Az első természetesen az álmatlanság és az ebből fakadó kialvatlanság. Ilyen állapotban jellemzőek a rémálmok, az órákig tartó álmatlan forgolódás vagy a gyakori éjszakai ébredések. Az is tipikus tünet, amikor ugyan el tudunk aludni, de túl korán, a hajnali órákban felébredünk, és akárhogy is erőltetjük, már nem tudunk visszaaludni. Az álmatlanságban szenvedők gyengébben teljesítenek a munkában, ingerlékenyebbek, agresszívebbek lesznek vagy éppen ellenkezőleg, fásulttá válnak. A fáradtság miatt figyelmetlenebbekké válnak, így nagyobb eséllyel okozhatnak balesetet.

Egészségünk megóvása

Emellett egy sor másik egészségi kockázattal is jár, ha a kortizolszint tartósan magas a szervezetünkben. A Northwestern University munkatársai 80 különböző kutatás eredményeit összevetve arra jutottak, hogy többek között különböző gyulladásos betegségek, az immunrendszer működési zavarai, a túlsúly, a diabétesz, a depresszió, de még a rák bizonyos fajtái is összefüggésbe hozhatóak a kortizol tartósan magas szintjével.

A stresszt persze lehetetlen teljesen kiiktatni az életünkből

Problémamentes élet nincsen, hiszen életünk folyamán számos kihívást jelentő helyzettel találkozunk. Ezek lefutási ideje és súlyossága a fontos! A rövidebb stresszes helyzetekkel nap mint nap megküzdünk, ám ha ez hosszabb távú (krónikus), és súlyosabb, akkor tud komolyabb következményekkel járni. Ha ez az állapot állandósul, akkor érdemes valamilyen módon tenni ellene.

hrdoktor-alvaszavar-agy.jpg

Szakmai segítség felkeresése

Mindenekelőtt fontos, hogy ezt a problémát ne vegyük félvállról! Ha huzamosabb ideig nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, szorongásokkal küzdünk, esetleg egyéb (testi) tüneteket is tapasztalunk, mindenképp keressünk pszichológusi-pszichiáteri segítséget. Egy ebben jártas szakember ugyanis ki tudja vizsgálni a problémát, és tud további segítséget nyújtani a kezelési lehetőségekben. Fel tudják mérni, szükséges-e gyógyszeres kezelés, és/vagy egyéb terápiás eljárás. Ma már számos, tudományosan bizonyított terápiás módszer létezik a szorongás, és a mindennapos stressz kezelésére is. Kiemelve csak néhányat a teljesség igénye nélkül:

  • Kiváló módszer lehet pl. az autogén tréning megtanulása, ami egy olyan relaxációs módszer, mely könnyen elsajátítható és segít abban, hogy önállóan megnyugtassuk idegrendszerünket, izmaink feszültségét.
  • Egy aktívabb relaxációs technika pl. a progresszív izomrelaxáció, mely során az izomcsoportok megfeszítésével és ellazításával érhetjük el a kívánt nyugodt állapotot.
  • Ezeken túl léteznek különféle meditációs technikák is, mint pl. a tudatos jelenlét (mindfulness) meditáció.
  • A relaxációkon túl pedig különféle terápiás eljárások segíthetnek, és biztosíthatnak több belátást, tudatosítást a problémával kapcsolatosan. Ilyen lehet a kognitív- és viselkedésterápia, analitikusan orientált pszichoterápia stb.

Ezen módszerek közül válogatva megtalálhatjuk a számunkra legmegfelelőbbet, és elindulhatunk a fejlődés útján. Ne felejtsük, hogy tudunk tenni önmagunkért, és rendkívül fontos, hogy a mai felgyorsult világunkban legyen olyan technika a kezünkben, mellyel oldjuk a mindennapos feszültségeinket.

A bejegyzés trackback címe:

https://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr8315477708

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása