Az információ, mint drog

2019. október 28. - hrdoktor

Az agyunk minden helyzetben próbál értelmet nyerni a körülöttünk lévő információáradatból, információhiányban pedig akár automatikusan is „befoltozza” a hiányzó részeket. Ilyen hajlamok mellett, úgy tűnik, az agyunk simán információfüggővé válhat! Ezt a jelenséget is vizsgálják mostanában az elmeműködéssel foglalkozó kutatások.

informacio.jpg

A legfrissebb kutatások szerint az agyunk szinte ki van éhezve az információra, mi pedig, akik az információ forradalmának korában élünk, simán „információ-nassolóvá” válhatunk. A helyzetünket ugyanis messze nem könnyíti meg, hogy irdatlan mennyiségű információ vesz minket körbe, amit szabadon szinte bármikor elérhetünk.

Az ember természeténél fogva kíváncsi természetű. Tudattalanul is folyamatosan tanulunk, felfedezünk és próbáljuk megérteni a minket körül vevő világot. Ez az eredendő kíváncsiság azonban nem minden körülmények között van ránk kedvező hatással, hiszen a mai eszközök és információs csatornák mellett az információ fogyasztása könnyen kényszercselekedetté válhat. Ráadásul a megszokásból végigpörgetett hírfolyamok és a megannyi klikkvadász tartalom nem éppen egészséges táplálék az agyunk számára. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy értéktelen információval nassoltatjuk az elménket, ráadásul telhetetlenül.

Kíváncsiság, jutalmazás és telítődés

Az információkereső magatartás mögött meghúzódó kíváncsiságot akarta láthatóvá tenni az a kutatás, ami funkcionális MRI felvételek segítségével vizsgált olyan önkénteseket, akiket játék közben figyeltek meg. A vizsgálatban használt szerencsejáték úgy lett felépítve, hogy az önkéntesek eldönthették mennyi kockáztatnak azért, hogy új információhoz jussanak – így javítva győzelmi esélyeiket. A résztvevők többnyire logikus döntéseket hoztak, és szintről szintre mérlegelték az információszerzéssel járó kockázatot is.

Mi volt a trükk? Az információszerzés irányába nagyobb kíváncsiság mutatkozott, amikor a döntésnek magasabb tétje volt – még akkor is, ha a megszerezhető információ a játék kimenetelét és a nyerési esélyeket igazából nem befolyásolta. Ezt megfigyelme a kutatók arra jutottak, hogy a pszichés, kíváncsiság által hajtott impulzusok annyira erősek, hogy akár a megfontolt döntéseket is lenyomják. Ez röviden annyit tesz, hogy az ember nem feltétlen az értéke miatt nyúl bizonyos információforrásokhoz, hanem egyszerűen azért is, mert „tudni” akar, még akkor is, ha nem származik belőle haszna.

A jelenség központi eleme a „megérzés” élménye. Minél kellemesebb jutalomnak látjuk az információt, annál értékesebbnek gondoljuk.

A játék során megszerzett információ az agyi jutalmazó rendszer két nagy területét, a striátumot és a ventromediális prefrontális kérget aktiválta. Ezek a területek lépnek működésbe akkor is, ha pénzjutalmazásban, jó ételekben vagy éppen rekreációs drogokban talál valaki plusz örömöket. Ilyenkor az agy dopamint termel. A dopamin pedig olyan hormon, aminek szintje jelentősen meghatározza az ember motiváltságát. Ez magyarázza tehát azt az egyre gyakoribb jelenséget, hogy „ráfüggünk” a közösségi oldalak tartalmaira és a telefonunkra érkező értesítésekre.

Evolúciós szempontból a bennünk lévő eredendő kíváncsiság és a kíváncsiságból megszerzett tudás a túlélési esélyek javítását szolgálja. Mostanra viszont olyan körülmények közt élhetünk, ahol a túlélés és a megszerzett információ nincs szükségszerűen kapcsolatban egymással: haszontalan információ fogyasztásába kezdtünk. Vajon mennyiben rontja majd ez a fordulat a túlélési esélyeinket?

A cikk a Budai Egészségközpont közreműködésével készült.

Forrás: https://www.medicalnewstoday.com/articles/325588.php

A bejegyzés trackback címe:

https://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr4415262488

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

steery 2019.10.28. 13:40:10

Ez most egy beetető kampány kezdő lépése akar lenni, aminek célja, hogy függőséggé, majd betegséggé, végül globális válságjelenséggé nyilvánítsák a kíváncsiságot és a túlzott tájékozottságot, tanultságot, okosságot? Aztán gondolom majd a nagy gyógyszergyárak előállnak valami remek tablettával a függőség csökkentésére, kikezelésére és hamarosan milliárdos üzletággá fejlődik az egész. Láttunk már ilyesmire példát, nem egyszer. Vagy ne is merjek kíváncsiskodni a piszkos részletek felől?

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2019.10.29. 18:43:56

@steery: Az átlagember mobilján az értesítések 99%-a felesleges információról szól, mégis azonnal megnézi, hátha fontos. A napi hírek többsége senkit se érint, a közösségi oldalakon pedig a szemét terjed a legjobban...

kiskutyauto 2019.11.03. 18:39:07

Nem rontja az esélyeket, ha ez az "addikció" (de tényleg már mi nem az az okosok szerint?), nem hat károsan a hétköznapi alapvető fontos tevékenységre. (ahogy ez minden más addikcióra is igaz)... Sőt előnyt ad, ha rendszerezetten informálódunk rendszeresen, a legfontosabbakról legalább... Az nagyon szép, ha valaki veri a mellét , hogy nem néz híradót nem olvas újságot, mert ő ki akar maradni ebből az undorító őrületből. Csak éppen ha történik valami társadalmi tragédia vagy legalábbis kardinális esemény, ami ŐRÁ IS KIHAT. Most jobb példa nem jut eszembe, de amikor bevezették, hogy a zsidóknak sárga csillagot kell feltenni a ruhájukra. Aki erről nem tudott és érintett volt, egyszerűen elvitték börtönbe és egyhamar nem engedték ki... jó esetben nem verték/alázták meg... egy infó kellett a börtön elkerülésére, hogy TUDJA, hogy most sajnos kénytelen ezt tenni, hogy békén hagyják...