Mindfulness: a stresszoldás hatékony eszköze lehet

2019. szeptember 16. - hrdoktor

Már-már elnyeli az állandó munka, stresszben él, úgyhogy a folyamatos hajtás a magánéletre és az alvásra sem ad elég időt? Az önismereten alapuló, hatékonyabb időbeosztás, a tudatos stresszkezelés sokat segíthet. Ennek régi-új eszköze lehet a mindfulness.

mindfulness.jpg

A mindfulness gyakorlata a buddhizmus ősi eszköztárából származik. Forrása egy két és fél ezer éves buddhista írás, az „Az éber figyelem alappillérei” (Szatipatthána szútta). Több kelet-ázsiai vallás, illetve mozgáskultúra vett át elemeket a mindfulness szemléletből (például a hinduizmus, a taoizmus, a jóga, a tai chi, a harcművészet). A második világháború végétől kezdve nyugaton is kezdték megismerni, ma már a vallási eredetétől függetlenül, egészségőrző technikaként terjed világszerte. Az angol szó jelentése tudatos jelenlét, éber figyelem, tudatosság, éberség, jelenben élés. A lényege a figyelem irányítása, fenntartása, az a magatartás, amikor valaki az éppen átélt pillanatot, annak érzékszervi benyomásait, külső és belső tapasztalatait, érzéseit tudatosan, teljes figyelmével odafordulva, fókuszáltan éli meg, ítélkezéstől mentesen. A tudatos jelenlét fenntartása nem is olyan egyszerű, hiszen megszoktuk, hogy azonnal elkezdjük gondolatainkkal, értékeléssel fel is dolgozni az adott pillanat történéseit, érzéseit, benyomásait.

A mindfulness alkalom a lassításra, a stresszoldás eszköze lehet

A mindfulness egy viselkedésforma, amikor is gondolkodás, értékelés nélkül összpontosítva arra figyelünk, hogy a jelen pillanatban milyen események történnek, milyen érzékelés történik, milyen érzések ébrednek. Az erre való képesség gyakorlással kialakítható, fejleszthető. A koncentrált figyelem, a jelenre fókuszálás nyugalmat teremt, lassítja a reagálást, nem engedi eluralkodni a stressz-reakciókat, a szorongást, a félelmet, a dühöt. Ma – amikor szinte követelmény a multitasking munkamódszer, hogy egyszerre több mindennel képesek legyünk foglalkozni, a figyelmünket megosztani például a monitoron végzett munka, a telefon, a munkatársak szóbeli közlései között –erre a lelassulásra, a befelé fordulásra való képességre nagy szükség van.

A munkával együtt járó folyamatos stressz ellensúlyozására be kell iktatni regenerálódásra, erőgyűjtésre, feltöltődésre alkalmas időszakokat. A túlfeszített munka súlyos következményekkel járhat, és ha a feladatok, a munkák számát, a felelősség nyomasztó súlyát nem is mindig lehet csökkenteni, a pörgést lassítani, a vele járó érzelmek, például az idegeskedés, a szorongás intenzitását mérsékelni lehet.

Mindfulness vezetőknek

Az üzleti életben, főleg menedzserek esetében a lassítás, a teljes figyelemmel való fókuszálás, valamint a közben megszerzett önismeret segíthet az egyes feladatokra, projektekre való koncentrált odafordulásban is, a hatékonyság-növelés, a siker egyik eszköze lehet. A mindfulness által begyakorolt tudatos jelenlét, a stresszreakciók enyhítése belső erőforrásokat szabadít fel, amelyek békét, kiegyensúlyozottságot, belső harmóniát teremtenek, erősítik az érintett önbizalmát, belső nyugalmát, tisztábbá teszik a gondolkodását. Ezek birtokában a mindfulness módszerét elsajátítók és gyakorlók jobban képesek beosztani idejüket, energiáikat, javul a koncentráló képességük, munkabírásuk, sőt, a testi egészségük is.

Óvatosan a mindfulness laikus alkalmazásával!

A mindfulness jótékony hatású lehet a stressz alatt álló munkavállalók, menedzserek számára, jól alkalmazva elősegíti a sikerüket, megakadályozhatja a kiégésüket. Az utóbbi évtizedekben a mindfulness-t különleges feladatokra való felkészülés során, illetve extrém élethelyzetekben lévők esetében is használták, például űrhajósok kiképzésekor, illetve katasztrófahelyzetek elszenvedői esetében.

Ugyanakkor a mindfulness nem csodaszer, bármennyire is hatékony relaxációs gyakorlat. Hogy a lehető legeredményesebb legyen, nem tanácsos laikusként belevágni: az alkalmazását el kell sajátítani, szakértő tréner vezetésével meg kell tanulni, mert nem megfelelően használva akár árthat is, nem kívánt pszichés mellékhatásai is lehetnek. Felmerült például, hogy a mindfulnesst gyakorló érzéketlenebbé válhat, zavar támadhat a jellemzően énközpontú agyi régiókban. A lehetséges mellékhatások között felmerült a deperszonalizáció, pszichózis, téveszmék, hallucinációk, összefüggéstelen beszéd, szorongás, étvágytalanság, álmatlanság is. Különösen azoknak kell vigyázniuk a mindfulness-szel való kísérletezéssel, akik poszttraumás stressz hatása alatt állnak, PTSD-ben szenvednek.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Háttér:
http://mindfulnessegyesulet.hu/mi-a mindfulness

http://pharmaonline.hu/patika_management/cikk/igy_gyozd_le_az_idostresszt__ne_az_idodet__az_energiadat_oszd_be

https://index.hu/tudomany/2018/04/13/mindfulness_pszhichologia_meditacio_veszelyes_buddhizmus

A bejegyzés trackback címe:

https://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr3015099010

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lilla.Levendula 2019.09.17. 17:22:47

"A mindfulness gyakorlata a buddhizmus ősi eszköztárából származik. Forrása egy két és fél ezer éves buddhista írás, az „Az éber figyelem alappillérei” (Szatipatthána szútta)"
Ez egy tévedés. Nézz utána jobban. Mindfulness alapú terápiákkal dolgozom (MBCBT, MBSR, DBT, ACT, mindfulness coaching.
CPTSD-re pedig kifejezetten ajánlott a használata.