Mindenkinek ismerős helyzet, amikor egy hosszabb nyaralás után vissza kell térni a munkába. Ilyenkor általában rosszabb a kedvünk, úgy érezzük, hogy feldolgozhatatlan email-, és feladathegyek tornyosulnak előttünk. Bizony nem könnyű felvenni a fonalat két-három hét kihagyás után, de néhány apró trükkel sokkal könnyebb lehet a visszatérés a munkába, mint amilyennek elsőre tűnik. Íme, néhány ötlet, hogy a vakáció vége ne legyen annyira lelombozó.
1) Hagyjunk időt az átmenetre!
Ha megtehetjük, akkor ne rögtön a hazaérkezésünk utáni első napon menjünk dolgozni. Szerencsésebb, ha hagyunk egy-két napot magunknak az átállásra. Ráadásul egy hosszabb vakáció után nemcsak a munkahelyen, hanem otthon is felhalmozódnak a tennivalók, így ezeket is el tudjuk intézni munkábaállás előtt. A pár napos átmenet arra is jó, hogy feldolgozzuk magunkban a nyaralás élményeit, és azt a tényt is, hogy véget ért.
2) Első nap menjünk be kicsit korábban!
Hasznos lehet, ha a nyaralás utáni első napon egy kicsit korábban, 30-40 perccel a rendes munkakezdés előtt érkezünk meg. Így van mód kicsit átnézni a terepet, rendet tenni az iróasztalunk vagy a munkapadunk környékén, ráhangolódni a munkára, mielőtt a kollégáink megérkeznek. Nem is beszélve arról, hogy mennyivel jobb benyomást keltünk, ha nem úgy esünk be a nyaralásról, hanem felkészülten várjuk a többieket.
3) Ne szégyelljünk tájékoztatást kérni!
Egyáltalán nem ciki rákérdezni arra, hogy a távollétünk alatt mi történt a munkahelyen, a projektek mennyit haladtak, milyen új feladatok merültek fel. Ha volt helyettesünk a szabadságunk alatt, akkor bátran üljünk le vele egy félórára, és beszéljük át a dolgokat. Így sokkal hamarabb értesülünk az esetleges változásokról is, és nem érnek majd minket váratlanul munka közben.
4) Állítsunk fel fontossági sorrendet a feladataink között!
Amikor egy hosszabb szünet után újra dolgozni kezdünk, olyan érzésünk lehet, mintha hirtelen egy hegynyi feladat zúdulna ránk. Ez nagyon ijesztő lehet, de jó tudatosítani magunkban, hogy ezek a feladatok messze nem egyformán fontosak. Sőt: egy részük valószínűleg egyáltalán nem sürgős, vagy már nem is aktuális. Érdemes minél előbb kiválogatni a valóban fontos elintéznivalókat, és ennek megfelelően ütemezni a munkát.
5) Ne rémüljünk meg az emailek tömegétől!
Szabadság után az egyik legijesztőbb jelenség az a rengeteg felhalmozódott email és egyéb üzenet, ami vár minket. Ha azok közé tartozunk, akik a pihenés alatt nem olvasnak céges leveleket, akkor ez akár több száz levelet is jelenthet. Ilyenkor nem igazán érdemes időrendi sorrendben a legrégebbi emailtől elkezdeni a feldolgozásukat, inkább a tárgyat vagy a feladót kell nézni, és ez alapján szortírozni.
6) Ne az első napokra tegyük a legnehezebb feladatokat!
Még ha adtunk is magunknak néhány napot az átállásra, akkor sem biztos, hogy rögtön az első munkanapunkon a legjobb teljesítményre leszünk képesek. Kell egy kis idő, amíg visszarázódunk, ezért az első pár napra ne tegyünk különösen fontos meetingeket, ne ilyenkor hozzunk meg hosszú távon ható döntéseket. Pár nap múlva újra elérjük a korábbi teljesítőképességünket, érdemes ekkora halasztani a fontos ügyeket.
7) Csak pozitívan!
A nyaralás utáni depresszió nem ritka jelenség. Ilyenkor a munkavállaló nem tud beletörődni, hogy a régen várt szabadsága véget ért, és újra a taposómalomban találta magát. Állandóan arra gondol, hogy milyen kellemes volt a pihenés, és milyen messze van az az idő, amikor újra elutazhat valahova. Nem szerencsés, ha nagyon átengedjük magunkat az ilyen gondolatoknak, hiszen a szabad napjaink számán nem tudunk változtatni. Érdemes ehelyett pozitívan gondolkodni, és azokra a dolgokra koncentrálni, amelyekért szeretünk az adott helyen dolgozni, legyenek azok a kollégák vagy az inspiráló feladatok.
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.
