Ön hány órát tölt naponta monitor, képernyő előtt? A munkaidő java részében ott dolgozik, majd otthon is a számítógép elé ül? Észrevette már, mit tesz a szemével, egész testével ez a napi 9-12 óra, felfedezte már magán az ún. képernyő-mérgezés tüneteit?

A monitor előtt végzett munka túlzásba vitelének tünetei tetőtől talpig mutatkozhatnak. A feszült figyelemmel, a kényszeres, görcsös testtartásban, előrehajló nyakkal nézett monitor miatt gyakran izomgörcsök, nyakmerevség, vállfájás, hányingerrel kísért, halántéktáji tenziós vagy migrénes fejfájás alakulhat ki. A pislogás nélküli koncentrált figyelem szemszárazságot, kötőhártya-gyulladást okozhat, átmeneti látásromlás, homályos látás és szúró, égő érzés, szemfájdalom kíséretében. A naponta egyhelyben 8-12 órán át a képernyő előtt végzett ülőmunka más testrészeket is megvisel: rontja a vér- és nyirokkeringést az alsó végtagokban, megterheli a gerincet, a medencét, hosszabb távon mozgásszervi elváltozásokat okozhat. Mindezek a panaszok tágabb értelemben szintén a monitor előtti munkának tulajdoníthatók, a „képernyő-mérgezés” tünetei.

Mit tehetünk ellene munkavállalóként?

A képernyő előtti munkavégzés közben óránként tartsunk legalább tíz perces szünetet. Ez idő alatt fel kell állni a számítógép elől, mozogni, tenni egy kis sétát a helyiségben, végezni egy-két lazító-nyújtó mozdulatot, fej-, nyak- és vállkörzést. A szemet is fel kell frissíteni: a görcsös képernyőre koncentrálás szünetében nézzünk távolabbra, például ki az ablakon vagy a fal egy távolabbi pontjára, pislogjunk. Érdemes kézügyben tartani egy műkönny-készítményt is, a szemet védő-tisztító könnyfilm pótlására, az esetleges szemszárazság megelőzésére.

Egészségesebb, tudatosabb életmóddal munkaidőn kívül is sokat tehetünk a munkahelyi ártalmak, közte a képernyőmérgezés megelőzésére: törekedni kell arra, hogy a munkaidőn kívül minél több időt töltsünk friss levegőn, szabadban, rendszeres mozgással, elegendő pihenéssel. A láb keringését esténként a lábak felpolcolásával, hideg-meleg zuhany váltogatásával is javíthatjuk. Az alvásra szánt időt töltsük a számítógépektől, elektromos berendezéstől, mesterséges fénytől távolabb, elsötétített szobában.

Mit tehet a munkaadó?

Miniszteri rendelet szabályozza a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit. Ez vonatkozik minden olyan szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább négy órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt (számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készüléket) használ.

A munkáltatónak úgy kell megszervezni a munkafolyamatokat, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát, a napi munkaidő hetvenöt százalékát ne haladja meg. A munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, amit meg kell ismételni kétévenként, illetve amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. A vizsgálatot az orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be.

A képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával rendszeresen vizsgálni kell a látásromlást előidéző, a pszichés (mentális) megterhelést vagy fizikai állapotromlást előidéző tényezők kockázatának előfordulását.

 A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.